„Ingerküszöb alatti” a CEU-ügy Amerikának - legyünk őszinték: a gáz fontosabb

Publikálás dátuma
2018.12.03. 19:53

Fotó: Vajda József
Az a szomorú helyzet, hogy az energetikai ügyek a Trump-kormányzat számára sokkal többet nyomnak a latban, mint holmi tanszabadság.
Meglepő volt az a hangnemváltozás, amit David B. Cornstein amerikai nagykövetnél lehetett érzékelni a CEU-ügyben a napokban. Éppen akkor, amikor az egyetem vezetése által megadott határidő lejárt, Cornstein a Washington Postnak már úgy nyilatkozott: az egyetem vezetésének együtt kellett volna működnie a magyar kormánnyal, a CEU Bécsbe költözése pedig nem a tanszabadságról szól, hanem Orbán Viktor és Soros György személyes ellentétéről, ráadásul az intézmény 1500 hallgatójával nem is mérhető a nagy amerikai állami egyetemekhez. Mindez azért különös, mert a nagykövet egyik első nyilvános szereplése júniusi kinevezését követően éppen a CEU-n tett látogatás volt, azóta folyamatosan támogatásról biztosította az egyetemet, és reményét fejezte ki, maradhatnak Budapesten. Cornstein még a magyar-amerikai kapcsolatok romlására is figyelmeztetett, ha a CEU-nak mennie kell. Márpedig a CEU megy – a magyar kormánynak pedig a jelek szerint nem kell különösebb következményektől tartania az Egyesült Államoktól.
A budapesti amerikai nagykövetség nem akarta kommentálni az eseményeket megkeresésünkre, a washingtoni külügyminisztérium is egy mérsékelt hangú közleményt adott ki, ebben csak annyit írtak: az Egyesült Államok kormánya csalódott, hogy nem sikerült megállapodni és a CEU költözését veszteségként fogják fel.
Egy nyolc éven át angolszász területen diplomataként dolgozó forrásunk szerint ezek a megnyilvánulások azt is jelezhetik, hogy „a CEU ügye ingerküszöb alatti” a magyar-amerikai kapcsolatokban most, a Trump-kormányzat elsősorban az energetikai ügyekre és az ukrán-magyar viszonyra összpontosít. Ukrajna – egyelőre amúgy sem haladó – NATO-integrációját továbbra is „blokkolja” a magyar kormány. Energetikai ügyekben viszont egyelőre nem tud a kabinet az amerikai érdekek szerint játszani. Washingtonban nagyon szeretnék, hogy amerikai cégektől vásároljon Magyarország gázt Romániából és a horvátországi Krk-szigetén üzembe helyezett terminálból vegyen cseppfolyós gázt. Ezt a kormány nem ellenezné, de a román és a horvát belpolitikai problémák miatt egyelőre mindkét üzlet megkötése távolinak tűnik. Mindezt azt jelezheti, hogy a Trump-kormányzatnak tényleg nem fontos a CEU ügye. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy Cornstein egyik tanácsadója Arthur Finkelstein volt 2002-ben, amikor a nagykövet New York számvevőjének pályázott, és a kampányát Donald Trump is támogatta anyagilag. Finkelstein pedig haláláig az Orbán-kormány egyik lobbistája volt Washingtonban.

A szellemi műhely marad

Nagy veszteség lesz a kerületnek, a városnak is az egyetem távozása – mondta Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese. Mit jelent, hogy minél több „dolgot” próbálnak itt tartani? Még nem tudjuk pontosan, de sok ötletünk van. Egy gyönyörű épületünk van itt, lehet előadásokat, kulturális eseményeket, másfajta oktatási tevékenységeket szervezni. Mindenképp használnánk az itteni ingatlanokat, azt szeretnénk, ha megmaradna egy kutatóközpont, egy szellemi műhely. Tervezik a magyar képzések kibővítését? Gondolkodtunk ezen is. De vannak logisztikai korlátok. Eddig sem úgy működtünk, hogy az egyik oldalon voltak az amerikai, a másikon a magyar képzések. Nálunk mindenki járt az amerikai képzésekre, és közülük néhányan a magyar képzésekre is. Hogy ezt pontosan hogy lehetne szétválasztani, még nem tudjuk. Az amerikai képzéseket nem tudjuk átültetni, mert nincsenek magyar megfelelőik. Hány külföldi hallgatót veszít a CEU-val együtt Budapest? Jelenleg 1500-1600 hallgatónk van, körülbelül 80 százalékuk külföldi. Ők itt élnek, többen itt is dolgoznak. Nem véletlen, hogy a környékbeli kávézók, éttermek ablakain ott lógnak a CEU-t támogató plakátok. Nagy veszteség lesz a kerületnek, a városnak.

Egy sötét nap brüsszeli visszhangjai

Rendkívüli csalódásának adott hangot Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és vezető jelöltje amiatt, hogy a magyar kormány nem írta alá a megállapodást a CEU-val a kettős akkreditációjú programokról. “Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy egyetemet bárhová kiszorítsanak egy országból. “Felszólítjuk az EU Bíróságát, hogy gyorsított ütemben járjon el és döntsön az ügyben, amelyet az Európai Bizottság utalt elé” – írta a politikus a Twitteren. Mint ismeretes, a magyar felsőoktatási törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, amely már a bírósági fázisban van. Navracsics Tibor oktatásért felelős biztos érdeklődésünkre annyit közölt sajtótitkárán keresztül, hogy sajnálja a történteket. Egyben megismételte: szeretné, ha Magyarország nem az egyetem körüli vitáról lenne ismert a világban. Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő Magyarország és Európa sötét napjának nevezte a CEU távozását Budapestről. Az egyetem kiszorítása az utolsó illúziókat is szertefoszlatta arról, hogy Magyarországon nem tekintélyelvű rendszer épül – írta közleményében. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető az akadémiai szabadság és a liberális demokrácia sötét napjának nevezte, hogy a CEU amerikai akkreditációjú programjait kiszorították Budapestről. “Szégyellje magát az Európai Néppárt, hogy ezt eltűrte és tétlenül szemlélte” – tette hozzá Twitter bejegyzésében. Halmai Katalin (Brüsszel)

Frissítve: 2018.12.03. 20:48

Csalódást okozott Washingtonnak a CEU elüldözése

Publikálás dátuma
2018.12.03. 17:27

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Hivatalosan is reagált az Egyesült Államok Külügyminisztériuma arra, hogy a magyar kormány sikeresen elüldözte a Közép-európai Egyetemet.
Az Egyesült Államok kormánya csalódott, amiért a magyar kormány és a CEU nem írták alá az egyezményt, mely lehetővé tette volna, hogy az egyetem továbbra is folytassa Magyarországon az USA-ban akkreditált programjait - írja közleményében az Egyesült Államok Külügyminisztériuma. Mint fogalmaznak, a magyar felsőoktatási törvény 2017 áprilisában történt módosítása óta dolgoztak mindkét féllel egy olyan megoldás érdekében, melynek keretében a Közép-európai Egyetem megőrizhette volna budapesti programjait.
Ezeknek az amerikai akkreditációjú programoknak a távozása Magyarországról veszteség a CEU közösségének, az Egyesült Államoknak és Magyarországnak

- írják, hangsúlyozva, Washington egyébként nagyra értékeli az amerikai oktatási intézmények szerepét a két ország kapcsolatainak építésében.
Miután a magyar felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült módosítása értelmében a CEU januártól nem vehet fel új diákokat, az egyetem hétfőn kénytelen volt bejelenteni: minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora úgy fogalmazott: "ez példátlan. Egy amerikai intézményt kiszorítanak egy NATO-szövetséges országból. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából".
Nem volt ennyire harcias David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet, mikor nemrégiben azt nyilatkozta a CEU ügyéről: az nem a tanszabadságról szól, hanem "Orbán Viktor és Soros György személyes ellentéte".
Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 17:29

Orbán a Mol-INA ügyről: ki kell húzni a tüskét

Publikálás dátuma
2018.12.03. 17:03

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Évszázados barátságról, helyrehozható kapcsolatról beszélt zágrábi látogatása során.Orbán Viktor. Felajánlotta azt is, hogy a horvátok vásárolják vissza az INA-t – igaz, ehhez a Mol tulajdonosi körének is lehet egy-két szava.
Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel. A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, jelezve: azért látogatott Horvátországba, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra. „A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” - fogalmazott az MTI beszámolója szerint. 
A Mol-INA-ügyben Orbán Viktor kérdésre azt mondta, szerinte ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t. Megjegyzése furcsa, mert a Mol-ban az állam 25,24 százalékos részvényes – a miniszterelnök tehát nem ajánlhatja fel csak úgy az energiaipari vállalat tulajdonát. Igaz, a Mol maga sem zárkózik el az INA eladásáról.  A témáról szólva, Plenkovic azt mondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. "De addig is még nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalt jól működjön"
A horvát fél szerint a hétfői találkozó nem csak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból a szempontból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatni.    Hogy milyen gyümölcsökről van szó, arról egyik kormányfő sem beszélt részletesebben. A Mol-INA ügyben azért így is akadnak kérdések - a Mol-vezér Hernádi Zsolt ellen például bármikor újra kiadhatják a nemzetközi Interpol-körözést. Lehet, hogy Orbán ennek elkerüléséről is tárgyal Zágrábban.  Andrej Plenkovic mindenesetre eltávolítóan válaszolt az erre vonatkozó újságírói kérdésre, mint mondta, „a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe.” A két miniszterelnök európai kérdéseket is érintett, mint Horvátország schengeni csatlakozását. Plenkovic elmondta, ebben is számítanak Magyarország támogatására. A megbeszélésen emellett kitértek a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) építésére is, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 18:08