Jezsuiták a szexuális bűnök ellen

Publikálás dátuma
2018.12.05 09:00
Illusztráció
Fotó: AFP/ Maciej Luczniewski
A magyarországi rendtartomány szabályzatot fogadott el, amely részletesen leírja, mi a teendő, ha valaki zaklatásról értesül. Jelenteni az esetet: kötelező.
Magyarországon is számot kell vetni a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények felelősségével. Az egész egyházban tapasztalható fokozott figyelem segít bennünket is. Nálunk is véget kell vetni a hallgatás kultúrájának, elindulni a gyógyulás felé – utalt Ferenc pápa kijelentéseire Rudan Mária gyermekvédelmi szakértő, a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely szakmai vezetője.
Rudan Mária világi munkatársként 2014 óta dolgozik a jezsuitáknál. Tagja annak a jezsuita kezdeményezésre létrejött gyermekvédelmi munkacsoportnak, amelyben szerzetesrendek, oktatással foglalkozó katolikus szervezetek mintegy húsz képviselője vesz részt.
Ahogyan arról előző számunkban beszámoltunk: az egyházon belüli szexuális visszaélésekre reagálva jövő tavasszal nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten. A szervezésben az Ignáci Pedagógiai Műhely együttműködik a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézettel.
A jezsuiták a rendalapító, Loyolai Szent Ignác szellemiségét követve a személyiség kiteljesedésére törekednek. Idén szeptemberben a magyarországi rendtartomány gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatot fogadott el, amely rögzíti: a jezsuiták elítélik és elfogadhatatlannak tartják a bántalmazás, erőszak, zaklatás, visszaélés minden formáját. A szabályzat nem csupán a rendtagokra, hanem a jezsuita szervezetek és intézmények összes alkalmazottjára vonatkozik.
Az észlelt esetek kötelezővé tett bejelentésére külön adatlap készült. A bejelentőt semmiféle retorzió nem érheti, azokkal szemben viszont, akik megalapozatlanul vagy rosszindulatúan vádoltak meg valakit, fegyelmi eljárás indul.
A zaklatásos ügyekben rendkívül óvatossággal kell eljárni – hívta fel a figyelmet Szőnyi Szilárd, a megszüntetett Heti Válasz volt főszerkesztő-helyettese, a jezsuiták kommunikációs vezetője. A szexuális visszaélés nagyon súlyos vád, vétlen emberekre is könnyű rásütni a bélyeget. Az érem másik oldala: egy népszerű, fiatalokkal foglalkozó papról – akinek ártatlanságáról a szülők teljes bizonyossággal meg voltak győződve – utólag kiderült, hogy valóban elkövette a terhére rótt cselekményeket.
Bár minden helyzetben a gyengébb fél magánszféráját maximálisan tiszteletben kell tartani, és az áldozat sérelmét nem szabad relativizálni, nyilvánvalóan más megítélés alá esik, ha „rossz helyre téved a kéz”, mint az, amikor ténylegesen „erőszakos nemi aktus” történik – fogalmazott a kommunikációs vezető.
Az esetek feltárásakor az „áldozat az első” elvét kell alkalmazni – vette át a szót Rudan Mária. Az áldozatnak a jogi képviselettől a pszichológus közreműködésén át az anyagi támogatásig mindenfajta segítséget meg kell kapnia.
Kellő mérlegelés után kötelező állami hatósághoz fordulni. Ha elindul a világi eljárás, akkor annak végeztéig a belső egyházi vizsgálatot felfüggesztik. Az egyházi eljárás nemcsak a kiróható szankciókban különbözik a világitól, hanem egyebek mellett abban is, hogy kiterjed az elkövető lelki gondozására. A katolikus felfogás szerint őt sem szabad magára hagyni.
Az egyházi személyek idehaza is egyre inkább igyekeznek elkerülni a félreérthető szituációkat – tudtuk meg. A papok mindinkább ügyelnek rá, hogy még a gyanú árnyéka se vetülhessen rájuk. Kettesben nem ülnek kocsiba kiskorúval, vagy például tartózkodnak attól, hogy barátilag megsimogassanak gyerekeket.
A környezet átalakítása is hozzájárulhat a bűncselekmények megelőzéséhez. A miskolci jezsuita gimnáziumban – számolt be Rudan Mária – komoly átépítési munkák zajlottak azért, hogy a terek átláthatóak legyenek. Így az épület minél kevesebb lehetőséget adjon a félreérhető helyzetek kialakulására.

Aláírt kötelezettségek

A Jézus Társasága magyarországi rendtartományának 14 oldalas gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzata két részre oszlik. Az első a kiskorúakat és „sérülékeny felnőtteket” veszélyeztető magatartások, bántalmazási esetek megelőzéséről, a második a bántalmazási esetek eljárásmódjáról szól. A rend tagjai és munkatársai nyilatkozat aláírásával igazolják, hogy megértették a szabályzatban foglaltakat, annak betartására kötelezettséget vállalnak. Mindenkinek 24 órán belül jelenteni kell a tudomására jutott eseteket. Erre szolgál a három pontból és öt alpontból álló úgynevezett „jelzési űrlap”. A bejelentésnek tartalmaznia kell a „jelzést megtévő személy” és a feltételezett áldozat nevét, elérhetőségét, továbbá azt, hogy az illető hogyan szerzett tudomást a történtekről. Az űrlapon az esemény részletes leírásán túl a bejelentőnek a saját cselekedeteiről is tájékoztatást kell adnia.

Témák
pedofilia
Frissítve: 2018.12.05 09:00

Szél és Hadházy rég kiszállt, de hírnevük tovább tolja az LMP-t

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:53
Demeter Márta és Keresztes László Lóránt az LMP jelenlegi elnökei
Fotó: Népszava
Az LMP-s szavazók jó része még mindig azt hiszi, hogy volt társelnökök még tagjai a pártnak.
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból érdekes kép bontakozott ki a pártok népszerűségének alakulásáról. Miközben az LMP alig-alig van jelen a látványos ellenzéki akcióknál, de vezető szerepet biztosan nem vállal ezekben, a párt népszerűségén ez nem látszik, sőt, a Medián adatai szerint még erősödött is, a Závecz szerint 4 százalék környékén stagnál – írja 444.hu.   Ennek talán oka lehet, hogy a nagy ellenzéki mozgolódás két vezéralakja, Szél Bernadett és Hadházy Ákos nem is olyan rég, a 2018-as választási kampány idején még társelnökként vezették a pártot. Azt a pártot, amelyik a választások után mindkettejük ellen etikai eljárásokat, fegyelmi vizsgálatokat folytatott, mert visszalépésekről mertek egyeztetni a többi ellenzéki párttal. Ez akár történhetett volna csendben is, de nem így történt, a legemlékezetesebb tán az a botrány volt, amikor az LMP egykori parlamenti képviselője, Sallai Róbert Benedek tettlegességig fajuló vitába keveredett Hadházyval.
A hipotézis most megerősítést nyert. A HVG csütörtöki lapszámában jelent meg a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása. A kérdéssor részeként a Medián arra is rákérdezett a válaszolóknál, hogy tudják-e, melyik párt tagja Hadházy Ákos, és melyiké Szél Bernadett. Kérésünkre a Medián elküldte a kapott válaszokat. Az eredmény, különös tekintettel arra, hogy milyen heves volt a szakítás, egészen döbbenetes:
Szél Bernadettről az LMP szavazóinak 59, Hadházy Ákosról az LMP-szavazók 44 százaléka a mai napig azt hiszi, hogy LMP-tagok.
Ennél is meglepőbb, hogy a Hadházyt kedvelők 31, a Szél Bernadettet kedvelők 53 százaléka hiszi ugyanezt -teszi hozzá a 444.hu.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Szélt az őt ismerő választók 28, Hadházyt a 27 százaléka látná szívesen fontos szerepben, míg a Medián politikusi népszerűségi rangsorában legnépszerűbb, valóban LMP-s politikusok, Demeter Márta és Ungár Péter esetén ez az arány már csak 17, a párt főpolgármesterjelöltje, Puzsér Róbert esetében pedig már csupán – 2010 óta ismert politikusok esetében mélypontnak számító – 13 százalék ez az arány, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy az LMP népszerűségének motorja
két olyan politikus, aki botrányos körülmények között szakított az LMP-vel.

Félelemkeltésre volt csak jó a hajléktalantörvény

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:05

Fotó: Draskovics Ádám
Csekély gyakorlati hatása volt a tavaly októberben bevezetett, hajléktalanságot tiltó rendeletnek, a közhangulat azonban romlott, a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri – áll a Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport jelentésében.
Érdemi hatása szinte nem volt, de a félelem érezhetően nőtt az utcán élő hajléktalan emberek körében – röviden így lehetne összegezni a szabálysértési törvény tavaly októberében bevezetett „hajléktalantörvényként” elhíresült, az „életvitelszerű” közterületen tartózkodást tiltó (és akár elzárással is büntető) módosításának eredményeit. A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány csütörtökön bemutatott éves jelentése is alátámasztotta: a korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott. – Nemcsak a hatóságoktól félnek az utcán élő emberek, a közhangulat is sokkal rosszabb lett. Az elmúlt évben, közterületen minden harmadik hajléktalan embert ért fizikai bántalmazás, a verbális abúzus aránya is kiugró: a vizsgálatunkban megkérdezett hajléktalanok kétharmada számolt be arról, hogy érte valamilyen szóbeli bántalmazás, olykor hatósági személyek részéről is – mondta az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón a Menhely Alapítvány elnöke, Győri Péter. Az adatfelvételt minden évben február harmadikán végzik, és elsősorban azokra terjed ki, akik a szállókkal, utcai szolgálatokkal kapcsolatban vannak. Az idei felmérés során több mint 8500 hajléktalan embert sikerült elérniük. Vizsgálták, a 2018. október 15-étől érvényes szabálysértési jogszabály hogyan érte el az érintetteket: kiderült, a megkérdezettek csupán 5 százaléka ment be valamilyen menedékhelyre azért, mert rendőri figyelmeztetésben részesült, 69 százalékukat pedig se nem figyelmeztették, se nem fordult elő vele az elmúlt fél év során, hogy azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntetik. Vagyis a hajléktalan emberek mintegy kétharmadát egyáltalán nem érte el az intézkedés. A hajléktalantörvénynek Budapesten volt csekély hatása: a frekventált közterületekről (például a forgalmasabb metróaluljárókból) valóban eltűntek a hajléktalanok, a fővárosban a szállók kihasználtsága is magasabb. A február 3-ai héten Budapesten „csupán” 40 százaléka aludt továbbra is közterületen azoknak, akik addig is az utcán éjszakáztak. Ugyanez az arány Pécsen 70 százalék, Miskolcon 78 százalék. Győri Péter szerint ez azért van, mert vidéken sokkal kevesebb a férőhely – ha akarnának, sem tudnának többen szálláshelyeket igénybe venni. Miközben a hajléktalanok kétharmada vidéki városokban él. A vizsgálat kiterjedt a hajléktalanok életkörülményeire is. Az éhezés minden negyedik fedélnélküli számára állandó jelenség, az utcán élők többsége koldulásból, gyűjtögetésből tartja el magát. A kedvezőbb munkaerőpiaci mozgások következtében a munkaképesebbek (jellemzően az átmeneti szállókon lakók) ugyan kikerülhettek a hajléktalan létből, ám az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal élők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. A szakértőket megdöbbentette az iskolázottság alakulása: megnőtt azoknak a 29 év alatti fiatal hajléktalanoknak az aránya, akiknek legfeljebb csak általános iskolai vagy szakiskolai végzettsége van. Az lett a jellemző, hogy minél fiatalabb egy hajléktalan ember, annál iskolázatlanabb. A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79 százalék) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, amiből meg is lehetne élni. Sokan (kétharmaduk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást. A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.
Frissítve: 2019.04.25 15:16