Magyarországon is számot kell vetni a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények felelősségével. Az egész egyházban tapasztalható fokozott figyelem segít bennünket is. Nálunk is véget kell vetni a hallgatás kultúrájának, elindulni a gyógyulás felé – utalt Ferenc pápa kijelentéseire Rudan Mária gyermekvédelmi szakértő, a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely szakmai vezetője.
Rudan Mária világi munkatársként 2014 óta dolgozik a jezsuitáknál. Tagja annak a jezsuita kezdeményezésre létrejött gyermekvédelmi munkacsoportnak, amelyben szerzetesrendek, oktatással foglalkozó katolikus szervezetek mintegy húsz képviselője vesz részt.
Ahogyan arról előző számunkban beszámoltunk: az egyházon belüli szexuális visszaélésekre reagálva jövő tavasszal nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten. A szervezésben az Ignáci Pedagógiai Műhely együttműködik a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézettel.
A jezsuiták a rendalapító, Loyolai Szent Ignác szellemiségét követve a személyiség kiteljesedésére törekednek. Idén szeptemberben a magyarországi rendtartomány gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatot fogadott el, amely rögzíti: a jezsuiták elítélik és elfogadhatatlannak tartják a bántalmazás, erőszak, zaklatás, visszaélés minden formáját. A szabályzat nem csupán a rendtagokra, hanem a jezsuita szervezetek és intézmények összes alkalmazottjára vonatkozik.
Az észlelt esetek kötelezővé tett bejelentésére külön adatlap készült. A bejelentőt semmiféle retorzió nem érheti, azokkal szemben viszont, akik megalapozatlanul vagy rosszindulatúan vádoltak meg valakit, fegyelmi eljárás indul.
A zaklatásos ügyekben rendkívül óvatossággal kell eljárni – hívta fel a figyelmet Szőnyi Szilárd, a megszüntetett Heti Válasz volt főszerkesztő-helyettese, a jezsuiták kommunikációs vezetője. A szexuális visszaélés nagyon súlyos vád, vétlen emberekre is könnyű rásütni a bélyeget. Az érem másik oldala: egy népszerű, fiatalokkal foglalkozó papról – akinek ártatlanságáról a szülők teljes bizonyossággal meg voltak győződve – utólag kiderült, hogy valóban elkövette a terhére rótt cselekményeket.
Bár minden helyzetben a gyengébb fél magánszféráját maximálisan tiszteletben kell tartani, és az áldozat sérelmét nem szabad relativizálni, nyilvánvalóan más megítélés alá esik, ha „rossz helyre téved a kéz”, mint az, amikor ténylegesen „erőszakos nemi aktus” történik – fogalmazott a kommunikációs vezető.
Az esetek feltárásakor az „áldozat az első” elvét kell alkalmazni – vette át a szót Rudan Mária. Az áldozatnak a jogi képviselettől a pszichológus közreműködésén át az anyagi támogatásig mindenfajta segítséget meg kell kapnia.
Kellő mérlegelés után kötelező állami hatósághoz fordulni. Ha elindul a világi eljárás, akkor annak végeztéig a belső egyházi vizsgálatot felfüggesztik. Az egyházi eljárás nemcsak a kiróható szankciókban különbözik a világitól, hanem egyebek mellett abban is, hogy kiterjed az elkövető lelki gondozására. A katolikus felfogás szerint őt sem szabad magára hagyni.
Az egyházi személyek idehaza is egyre inkább igyekeznek elkerülni a félreérthető szituációkat – tudtuk meg. A papok mindinkább ügyelnek rá, hogy még a gyanú árnyéka se vetülhessen rájuk. Kettesben nem ülnek kocsiba kiskorúval, vagy például tartózkodnak attól, hogy barátilag megsimogassanak gyerekeket.
A környezet átalakítása is hozzájárulhat a bűncselekmények megelőzéséhez. A miskolci jezsuita gimnáziumban – számolt be Rudan Mária – komoly átépítési munkák zajlottak azért, hogy a terek átláthatóak legyenek. Így az épület minél kevesebb lehetőséget adjon a félreérhető helyzetek kialakulására.