Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat

Publikálás dátuma
2018.12.04 11:31
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzé tett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség. A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Lapunknak 2016-ról nincs adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt. A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez. A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza. A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz. Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomást építettek és további hatvanat fölújítottak. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása, és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. A hazai sajtó az elmúlt másfél évben időről-időre kereste ezeket a táblagépeket, volt megyei próbaprojekt, de az uniós pénzből megvásárolt 900 tabletből mindössze 200 működőképes, ennyi van használatban. Ehhez nemrég 700 androidos Samsung tabletet szereztek be, de erről közbeszerzés nem jelent meg. Az uniós pályázat feltétele volt ugyanis, hogy a mentők diagnosztikus minőségű (defibrillátor által rögzített valamennyi adat, benne az EKG, a vér oxigén telítettsége) adatokat tudjanak küldeni már akár a helyszínről a kórházaknak, ez sem teljesült, most legfeljebb olykor a mentők által elkészített esetlapot továbbítják a beteg fogadóhelyeknek. A 15 milliárdos uniós pályázati pénzből csak részben teljesültek a ki tűzött célok, így az unió elvben akár vissza is kérhetné ezt azt a pénz. 

A mentőszolgálat szerint elég a feltételeket megteremteni

Lapunk kérdésére az OMSZ kommunikációs vezetője azzal „mentette” a helyzetet, hogy szerintük a régebbi, a mostaninál lényegesen jobb kiérkezési idők nem jók, nem hitelesek. Mint írták: „A mentők gyorsaságára vonatkozó adatok összehasonlítása 2014 és 2017 vonatkozásában nem megalapozott, hiszen míg 2014-ben az időadatok a mentőápolók által menetlevél papírokon feltüntetett, sokszor kerekített számok voltak, 2017-ben már számítógépek rögzítették a pontos és valid adatokat.” Ehhez megjegyezni kívánjuk, hogy az Országos Mentőszolgálatnál 2014. november 30.-tól működik a mentési irányítási rendszer (MIR), azaz már ekkortól számítógép rögzíti a mentés minden mozzanatát, így például, hogy mikor érkezett a hívás, ehhez képest hány perc múlva indították el a kocsit, az autó milyen útvonalon, sebességgel haladt, és így tovább. Nem értjük, miért kellene megkérdőjeleznünk a saját informatikai rendszerük által mért, és az éves statisztikáikban rendre közzé tett adatokat. Az OMSZ arra a kérdésünkre, hogy miután nem valósultak meg a támogatási kérelemben megjelölt célok, kért-e vissza összeget a kifizetett 15 milliárdból, azt írták, hogy program célja a 15 percen belüli elérés feltételeinek megteremtése volt, és nem az, hogy ennyi idő alatt valóban ki is érkeznek a beteghez a mentők. Ezzel szemben: a támogatási pályázatban szó szerint az alábbi szerepel: „az ország területének legalább 90 százalékában a 15 perces elérési idő biztosítása.”    

Szerző
Frissítve: 2018.12.05 10:31

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.