Aláírásgyűjtés indul a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2018.12.04 17:03
Képünk illusztráció
Fotó: / Vajda József
Tüntetést, szakszervezeti konzultációt és aláírásgyűjtést szervez a rabszolgatörvény miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány úgy érvel: csak lehetőséget adnak, hogy aki akar, többet dolgozhasson.
„Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”„Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?” „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a dolgozóktól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely - a kormány nemzeti konzultációjának mintájára – szakszervezeti konzultációt indít a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel egy időben aláírásgyűjtő akcióba is kezdenek, hogy kiderüljön: szeretnének-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó – tehát valamennyi fél számára elfogadható – új Munka törvénykönyvet.    A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének 2012-es megalkotása óta folyamatosan csak toldozgatják-foltozgatják azt, úgy, hogy közben a munkavállalók helyzete egyre romlik – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke az akció kapcsán, aki szerint már csak ezért sem lehet elfogadni a mostani módosítást. Álláspontja szerint egy teljesen új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvét kellene kidolgozni – ebben szeretnék a dolgozók támogatását, egyfajta megerősítést kérni. Mint arról beszámoltunk: a kormánypárt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa alapján úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy már – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró - üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. Ez utóbbi azért kedvezőtlen a dolgozók számára, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába. Mindezek miatt a MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, de mint közleményükben hangsúlyozzák: tiltakoznak a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság – írják. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért. A MASZSZ már múlt héten bejelentette, hogy a javaslat miatt tüntetést szervez december 8-ára, a demonstrációhoz való csatlakozását azóta egyre több érdekvédelmi tömörülés – a pedagógusok, a köztisztviselők vagy az autóiparban dolgozók szakszervezetei - jelzi. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén jelezte csatlakozási szándékát. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szintén csatlakozott a tüntetéshez, mert mint lapunknak küldött közleményükben írják: a kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket – írják. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából – véli az ÉSZT, amely arra kéri a magyarországi munkavállalókat, hogy álljanak fel a karosszékből, jöjjenek el december 8-án és részvételükkel is fejezzék ki elégedetlenségüket. A Pedagógusok Szakszervezete szintén jelezte: csatlakozik a tüntetéshez. A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és azt követeli: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést. A MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához a Demokratikus Koalíció is csatlakozik – jelentette be Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa, arra biztatva a többi parlamenti pártot, hogy ők is tegyenek így. Nemes Gábor azt is közölte, hogy pártja részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján. A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – ez már a kormány álláspontja, amelyről a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt. Azt írták: a kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. „Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet.” Ehhez javaslatuk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, ahol a korábbi nyilatkozatok ellenére fontosnak tartják a módosítást, az a munkaidőkeret 3 évre emelése: ennek kapcsán a munka „rugalmasabb keretek közötti” megszervezésének lehetőségével érveltek.   

A Parlamentnél tüntetnek szombaton

A demonstráció december 8-án 10 órakor kezdődik: ekkor találkoznak a résztvevők a Jászai Mari téren, ahonnan 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.

2018.12.04 17:03

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52