Dzsudzsákra szabták az 500 milliós ekho-összeghatárt

Publikálás dátuma
2018.12.04 15:22

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Csárdi Antal (LMP) képviselő véleménye szerint Dzsudzsák Balázs válogatott futballistára szabták azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megduplázná az élsportolók és sportvezetők számára a kedvezményes adózással kifizethető összeget. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén lefolytatott részletes vita során más ellenzéki képviselők is elutasították, hogy az államháztartási törvényt akként módosítsák, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem felső határa, választható módon, legfeljebb évi 250 millió forint helyett évi 500 millió forint legyen 2019. január 1-jétől.  Az indoklásban nem magyarázzák meg, hogy erre miért van szükség. A bizottsági ülésen a kormányt képviselő Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt, hogy számos európai országban létezik hasonló kedvezmény. A témában korábban megszólaló sportközgazdászok szerint az 500 millió forintos értékhatár magyar sajátosságnak tűnik. Az államtitkár - a tavalyi évről szóló adóbevallások számait ismertetve - elmondta, hogy az is bizonyítja, hogy nem névre szóló a törvényjavaslat, hogy tavaly senki nem érte el a 250 millió forintos maximumot, és a 100 millió forintot is "csak" 8-an. Különösen kirívó, hogy míg a jelentős kedvezményben részesülő labdarúgók, akiknek 500 millió forintos bevételig csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, addig - Banai Péter Benő adatai szerint - a jövő évi költségvetésben a szabadidősport támogatására 522 millió, a diáksportéra pedig lényegében ugyanekkora összeg jut. Mesterházi Attila (MSZP) szerint az élvonalbeli labdarúgó csapatok amúgy is jelentős állami támogatást kapnak, a tao mellett is, ugyanis állami cégek is szárnyaik alá veszik ezeket a klubokat. Ezért az ellenzéki képviselő szerint az államtitkárnak az ezt tagadó állítása nem fedi a valóságot, függetlenül attól, hogy az élvonalbeli klubok zrt., illetve kft. formában működnek, amelyek közvetlen állami támogatást valóban nem fogadhatnak el. Mesterházi Attila szerint a futballban sikeres Horvátországban arra szoktak hivatkozni, hogy mennyit költenek az utánpótlás nevelésre, míg nálunk arra, hogy mennyi megy stadionépítésre. Ezért sem állja meg a helyét Hargitai János (Fidesz-KDNP) képviselőnek az az állítása, hogy majd a fiatalok számára számára ösztönző lesz, hogy érdemes magasabb színvonalon, magasabb jövedelemért futballozni. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője viszont arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segítheti, ha nőhet a sportolóknál és sportszakembereknél az ekho-val adózó jövedelem felső határa. Arra is apellált, mennyire fontos, hogy legálisan fizessenek sokat. Szakemberek úgy vélik, hogy a félmilliárdos összeghatár már megmozgathatja néhány külföldön játszó játékos fantáziáját, hogy hazatérjen. De Dzsudzsák Balázsról úgy hírlik, hogy azért nem igazolt a nyáron a Mol-Vidihez, mert kevesellte a pénzt. A kormánymédia havi 48 millió forintról cikkezett, de a játékos még ennyiért sem volt hajlandó aláírni Székesfehérvárra, bár ez is 76 millió forinttal meghaladná a törvényjavaslatban szereplő összeghatárt.  A költségvetési bizottság a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta, hogy az Országgyűlés plenáris ülése eredeti formájában fogadja el a törvényjavaslatot.
Szerző

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző