Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely kimondta: a 444.hu egy 2013-as cikkével, pontosabban a cikkben elhelyezett linkkel - hiperlink - megsértette a Jobbik jó hírnevét.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB előtt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI) képviselte a 444.hu kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t, az ügyről a TASZ adott ki közleményt.
Eszerint a 444.hu 2013 szeptemberében arról számolt be, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település, főleg roma gyerekek látogatta iskolája előtt. Hogy a helyszínen pontosan mi történt - a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket -, a cikk írásakor nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is a szövegben.
Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre pedig egy link mutatott a cikkben. A videóban a kisebbségi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a kijelentés azonban a 444.hu cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. Ennek ellenére a Jobbik pert indított a portál ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jó hírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történteket a Jobbik szervezte. Sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a pártról.
A 444.hu képviseletét ellátó TASZ szerint a gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna.
Különösen igaz ez akkor, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. Ám a magyar bíróságok nem osztották a TASZ véleményét, az ügyet mindhárom fokon elvesztették, és az Alkotmánybíróság sem vizsgálta felül a bírói döntéseket.
Magyarországon a bírói gyakorlat az, hogy a médiumok - a sajtótájékoztatókról, bírósági perekről szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezik objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. A jogvédő szervezetek azért fordultak a strasbourgi bíróságához, hogy kimondassák: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot.
Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával.
A strasbourgi bíróság egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta azt is: a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.
Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza üdvözölte a döntést, ami szerinte arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. "Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak” - tette hozzá.
