Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat

Publikálás dátuma
2018.12.04 11:31
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzé tett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség. A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Lapunknak 2016-ról nincs adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt. A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez. A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza. A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz. Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomást építettek és további hatvanat fölújítottak. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása, és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. A hazai sajtó az elmúlt másfél évben időről-időre kereste ezeket a táblagépeket, volt megyei próbaprojekt, de az uniós pénzből megvásárolt 900 tabletből mindössze 200 működőképes, ennyi van használatban. Ehhez nemrég 700 androidos Samsung tabletet szereztek be, de erről közbeszerzés nem jelent meg. Az uniós pályázat feltétele volt ugyanis, hogy a mentők diagnosztikus minőségű (defibrillátor által rögzített valamennyi adat, benne az EKG, a vér oxigén telítettsége) adatokat tudjanak küldeni már akár a helyszínről a kórházaknak, ez sem teljesült, most legfeljebb olykor a mentők által elkészített esetlapot továbbítják a beteg fogadóhelyeknek. A 15 milliárdos uniós pályázati pénzből csak részben teljesültek a ki tűzött célok, így az unió elvben akár vissza is kérhetné ezt azt a pénz. 

A mentőszolgálat szerint elég a feltételeket megteremteni

Lapunk kérdésére az OMSZ kommunikációs vezetője azzal „mentette” a helyzetet, hogy szerintük a régebbi, a mostaninál lényegesen jobb kiérkezési idők nem jók, nem hitelesek. Mint írták: „A mentők gyorsaságára vonatkozó adatok összehasonlítása 2014 és 2017 vonatkozásában nem megalapozott, hiszen míg 2014-ben az időadatok a mentőápolók által menetlevél papírokon feltüntetett, sokszor kerekített számok voltak, 2017-ben már számítógépek rögzítették a pontos és valid adatokat.” Ehhez megjegyezni kívánjuk, hogy az Országos Mentőszolgálatnál 2014. november 30.-tól működik a mentési irányítási rendszer (MIR), azaz már ekkortól számítógép rögzíti a mentés minden mozzanatát, így például, hogy mikor érkezett a hívás, ehhez képest hány perc múlva indították el a kocsit, az autó milyen útvonalon, sebességgel haladt, és így tovább. Nem értjük, miért kellene megkérdőjeleznünk a saját informatikai rendszerük által mért, és az éves statisztikáikban rendre közzé tett adatokat. Az OMSZ arra a kérdésünkre, hogy miután nem valósultak meg a támogatási kérelemben megjelölt célok, kért-e vissza összeget a kifizetett 15 milliárdból, azt írták, hogy program célja a 15 percen belüli elérés feltételeinek megteremtése volt, és nem az, hogy ennyi idő alatt valóban ki is érkeznek a beteghez a mentők. Ezzel szemben: a támogatási pályázatban szó szerint az alábbi szerepel: „az ország területének legalább 90 százalékában a 15 perces elérési idő biztosítása.”    

Szerző
2018.12.04 11:31
Frissítve: 2018.12.05 10:31

Puhítás: a köztévében ártalmatlan PR-fogásnak nevezték a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2018.12.13 15:29

Fotó: MTI/ Honéczy Barnabás
A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.
A munkavállalók túlnyomó része nem fogja érzékelni azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi a többlet önkéntes túlmunkát - jelentette ki Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában; nyilatkozatát az MTI is idézte.
Szajlai szerint munkaerőhiánytól feszített munkaerőpiacon a cégeknek sem érdeke, hogy akaratuk ellenére dolgoztassák az embereket, továbbá a leginkább érintett feldolgozóiparban jellemzően erős a dolgozói érdekképviselet. A kormánypárti lap helyettes vezetője szerint „a jogszabály csupán lehetőséget ad a többlet túlmunkára azzal, hogy 250 óráról 400-ra emeli a vállalható túlórák számát”, de önkényesen a jövőben sem lehet senkit többletmunkára kényszeríteni. 
A módosítás alapján azonban minden munkaadó megkövetelheti a 400 órás túlmunkát, – így az elvileg szabad dolgozó hiába váltana munkahelyet, mindenütt ugyanolyan olyan szerződést tolnának elé. A munkavállalót pedig senki sem védi meg a HR-osztályon, négy fal között érő nyomástól.
Ha a törvénymódosításnak ennyire nem lenne súlya, hatása, akkor nyilvánvalóan szükség sem lenne rá. Szajlai Csaba meghökkentő okkal magyarázta, hogy miért fogadták el mégis: „ A túlórakeret növelése tulajdonképpen egy PR-intézkedés, ami előnyt jelenthet Magyarország számára a működő tőkéért zajló versenyben” - mondta a köztévének nyilatkozva. 
Utóbbi rögtön cáfolható azzal, hogy a kormány bevallottan a német nagyvállalatok kérését teljesítette a rabszolgatörvénynek is nevezett módosítással. Márpedig a német iparóriások nem elégednek meg a PR-ral, érezhető kedvezmények kellenek nekik, hogy összeszerelő üzemeiket ne vigyék tovább olcsóbb munkaerejű országokba.
2018.12.13 15:29

Tordai Bence feljelenti Kövér Lászlót

Publikálás dátuma
2018.12.13 15:03

Fotó: / Molnár Ádám
Az ellenzéki képviselő szerint rémhírterjesztés, hogy a házelnök puccskísérletnek nevezte a rabszolgatörvény megszavazása előtti parlamenti akciót.
"Kövér László házelnök puccskísérletről beszélt a tegnapi parlamenti események kapcsán. Én meg feljelentést teszek rémhírterjesztés miatt. Nem alkalmaztunk ugyanis erőszakot semmilyen formában, sőt, mindvégig hangsúlyoztuk: békésen, erőszakmentesen, de nagyon határozottan tiltakozunk a rabszolgatörvény átpasszírozása ellen" - közölte Facebook-oldalán Tordai Bence.
Szerinte ha valaki puccskísérlettel riogat, "vagy nem tudja, miről beszél, vagy végtelen cinizmusában felelőtlenül uszít". Tordai ezután a puccs fogalmának meghatározását közli oldalán, mintegy Kövér figyelmébe ajánlva.
Az Országgyűlés elnöke szerdán az Echo TV-nek nyilatkozott úgy az ellenzék akcióját minősítve, hogy: „Ez egyfajta puccskísérlet, egy parlamenti puccskísérlet volt”.  Az üléstermi ellenzéki tiltakozás egyik fő alakja egyébként Tordai Bence volt.
2018.12.13 15:03