Dzsudzsákra szabták az 500 milliós ekho-összeghatárt

Publikálás dátuma
2018.12.04 15:22

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Csárdi Antal (LMP) képviselő véleménye szerint Dzsudzsák Balázs válogatott futballistára szabták azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megduplázná az élsportolók és sportvezetők számára a kedvezményes adózással kifizethető összeget. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén lefolytatott részletes vita során más ellenzéki képviselők is elutasították, hogy az államháztartási törvényt akként módosítsák, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem felső határa, választható módon, legfeljebb évi 250 millió forint helyett évi 500 millió forint legyen 2019. január 1-jétől.  Az indoklásban nem magyarázzák meg, hogy erre miért van szükség. A bizottsági ülésen a kormányt képviselő Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt, hogy számos európai országban létezik hasonló kedvezmény. A témában korábban megszólaló sportközgazdászok szerint az 500 millió forintos értékhatár magyar sajátosságnak tűnik. Az államtitkár - a tavalyi évről szóló adóbevallások számait ismertetve - elmondta, hogy az is bizonyítja, hogy nem névre szóló a törvényjavaslat, hogy tavaly senki nem érte el a 250 millió forintos maximumot, és a 100 millió forintot is "csak" 8-an. Különösen kirívó, hogy míg a jelentős kedvezményben részesülő labdarúgók, akiknek 500 millió forintos bevételig csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, addig - Banai Péter Benő adatai szerint - a jövő évi költségvetésben a szabadidősport támogatására 522 millió, a diáksportéra pedig lényegében ugyanekkora összeg jut. Mesterházi Attila (MSZP) szerint az élvonalbeli labdarúgó csapatok amúgy is jelentős állami támogatást kapnak, a tao mellett is, ugyanis állami cégek is szárnyaik alá veszik ezeket a klubokat. Ezért az ellenzéki képviselő szerint az államtitkárnak az ezt tagadó állítása nem fedi a valóságot, függetlenül attól, hogy az élvonalbeli klubok zrt., illetve kft. formában működnek, amelyek közvetlen állami támogatást valóban nem fogadhatnak el. Mesterházi Attila szerint a futballban sikeres Horvátországban arra szoktak hivatkozni, hogy mennyit költenek az utánpótlás nevelésre, míg nálunk arra, hogy mennyi megy stadionépítésre. Ezért sem állja meg a helyét Hargitai János (Fidesz-KDNP) képviselőnek az az állítása, hogy majd a fiatalok számára számára ösztönző lesz, hogy érdemes magasabb színvonalon, magasabb jövedelemért futballozni. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője viszont arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segítheti, ha nőhet a sportolóknál és sportszakembereknél az ekho-val adózó jövedelem felső határa. Arra is apellált, mennyire fontos, hogy legálisan fizessenek sokat. Szakemberek úgy vélik, hogy a félmilliárdos összeghatár már megmozgathatja néhány külföldön játszó játékos fantáziáját, hogy hazatérjen. De Dzsudzsák Balázsról úgy hírlik, hogy azért nem igazolt a nyáron a Mol-Vidihez, mert kevesellte a pénzt. A kormánymédia havi 48 millió forintról cikkezett, de a játékos még ennyiért sem volt hajlandó aláírni Székesfehérvárra, bár ez is 76 millió forinttal meghaladná a törvényjavaslatban szereplő összeghatárt.  A költségvetési bizottság a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta, hogy az Országgyűlés plenáris ülése eredeti formájában fogadja el a törvényjavaslatot.
Szerző
2018.12.04 15:22

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52