Gagarin besírna: 2040-re orosz kolóniát akar a Holdon Putyin

Az oroszok a nemzeti érdekeiket védenék a "szomszédban", az amerikaiak onnan pattannának tovább a Marsra.

Egy nap eltéréssel jelentett be hírt saját Hold-missziójáról az amerikai és az orosz űrügynökség, a NASA és a Roszkoszmosz, írja a qubit.hu. A különbség csak annyi, hogy amíg a NASA a 2020-as években már embereket küldene a Holdra, addig az oroszok ezt egy évtizeddel későbbre tervezik.

A Donald Trump által kinevezett Jim Bridenstine vezette NASA idén áprilisban tette közzé a közeljövő amerikai űrexpedícióinak menetrendjét: a következő évtizedben újra embert kell küldeni a Holdra (1972 óta először), hogy az ottani kutatások felkészítsék az asztronautákat az első emberes Mars-misszióra.

Ahogy Bridenstine mondta a Hillnek: „Jelenleg egy űrállomást építünk, amit Gatewaynek hívunk, ez a Hold körül kering majd – gondoljanak rá úgy, mint egy újrahasználható parancsnoki egységre, amelyben emberi jelenléttel tudunk a Hold körül keringeni. Ezután szeretnénk újrahasználható landoló egységet építeni, ami oda-vissza tud utazni a Holdra. Úgy gondoljuk, hogy ezt 10 éven belül el tudjuk érni. A mottó: bizonyítsd, hogy lehetséges; szabadulj meg a kockázattól; bizonyosodj meg az emberi fiziológiáról; aztán menj tovább a Marsra”.

„A Hold-expedíciós programok célja a nemzeti érdekek védelme a világűrben. Az emberiségnek elsősorban azért lehetnek érdekesek az ilyen felderítések, mert olyan különleges területeket találtak, amelyek rendelkeznek a holdbázisok kialakításához szükséges körülményekkel” – adta hírül a Roszkoszmosz. Az orosz tudományos akadémia elnöke, Alekszandr Szergejev kihangsúlyozta, hogy bár „tudjuk, hogy a forrásaink végesek, és hogy geopolitikai helyzetünkből adódóan nem könnyű további forrásokhoz jutni”, a Hold-expedíció prioritást élvez az orosz űrkutatásban. A végső cél, hogy 2035 után egy tisztességesen kiépített holdbázison, egy rendszer alatt szolgál együtt ember és robot, a Hold teljes felderítése érdekében.

Többek közt az első műholdat, egyben a Földről az űrbe bocsátott legelső eszközt (Szputnyik-1, 1957), az első bolygó körüli pályára állított állatot (Lajka kutya, Szputnyik-2, 1957), az első embert (Jurij Gagarin, Vosztok-1, 1961) és az első űrállomást (Szaljut-1, 1971) is a szovjetek lőtték ki a világűrbe.

A Roszkoszmoszt hosszú évek óta érik kritikák amiatt, hogy az ország űrkutatása hanyatlik – Vlagyimir Putyin 2016-ban magához is hívatta az ügynökség vezetőit, és felszólította őket, hogy „fontos lenne drasztikusan javítani az űrhajók és a hordozórakéták minőségét és megbízhatóságát”, valamint megőrizni Oroszország „egyre jobban fenyegetett vezető szerepét az űrben”.

Napokkal az után, hogy idén novemberben bejelentették a Hold-expedíció ütemtervét, az orosz főügyészség közleményben jelezte, hogy szisztematikus törvényszegést észleltek a Roszkoszmosznál: 2017 és 2018 első fele között több mint 1700 szabálysértést jegyeztek fel, és 16 büntetőeljárást indítottak, és az előző vezetőség valószínűleg dollármilliárdoknak megfelelő pénzt (összesen 760 milliárd rubelt) sikkasztott az ügynökség költségvetéséből.