Rabszolgatörvény: nem adtak szót a szakszervezeteknek

Publikálás dátuma
2018.12.04 14:08
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem engedték felszólalni a szakszervezeteket a vállalkozásfejlesztési bizottság kormánypárti képviselői a rabszolgatörvény módosítása kapcsán, miközben arra hivatkoztak: a szakszervezetek kérése alapján változtatnak az eredeti javaslaton.
A kormánypárti képviselők szavazatával keddi ülésén a vállalkozásfejlesztési bizottság elfogadta a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett javaslat kisebb módosítását, amely azonban csak finomítja az eredeti tervezetet, lényegi kérdésekben nem hoz változást. Így marad az évi 400 óra túlmunka elrendelhetősége, az érte kapott fizetség viszont csökkenhet. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők két hete nyújtották be a Munka törvénykönyve módosítására irányuló javaslatukat, amelynek értelmében januártól minden munkavállaló számára évi 400 óra túlóra válna elrendelhetővé az eddigi 250 óra helyett, és erről – a jelenlegi helyzettől eltérően – még csak kollektív szerződésben sem kellene megállapodni a dolgozókkal. A munkaidőkeret pedig 3 évre emelkedne. A javaslat hatalmas felháborodást váltott ki a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek körében, Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig december 8-ára demonstrációt hirdetett. Ezt követően múlt szerdán Kósa Lajos Bodó Sándorral, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárával együtt mégis leült egyeztetni a szakszervezeti szövetségek vezetőivel, és ígéretet tett arra: csak kollektív szerződés esetén lehet majd elrendelni 250 óránál több túlórát, annak 400 órás plafonjáról pedig tovább tárgyalnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a 3 éves munkaidőkeretre vonatkozó újságírói kérdés kapcsán jelentette ki a múlt szerdai kormányinfón, hogy semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak. A hétfői, második körös egyeztetésen azonban csaknem minden korábbi engedménytől visszatáncolt a kormányoldal: a 250 óra feletti túlórázás elrendeléséhez elég lesz akár az üzemi megbízott vagy az üzemi tanács jóváhagyása is (ezeknek a testületeknek nincs érdekvédelmi feladata), a maximálisan elrendelhető túlórák száma évi 400 óra lesz, és marad a 3 éves munkaidőkeret. Az eredeti javaslat így megszületett a módosításról szavazott kedd délelőtt a vállalkozásfejlesztési bizottság.    Az ülés elején kisebb vita bontakozott ki a fideszes és az ellenzéki képviselők között azt illetően, hogy meghallgassák-e a jelenlévő szakszervezeti vezetők véleményét az ügyben. Az ellenzék ezt támogatta volna, ám Szatmáry Kristóf (Fidesz), a rabszolgatörvény egyik benyújtója, a bizottság alelnöke ellenezte azt. Azt mondta: ezt a vitát már lefolytatták, a héten több egyeztetés is zajlott a szakszervezetekkel, és ezek mutatják, hogy kíváncsiak a szakszervezetek véleményére. Szerinte a most benyújtott módosítás e tárgyalásoknak a kompromisszumos eredményét tartalmazza, ezért  nem tart igényt a szakszervezeti vélemények ismételt meghallgatására. Az érvelés ellentmondásosságára rávilágítva Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos elnöke úgy fogalmazott: mi sem bizonyítja jobban, hogy a Fidesz és a kormány erőpozícióból dolgozik, mint az, hogy most nem kívánják meghallgatni a szakszervezetek véleményét. Megjegyezte: nem éppen az egyeztetések sikerességét bizonyítja, hogy a szakszervezetek december 8-ára tüntetést hirdettek a javaslat miatt. Végül „a demokrácia emlékét megidézve” szavazásra bocsátotta a kérdést. A szakszervezetek meghallgatását végül 4 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett elvetették. Ezt követően Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője kért szót, és azt mondta: senkinek nem lehet ellenvetése, ha valaki súg neki a felszólalásához. Majd Székely Tamást, a vegyipari dolgozók szakszervezetének (VDSZ) elnökét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét maga mellé ültette, és tolmácsolta szavait képviselőtársainak. Székely Tamás ebben a meglehetősen szokatlan előadásmódban azt mondta: „a képviselő urak minden bizonnyal nem voltak még gyárban, nem tudják, hogy az évi 400 óra túlmunka az 2,5 hónapnyi túlmunkát jelent, így ezzel 6 napos munkahetet vezet be a kormány. Nagy tisztelettel köszönjük, hogy 2 kézzel szavazzák meg ezt a javaslatot”. (Székely Tamás ezzel arra utalt, hogy a bizottság kormánypárti képviselőinek jelentős része nem jött el az ülésre, így a távollévőket helyettesítve a jelenlévő képviselők két kezüket feltartva szavaztak az egyes napirendi pontokról). „Ez a cafeteria megadóztatása mellett a magyar munkavállalókat a legnagyobb mértékben sújtó törvénytervezet az elmúlt tíz évben. Ha visszamennek a saját választókörzetükbe, kérdezzék meg választóikat, egyetértenek-e a javaslattal. A magyar munkavállalók termelik meg azt a GDP-t, amit az ország szétoszt, most mégis több mint 4 millió munkavállalóval tolnak ki, és bevezetnek egy rabszolgatörvényt. Erre senki nem adott felhatalmazást, december 8-án ennek egy komoly tüntetéssel adunk majd hangot" – üzente a képviselőknek a szakszervezeti vezető. Szatmáry Kristóf erre elismételte a Fidesz szokásos érveit: alapvető cél, hogy rugalmasabbá tegyék a túlórázást, többek számára szeretnék elérhetővé tenni az évi 250 óra feletti túlmunkát. Szerinte igenis vannak olyanok, akik több munkával több pénz szeretnének keresni, és az eddigi óraszámok ebben őket korlátozzák. A 250 óra feletti túlórázást viszont a szakszervezetek kérésére csak kollektív szerződés vagy az üzemi tanács hozzájárulásával lehet majd elrendelni: ez megfelelő védelem – jelentette ki. Megjegyezte: az ellenzék egyetlen módosító indítványt sem adott be a javaslathoz. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) erre azt mondta: ők az egész javaslatot szerették volna múlt héten levetetni a bizottság napirendjéről, mivel annak benyújtása előtt nem egyeztettek a szakszervezetekkel, de ezt a kormánypárti képviselők meghiúsították. Kijelentette: az egyik legszégyenletesebb dolog, amit ma a magyar munkavállalókkal meg lehet tenni, hogy ezt a javaslatot benyújtják, majd meg is szavazzák, ezért Áder Jánoshoz fordulnak majd, hogy ezt ne írja alá. A bizottság végül 7 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.  Székely Tamás az ülés után azt mondta lapunknak: a dél-amerikai diktatúrákat idézi, hogy nem engedték felszólalni a módosítás által érintett munkavállalók képviselőit.      

Még csökkenhet is a túlórapénz

Csak a munkavállaló írásbeli kérésére módosíthatja a munkáltató a korábban közölt munkaidőbeosztást - így módosítja a most a bizottságban megszavazott módosító az eredeti javaslatot. Ez némiképp több biztosítékot ad a dolgozóknak, hiszen nem lehet a szóbeli hozzájárulásra hivatkozni. Ugyanakkor, ha a dolgozó elfogadja, hogy munkarendjét 96 órán belül módosítsák, akkor a túlmunka nem számít majd tólórának és nem is jár érte pótlék - mondta lapunknak korábban László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. Ugyanerre hívta fel most a  figyelmet a BDO Magyarország tanácsadó cég is. Mint közleményükben írják: a munka törvénykönyve tervezett módosításának van egy olyan rendelkezése, amely tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól. Az lehetővé teszi ugyanis, hogy a munkáltató által közölt munkaidő-beosztást módosítsák a munkavállaló írásbeli kérésére vagy hozzájárulásával. Az ily módon végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzések, rendes munkaidőnek számít. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.    A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. Hozzátette: bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában. A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításnak szükséges volna bizonyos garanciákat is rögzítenie. Máriás Attila szerint ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő.

Frissítve: 2018.12.04 14:08

Megpróbálták megfélemlíteni a Metro áruház dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.19 14:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szóba került az áruház bedőlése és az állásvesztés is a dolgozók gyűlésén.
A Metro áruházlánc vezérigazgatója és kereskedelmi igazgatója „üzemlátogatásra” érkezett az M3-as autópálya mellett működő kelet-pesti Metro áruházba. Hamar kiderült azonban a látogatás valódi célja, mert a munkavállalóktól származó információk szerint a vállalat hr-vezetője (aki az állománnyal kapcsolatos ügyekért felelős) közölte az összehívott munkásgyűlés résztvevőivel, hogy ha akár csak egy figyelmeztető sztrájkra is sor kerül, az áruházlánc magyarországi leányvállalata bedőlhet és elveszíthetik a munkahelyüket. Ha mégis vállalják a dolgozók a sztrájkot – és itt némi ellentmondás feszül a cég bedőlése és kilátásba helyezett ellenlépés között –, akkor a legkisebb szabálytalanság esetén a munkát beszüntető alkalmazott elveszítheti az állását. A munkavállalók szerint azért éppen ezt a Metro áruházat keresték fel a cég vezetői, mert nyilván kiderült, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) ebben az egységben végezhette a sztrájkhajlandósággal kapcsolatos első felmérést. Az eredmény: 94 dolgozóból 90 határozottan a munkabeszüntetés mellett foglalt állást, míg 3-an nem zárták ki a csatlakozást és csupán egy ember nem vállalná a sztrájkot. Az áruházlánc vezetői nem mulasztották el felhívni a figyelmet az ilyen aláírások veszélyeire, utalva arra, hogy akinek a neve ott szerepel az efféle íveken, esetleg kellemtelen helyzetbe kerülhet. A vállalat vezetői a délutános műszak dolgozóit is vélhetően hasonló céllal munkásgyűlésre várják. Korábban egy március 14-i általános ügyvezetői igazgatói utasítás egyébként megtiltotta a dolgozóknak hogy a sajtónak nyilatkozzanak, s ezt a áruházakban faliújságon tették közzé.
Szerző

Tízezer családi járgány ára - komoly kormányzati pluszbevétellel számolnak

Publikálás dátuma
2019.03.19 10:06

Fotó: Shutterstock
A nagycsaládosokon realizálnának szép profitot az autókereskedők - ez a célcsoport zömmel eddig 10-15 éves használt autókat vett.
Akár tízezerrel is több autó fogyhat a nagycsaládosok autótámogatásának köszönhetően 2019-ben - mondta Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke az M1-en. Gablini Gábor szerint a szakma úgy számol, hogy a
6-8 miliós
autók forgalma nő majd jelentősen. A szövetség elnöke arról beszélt, hogy a július elsejétől igényelhető két és fél millió forintos maximális támogatás nagy segítség lesz, mivel az elmúlt évek tapasztalata szerint a nagycsaládosok szűkebb büdzséjük miatt elsősorban 10-15 évnél is idősebb használt autót vásároltak, ami környezetvédelmi és biztonsági szempontból sem kedvező.
A tízezer új autó (a támogatás használt négykerekűre nem vehető igénybe), pedig egy igen izmos szám, tekintve, hogy 2018-ban összesen
56 ezer autót
vásároltak magánszemélyek.
Frissítve: 2019.03.19 13:35