Strasbourg: szólásszabadságot sértett egy, cikket büntető magyar bírósági döntés

Publikálás dátuma
2018.12.04. 15:00
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Egy link miatt indított per vezetett odáig, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar bíróságok indokolatlanul keményen szankcionálják a sajtócikkekben szereplő hivatkozásokat.
Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely kimondta: a 444.hu egy 2013-as cikkével, pontosabban a cikkben elhelyezett linkkel - hiperlink - megsértette a Jobbik jó hírnevét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB előtt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI) képviselte a 444.hu kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t, az ügyről a TASZ adott ki közleményt. Eszerint a 444.hu 2013 szeptemberében arról számolt be, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település, főleg roma gyerekek látogatta iskolája előtt. Hogy a helyszínen pontosan mi történt - a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket -, a cikk írásakor nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is a szövegben. Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre pedig egy link mutatott a cikkben. A videóban a kisebbségi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a kijelentés azonban a 444.hu cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. Ennek ellenére a Jobbik pert indított a portál ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jó hírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történteket a Jobbik szervezte. Sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a pártról.
A 444.hu képviseletét ellátó TASZ szerint a gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez akkor, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. Ám a magyar bíróságok nem osztották a TASZ véleményét, az ügyet mindhárom fokon elvesztették, és az Alkotmánybíróság sem vizsgálta felül a bírói döntéseket. Magyarországon a bírói gyakorlat az, hogy a médiumok - a sajtótájékoztatókról, bírósági perekről szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezik objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. A jogvédő szervezetek azért fordultak a strasbourgi bíróságához, hogy kimondassák: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot. Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával.
Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától.

A strasbourgi bíróság egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta azt is: a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.
Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza üdvözölte a döntést, ami szerinte arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. "Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak” - tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 15:19

Elromlott egy biztosító, másfél órát is késnek a vonatok Győr felé

Publikálás dátuma
2018.12.04. 14:41
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyetlen vonat sem érinthette órákon át az almásfüzitői állomást.
Műszaki hiba miatt egy-másfél órát késnek a vonatok a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalon kedd délután. A Mávinform sajtóügyeletese, Kavalecz Imre szerint a késést az okozza, hogy az almásfüzitői állomáson meghibásodott a biztosítóberendezés. Emiatt
egyetlen vonat sem indulhat az állomásról, nem érkezhet oda és nem haladhat azon át.

A Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalon jelentősen – 60-90 perccel is – nőtt a vonatok menetideje a Mávinform szerint. A vonatközlekedés már helyreállt kedd délutánra, de a menetrend még nem. Az egyes vonatokkal kapcsolatban a Vonatinfó térképe ad pontosabb tájékoztatást.
Témák
vonatkésés
Frissítve: 2018.12.04. 15:13

Polt szerint is nőtt a hivatali korrupció tavaly

Publikálás dátuma
2018.12.04. 14:16

Fotó: Vajda József
Objektíven, politikamentesen és eredményesen dolgozunk – mondta a Parlamentben a legfőbb ügyész. Arról nem akart beszélni, hogy miért szokott Orbán Viktorral meccset nézni.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt referált kedden Polt Péter, ahol a Legfőbb Ügyészség tavalyi munkáját mutatta be. Mint képviselői kérdésre megjegyezte, az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját – a szervezet pedig tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott.

Gyilkosból kevesebb volt, korrupt hivatalnokból több

„A magyar ügyészség fontos szerepet játszik a fékek és egyensúlyok rendszerében az igazságszolgáltatás céljai elérésében” – indította a beszámolóját Polt , majd ismertette a tavalyi év számait.
Mint mondta, a bűnügyek száma a tavalyi évben is csökkent. „Határozott lefelé mutató tendenciával van dolgunk” - mondta Polt, így 2017-ben 226 ezer bűncselekmény regisztráltak, szemben tavalyelőtt 290 ezeréhez képest. Polt kiemelte, hogy a legsúlyosabb bűncselekmény, a szándékos befejezett emberölések száma csökkent, így 2017-ben 92 darab volt a 2016-os 101-hez képest, de a relatív  biztonságérzetet veszélyezető utcai bűncselekmény, a rablás is visszaesett, 853 volt a 2016-os előző 1172-höz képest. Sajnálatos módon vannak olyan kategóriák, ahol  viszont a trenddel szemben mennek az adatok. 
Polt Péter szerint ilyenek a korrupciós ügyek is, bár a legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy „nem nagymértékű” ez a növekedés, 984-ről 1123 -ra emelkedett az ilyen bűncselekmények száma. Polt szerint ezen belül a hivatali korrupció nőtt, míg a gazdasági vesztegetések száma csökkent.

A korrupt, ám külső eszközökkel le nem leplezhető tisztségviselőket eginkább a hivatali megbízhatósági vizsgálat alapján lehetmegvádolni, elítélni. „Ebben óriási jelentősége van a titkosszolgálati eszközök alkalmazásnak ezen a területen. Ezt igyekezzük minden módon elősegíteni” - mondta a legfőbb ügyész.
Arra is emlékeztetett, hogy 2018-tól az új büntetőeljárási törvény a hivatali korrupció nyomozását kizárólagosan az ügyészi szervezetekre bízza, így július elseje óta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) viszi ezt a feladatot. Polt szerint rendkívül szoros és jó az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az ügyészség között. Így 2017-ben az OLAF hat ajánlást tett, ezek közül kettőben az ügyészség elrendelte a nyomozást, három esetben pedig a folyamatban lévő nyomozáshoz csatolták az uniós hivatali jelentést . „Nem szoktuk megvárni az OLAF-ot, ha van adatunk, elindítjuk a nyomozást” - tette hozzá.

Időkorláttal tartották féken az ellenzéket

Az ellenzék kemény kritikával illette Polt és az ügyészség tevékenységét, bár a kormánypárti többség mindent megtett azért, hogy Poltot ne szorongassák meg nagyon: a grémium KDNP-s elnöke, Vejkei Imre javaslatára elfogadák hogy az ellenzéki képviselők a beszámoló után fejenként összesen csak pár percet kérdezhessenek a főügyésztől. 
Így végül a bizottsági ülésen Szabó Tímea (Párbeszéd) 15 másodpercben tudott már csak Polt szavaira reagálni.

Az ülést levezető elnök azt is külön kihangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész beszámolója a 2017-es beszámolóról szól, és arról tegyenek fel kérdéseket. Ez azért fontos, mert miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által csalásgyanúsnak minősített közbeszerzési ügyeiről az idén mondta ki az ügyészség felügyelte rendőrség – mindössze néhány hónapnyi , nem is túl alapos vizsgálódás után, – hogy nem volt ott semmi látnivaló.

A korrupciós felmérések csak a közérzetről szólnak

Varga László (MSZP) bizottsági tag Polt alapállításának, az objektivitásnak ment neki: „az ön tevékenysége sokszor bizonyos ügyekben megkérdőjelezhető az ügyészség akár ön objektivitása. Varga arra volt kíváncsi, hogy ha más ügyekben évekig nyomoz az ügyészség akkor az ELios-ügyben miért zárták le néhány hónap alatt a nyomozást? Szabó Tímea (Párbeszéd) a neki jutó negyed percben felemlegette, Magyarország az EU második legkorruptabb államának számít felmérések szerint, majd rákérdezett Poltnál, hogy a Pilis Defence Systems (PDS) kft. ügyében korábban miért utasította el a főügyészség a hűtlen kezelésért beadott feljelentést, úgy, hogy közben nemrégiben kiderült, hogy a cég egyik orosz üzletkötője magyar honvédségtől beszerzett, leselejtezett fegyvereket próbált eladni mexikói drogkartelleknek, százszoros áron. A fegyverkereskedőkről szóló felvetést Polt Péter azzal hárította, hogy „nem tudja beazonosítani” az ügyet. Ami pedig a korrupciós szintet illeti, Polt szerint az ezt vizsgáló listák csak „korrupciós közérzeti felmérések”. 

Hogy Orbánnal találkozom? Ez személyes kérdés

Arató Gergely (DK) többek között azt szegezte neki a legfőbb ügyésznek, hogy Polt hogyan tudná cáfolni, hogy politikai megrendelésre és szándékok szerint nem folytatott nyomozást ezekben az ügyekben?
„Az, hogy a legfőbb ügyész rendszeresen együtt mutatkozik Orbánnal az nem ássa-e alá az ügyészség iránt mutatkozó, nem létező bizalmat?”

- kérdezte némi képzavarral Arató, mire  Polt azt mondta, hogy „ezeket a személyes kérdéseket nem akarom érinteni.” Ennek apropóján Staudt Gábor (Jobbik) megjegyezte: sokszor nem az a kérdés, hogy az ügyészség vezetői beleszólnak-e egy-egy ügy menetébe. Szerinte konkrét példák is jelzik, hogy „a rendszeren belül működik egy olyan megfelelési kényszer, ahol az ügyészi dolgozók, nyomozók megpróbálják kitalálni, hogy az adott ügyekben politikának mi a megfelelő megoldás, hogy megtarthassák az állásukat. Sajnos a megfelelési kényszer minden szinten megáll” - fogalmazott a jobbikos képviselő.  
Polt mindenesetre optimista: a korrupciós ügyekről szólva elmondta, hogy 2007-től már folyamatosan nő az elrendelt nyomozások és csökken az elutasítások száma,  „Sok még a tennivaló, ám jó úton járunk” - zárta a beszámolóját a legfőbb ügyész.
Frissítve: 2018.12.04. 16:56