Jezsuiták a szexuális bűnök ellen

Publikálás dátuma
2018.12.05. 09:00
Illusztráció
Fotó: Maciej Luczniewski / AFP
A magyarországi rendtartomány szabályzatot fogadott el, amely részletesen leírja, mi a teendő, ha valaki zaklatásról értesül. Jelenteni az esetet: kötelező.
Magyarországon is számot kell vetni a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények felelősségével. Az egész egyházban tapasztalható fokozott figyelem segít bennünket is. Nálunk is véget kell vetni a hallgatás kultúrájának, elindulni a gyógyulás felé – utalt Ferenc pápa kijelentéseire Rudan Mária gyermekvédelmi szakértő, a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely szakmai vezetője.
Rudan Mária világi munkatársként 2014 óta dolgozik a jezsuitáknál. Tagja annak a jezsuita kezdeményezésre létrejött gyermekvédelmi munkacsoportnak, amelyben szerzetesrendek, oktatással foglalkozó katolikus szervezetek mintegy húsz képviselője vesz részt.
Ahogyan arról előző számunkban beszámoltunk: az egyházon belüli szexuális visszaélésekre reagálva jövő tavasszal nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten. A szervezésben az Ignáci Pedagógiai Műhely együttműködik a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézettel.
A jezsuiták a rendalapító, Loyolai Szent Ignác szellemiségét követve a személyiség kiteljesedésére törekednek. Idén szeptemberben a magyarországi rendtartomány gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatot fogadott el, amely rögzíti: a jezsuiták elítélik és elfogadhatatlannak tartják a bántalmazás, erőszak, zaklatás, visszaélés minden formáját. A szabályzat nem csupán a rendtagokra, hanem a jezsuita szervezetek és intézmények összes alkalmazottjára vonatkozik.
Az észlelt esetek kötelezővé tett bejelentésére külön adatlap készült. A bejelentőt semmiféle retorzió nem érheti, azokkal szemben viszont, akik megalapozatlanul vagy rosszindulatúan vádoltak meg valakit, fegyelmi eljárás indul.
A zaklatásos ügyekben rendkívül óvatossággal kell eljárni – hívta fel a figyelmet Szőnyi Szilárd, a megszüntetett Heti Válasz volt főszerkesztő-helyettese, a jezsuiták kommunikációs vezetője. A szexuális visszaélés nagyon súlyos vád, vétlen emberekre is könnyű rásütni a bélyeget. Az érem másik oldala: egy népszerű, fiatalokkal foglalkozó papról – akinek ártatlanságáról a szülők teljes bizonyossággal meg voltak győződve – utólag kiderült, hogy valóban elkövette a terhére rótt cselekményeket.
Bár minden helyzetben a gyengébb fél magánszféráját maximálisan tiszteletben kell tartani, és az áldozat sérelmét nem szabad relativizálni, nyilvánvalóan más megítélés alá esik, ha „rossz helyre téved a kéz”, mint az, amikor ténylegesen „erőszakos nemi aktus” történik – fogalmazott a kommunikációs vezető.
Az esetek feltárásakor az „áldozat az első” elvét kell alkalmazni – vette át a szót Rudan Mária. Az áldozatnak a jogi képviselettől a pszichológus közreműködésén át az anyagi támogatásig mindenfajta segítséget meg kell kapnia.
Kellő mérlegelés után kötelező állami hatósághoz fordulni. Ha elindul a világi eljárás, akkor annak végeztéig a belső egyházi vizsgálatot felfüggesztik. Az egyházi eljárás nemcsak a kiróható szankciókban különbözik a világitól, hanem egyebek mellett abban is, hogy kiterjed az elkövető lelki gondozására. A katolikus felfogás szerint őt sem szabad magára hagyni.
Az egyházi személyek idehaza is egyre inkább igyekeznek elkerülni a félreérthető szituációkat – tudtuk meg. A papok mindinkább ügyelnek rá, hogy még a gyanú árnyéka se vetülhessen rájuk. Kettesben nem ülnek kocsiba kiskorúval, vagy például tartózkodnak attól, hogy barátilag megsimogassanak gyerekeket.
A környezet átalakítása is hozzájárulhat a bűncselekmények megelőzéséhez. A miskolci jezsuita gimnáziumban – számolt be Rudan Mária – komoly átépítési munkák zajlottak azért, hogy a terek átláthatóak legyenek. Így az épület minél kevesebb lehetőséget adjon a félreérhető helyzetek kialakulására.

Aláírt kötelezettségek

A Jézus Társasága magyarországi rendtartományának 14 oldalas gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzata két részre oszlik. Az első a kiskorúakat és „sérülékeny felnőtteket” veszélyeztető magatartások, bántalmazási esetek megelőzéséről, a második a bántalmazási esetek eljárásmódjáról szól. A rend tagjai és munkatársai nyilatkozat aláírásával igazolják, hogy megértették a szabályzatban foglaltakat, annak betartására kötelezettséget vállalnak. Mindenkinek 24 órán belül jelenteni kell a tudomására jutott eseteket. Erre szolgál a három pontból és öt alpontból álló úgynevezett „jelzési űrlap”. A bejelentésnek tartalmaznia kell a „jelzést megtévő személy” és a feltételezett áldozat nevét, elérhetőségét, továbbá azt, hogy az illető hogyan szerzett tudomást a történtekről. Az űrlapon az esemény részletes leírásán túl a bejelentőnek a saját cselekedeteiről is tájékoztatást kell adnia.

Szerző
Témák
pedofilia

„Kikapcsolnák” Lezsák Sándort a rabszolgatörvény további vitájából

Publikálás dátuma
2018.12.05. 08:17
Lezsák Sándor
Fotó: Vajda József / Népszava
A fideszes levezető elnök kikapcsolta az ellenzéki politikusok mikrofonját a törvény előző parlamenti vitanapján. A ellenzék most együtt lépne fel Lezsák ellen.
Közös beadványban fordultak az ellenzéki pártok az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ebben az úgynevezett rabszolgatörvény vitájának folytatását kérik, valamint azt, hogy Lezsák Sándor ne vehessen részt a további folyamatban, írja a hvg.hu.
Lezsák ugyanis a korábbi, éjszakába nyúló parlamenti bvita során megelégelte a számonkérést: előbb több képviselőt különböző okokra hivatkozva kizárt az eseményből, majd egyszerűen nem adott szót további felszólalóknak, kikapcsolta mikrofonjaikat.
A DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP és az ülésen részt vett független képviselő, Szél Bernadett Vejkey Imrének, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnökének címezte közös beadványát, amelyben az követelik, hogy a Bizottság mondja ki: a rabszolgatörvény általános vitája nem zárult le, azt a következő ülésen folytatni kell, de már az ellenzéki képviselőket jogsértően elhallgattató Lezsák Sándor nélkül. 
Szerző

Közel hetvenezer magyar diákot érint a lecsúszás veszélye

Publikálás dátuma
2018.12.05. 07:59
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Minden 11. magyar tanulót lemorzsolódás fenyeget, romló tanulmányi átlaguk miatt: Borsodban több mint 7300 gyerek kallódhat el már az iskolaévek alatt.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatait a magyar diákok lemorzsolódásáról, a számok pedig nem festenek túlzottan biztató képet:
A vizsgált évfolyamokon – ötödik és tizenkettedik osztály között – összesen 746 258 gyerek tanul Magyarországon, közülük összesen 66 121 diákot, azaz az érintett diákok csaknem 9 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás. Ráadásul csak az általános iskolákban 41 682 gyermek érintett – írja az adatokat bemutató 24.hu.

A romló átlagon múlik

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalma a köznevelési törvény 2015. januári módosításával jelent meg, és a meghatározás szerint azok a diákokat takarja, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. 

A probléma megjelenése nem egyenletes a különböző magyar megyékben, illetve régiókban, hiszen amíg például Vas megyében „csak” 1341 diákot veszélyeztet a lemorzsolódás, addig Borsodban 7397 főt.
Ha a diákok összlétszámát és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának arányát vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy amíg például Csongrádban a diákok kevesebb mint hat százaléka van veszélyben, addig Nógrádban több mint 16 százalékuk.  
Érdekes kép rajzolódik ki akkor is, ha a különböző iskolatípusok szerint vizsgáljuk a lemorzsolódással fenyegetett diákok számát. Ha csak az általános iskolákat nézzük, kiderül, hogy 
az Észak-Magyarországi régióban csaknem minden ötödik gyereket lemorzsolódás fenyeget.

Ráadásul az Európai Unió egyik kiemelkedő stratégiai célja a foglalkozhatósági javítása 2020-ig, ezek az adatok pedig szoros összefüggésben állnak a potenciális munkavállalók iskolai végzettségének szintjével és a megszerzett képesítésekkel. Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike éppen ezért irányul az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés értelmében az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát 10 százalék alá kell csökkenteni - írja a lap.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 08:04