Politikai piruett a falvakban: kifizettetik a vidék népével a nagy fejlesztési programot

Publikálás dátuma
2018.12.05 07:30
Ha valóban fel akarják újítani a falusi utakat, akkor évente legalább 400 milliárd forintot kellene költeni
Fotó: MTI/ ROSTA TIBOR
A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.
A falusi emberrel fizettetik majd ki az alsóbbrendű utak felújítását, a kormány ugyanis jövőre felemeli a tíznapos autópálya matrica árát, nem is titkoltan épp arra hivatkozva, hogy részben ebből finanszírozzák majd a falvakba vezető utak felújítását - így vélekedtek azok a vidéki vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők, akiket a Magyar falvak program elindulása kapcsán megkerestünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nyári kormányinfón bejelentette, hogy a programra 150 milliárd forintot különítettek el a tartalékalapból, ezen belül 50 milliárdot terveznek a kistelepülési úthálózat felújítására az első évben. Tudják ugyanakkor, hogy ez mennyire kevés a kivitelezéshez, így két további döntést is hoztak: január elsejétől 5,8 százalékos útdíj emelés lesz, amit a fuvarozók fizetnek, a tíz napos autópálya-matrica árát pedig a korábbi 2975 forintról október 1-től 3500 forintra emelték. Ezekből összejöhet további 35-36 milliárd a falusi útalapba. - Ki az, aki tíz napos matricát vesz? A falusi ember, aki távol lakik a nagyvárosoktól, az autópályáktól, s legfeljebb évente néhány alkalommal utazik el hosszabb távolságokra: kórházba vagy épp az unokáit meglátogatni, emiatt pedig nem vesz éves matricát. Vagyis épp ő az, akit a pályadíj emelésével megsarcolnak – ezt mondta lapunknak egy észak-borsodi falu polgármestere. A Magyar Közút 2017-es adatai szerint „egyéb településre” – vagyis nem Budapestre, megyei jogú vagy más városba – közel 21 ezer kilométernyi kiépített út vezetett, miközben a kiépítetlen utak aránya ennek több mint négyszerese, 90 ezer kilométernyi volt, utóbbiak zöme belterületi vagy külterületi földút. - Ha komolyan gondolnák az utak felújítását, akkor az elkövetkező egy évtizedben évente legalább 400 milliárdot fordítanának rá, s akkor talán lenne némi látszatja – mondta a Népszavának egy útépítéssel foglalkozó cég vezetője. Szavai szerint választások előtt – mint amilyen a jövőre esedékes önkormányzati is lesz - mindig találnak egy kicsivel több forrást látványberuházásokra, s főleg a kormányhoz lojális települések „kistafírozására”, de az alapvető problémákat ez nem oldja meg. Egy alsóbbrendű útnál, attól függően, hogy egy réteget kell csak javításként felvinni, vagy az alapoktól kell újjáépíteni, 10 és 80 millió forint között mozog a kilométerenkénti költség. Ha ezt 3255 településre elosztjuk, mindenhol legfeljebb fél kilométernyi utat lehetne rendbe hozni az alapból. A Magyar Közút az állami kezelésben lévő utakért felel, de a településeken belül már az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Szakértőnk szerint a vidéki úthálózat jelentős része elavult, ezeket aprópénzzel már nem lehet modernizálni: ezért sem lehet komolyan venni, hogy a Magyar falu program látványos változást eredményezne a vidéki emberek életében.

Nem elég osztogatni

Akadnak települések, amelyek menthetetlenek, a falvak többségét azonban megfelelő fejlesztésekkel ismét vonzóvá lehet tenni - jelentette ki lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

A TÖOSZ szerint is a hétvégén bejelentett fejlesztések a legfontosabbak a falvaknak? A kormány tervei között elég sok elem visszaköszön az általunk megfogalmazott, százhatvan szakértő által összeállított javaslatcsomagból.

Csakhogy a szövetség évi 400 milliárdos forrást tartana reálisnak.
A 2019-es büdzsében 150 milliárd jutott erre a célra, ami tényleg nem elég, de bízunk benne, hogy 2020-tól már meglehet a 400 milliárd.

Mi a legfőbb szempont a pénzek elköltésekor?
Alapvetés, hogy térségi szemléletben kell gondolkodni. Minden elemnél meg kell nézni a hatását: harminc kilométeres körzetben kellene hatnia minden fejlesztésnek. Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból.

Minden település megmenthető?
Szerintem nagyjából száz teljesen reménytelen, a többi azonban érdemi esélyt kaphat. Azok vannak a legjobb helyzetben, amelyek turisztikailag frekventált környéken találhatók, mint a balatoni települések, illetve háttérfalvaik, vagy például Hajdúszoboszló és környéke. De összességében elmondható, nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt, akár még vissza is térhetnek, akik elmentek. Az embereknek a legfontosabb szempont a jövedelem, amihez megfelelő erejű gazdaság kell, mert az generál bevételeket. Csak infrastruktúra-fejlesztéssel nem lehet eredményt elérni. A jó út mit sem ér, ha a semmibe vezet.

Mivel lehet rávenni a vállalkozásokat, hogy az eddig kevésbé preferált helyekre települjenek?
Sok-sok támogatással, ami nem kifejezett pénzosztást jelent, hanem célzott projekteket. És persze biztosítani kell számukra a megfelelő munkaerőt és munkaerőképzést.

Nehéz elképzelni, hogy vissza lehet csábítani azokat, akik a jobb élet reményében elköltöztek, s egy gazdaságilag szerencsésebb-fejlettebb helyen berendezkedtek.
Ha jobb megélhetést tud nyújtani nekik a korábbi településük, ráadásul az egyéb életfeltételek is megfelelőek, miért ne? Hiszen egyszer már éppen emiatt váltottak, a visszaköltözést ráadásul az érzelmi szálak is erősíthetik. Az elvándorlók jelentős többsége a falvakból a városokba költözött. A visszatérésük azt jelentené, hogy a kistelepülések élhetőbbek lesznek, mint a nagyok, ami nehezen elképzelhető.
Ha valakinek nem a távolság, hanem csak a körülmények számítanak, hogy van-e megfelelő út az otthonáig, ott tud-e szélessávú internetet használni, a gyereke helyben járhat-e bölcsődébe, óvodába, iskolába, akad-e könyvtár, sportudvar, játszótér, akkor szerintem már nem is olyan utópisztikus a gondolat. Nem véletlen, hogy az első évben éppen az előbb felsoroltak fejlesztése, felújítása kap majd prioritást. Ezért is nagy felelősség ez a program, be lehet bizonyítani, hogy a boldogság nem hely- vagy lélekszámfüggő. - Vas András

Minden harmadik választónak kedveskednek

Jövőre önkormányzati választás lesz Magyarországon, csoda lett volna, ha a kormány nem talál ki egy látványos programot a vidék felemelésére, amivel igazolja, milyen fontos a lakosság egyharmadának otthont adó ötezer fő alatti falvaink jövője. A települések között ezek vannak elsöprő többségben, a 3155 magyar településből 2887-nek csak néhány száz, vagy néhány ezer lakosa van. Először a Modern városok mintájára Modern falvak programnak nevezték el a tervet, ám a fő kommunikátorok rájöhettek, hogy ennek nem szerencsés az üzenete, a nagyvárosi beruházások többsége nem éppen lakosságpárti. Így lett a csomag Magyar falvak, vagy egyszerűen Magyar falu program. Vasárnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Áder János szülővárosától, Csornától pár kilométerre fekvő 1400 lelkes faluban, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden jelentette be azt, amit már eddig is tudtunk: 150 milliárd forintot terveztek be a 2019-es költségvetésbe, amiből óvodák, bölcsődék fejlesztésére, háziorvosi szolgálati lakásokra, polgármesteri hivatalok felújítására és ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzésekre 75 milliárdot szánnak. A fiatalok lakásgondjait egy erre a körre szabott falusi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok) bevezetésével oldanák meg, amelynek 25 milliárd forint lenne az induló kerete, 50 milliárddal pedig a lassan használhatatlanná romló alsórendű utak felújításához is hozzákezdene a kormány. Temetőrendezéstől sövényvágók beszerzéséig, sportparkok építésétől a falu- és tanyagondnoki szolgálatok támogatásáig, buszaik lecseréléséig és az üresen álló parókiák felújításáig olyan sok mindenbe kap bele a program, hogy nehéz lesz látványos, a falvak lakossága számára is érzékelhető változást produkálni az elkövetkező hónapokban. A települési szövetségek szakértőinek segítségével valóban szükséges fejlesztések kerültek be a csomagba, a pályázatok jövőre indulnak, de a Miniszterelnökség többszöri kérésünkre sem árulta el, hogy mikor és milyen kiírások jelennek meg elsőként. Azt viszont a program megvalósításáért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár a vasárnapi tájékoztatón már hozzátette, hogy 2020-tól gazdaságélénkítő lépésekkel, a közösségi közlekedés fejlesztésével, a bolthálózat bővítésével is gyarapodik a Magyar falu csomag kínálata. Azt nem árulták el, vajon mennyi pénzt szán attól kezdve a kormány az önkormányzati választás eredményének ismeretében a kistelepülések megtartó erejének növelésére. - G.E.

2018.12.05 07:30
Frissítve: 2018.12.05 09:06

„Ha nem jövök ki, megfulladok”

Publikálás dátuma
2018.12.16 21:20

Fotó: / Draskovics Ádám
Több mint egy kilométer hosszú volt az a rabszolgatörvény miatt kirobbant újabb kormányellenes tiltakozáson indult menet.
„Anyukám! Miattad vagyok itt” – magyarázza egy fiatal szőke lány a telefonba a Hősök tere közepén. Vasárnap délután három óra van, a tér még csak szellősen telt meg, az egyes pártokhoz, mozgalmakhoz tartozók egyelőre külön-külön csoportosulnak, ez jól látszik a külön-külön lengedező MSZP-s, Párbeszédes, Momentumos meg szakszervezeti zászlókból. A diákok a szobrok tövében melegítenek kongákkal.  Egyelőre minden nyugodt és békés, olyannyira, hogy kicsivel arrébb, a Lendvay utca elején, a Fidesz székházánál kifejezetten jó a hangulat. Előbb az okoz némi derültséget, hogy a rendőrkordonnál megjelenik a Fővárosi Közterület Fenntartó két autója néhány hómunkással: tanácstalanul nézik, miként tudnák tüntetők és a kordont álló rendőrök lába alól eltakarítani a havat. A helyzetet végül az ott állomásozó egység parancsnoka oldja meg: a kordon pár percre szétnyílik, a sószóró autó betolat az utcába, csúszásmentesít, majd távozik, a tüntetés rendben folyik tovább. A váratlan lehetőséget senki nem akarta kihasználni, hogy esetleg „megrohamozza” a Fidesz székházát.
– Mire számít, lesz balhé? – kérdem az egyik álldogáló rendőrtől.
– Miattunk biztosan nem – hangzik a lakonikus válasz.
Nem sokkal később megérkeznek a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is, és rögtön mosolyra késztetnek rendőrt, tüntetőt az „Inkább az ágyban túlóráznék” feliratú transzparensükkel. Bár a tüntetés ekkor inkább még vidám matinéra emlékeztet, a tüntetőket faggatva hamar kiderül, senki nem jókedvéből van itt: – Egyszerűen úgy éreztem, megfulladok, ha most nem jövök ki – mondja Székely Éva, aki egy „Tatabánya” feliratú tábla alatt álldogál barátnőjével, Mátrainé Dudinszky Erikával. Ő bolti eladó, és még szombaton is dolgozott, gyakran van egy pihenőnapja egy héten, vagyis testközelből ismeri, mi várhat a „rabszolgatörvény” alanyaira. – Én nem is elsősorban a túlmunka, hanem általában Orbán Viktor miatt vagyok itt, nagyon rossz irányba viszi ezt az országot – mondja az asszony, majd hozzáteszi, kifejezetten örül, hogy a DK-tól a Jobbikig most minden ellenzéki párt egységesen mozdul. – Ha vannak is fenntartásaim a Jobbikkal, szerintem most ezeket félre kell tenni, az ellenzéknek továbbra is közösen kellene cselekednie. Kérik írjam le azt is: az erőszakot mind a ketten elítélik, és remélik, hogy ezúttal nem lesz balhé. Tatabányai az a két srác is, akik klasszikus punk szerelésben, és felnyírt hajjal készülnek a vonulásra. Egy helyi multinál dolgoznak, Ádám azt mondja, már így is kirúgással fenyegetik rendszeresen, ha nem vállal túlórákat, még többet dolgoznia semmi kedve, de állandó nyomás alatt tartják őket a főnökeik. Társa Zoltán arról beszél, munkaerőhiány ide, vagy oda, azért nem olyan könnyű új munkahelyet találni még egy Tatabánya nagyságú városban sem, ha az ember esetleg váltani szeretne. De ők is elsősorban azért vannak itt, mert „rengeteg szar dolgot csinált már ez a kormány”.    Időközben több ezresre dagad a tömeg, és az Andrássy úton elindul a menet a Parlamenthez. Ekkor találkozunk a demonstráció talán egyik legtudatosabb résztvevőjével, az ELTE-hallgató Attilával, aki egy „Független Bíróságokat!” feliratú táblát tart a magasba. Szerinte a rabszolgatörvénnyel együtt megszavazott közigazgatási bíróságok hosszabb távon még nagyobb veszélyt jelentenek a szabadságra, de ez most a szükségesnél kevesebb figyelmet kap.
Már a körúton vonulunk, amikor egy fiatal rendőrhöz csapódok. Mint kiderül, ő reggel öttől van szolgálatban, hogy mikor váltják le, arról fogalma sincs. „Már csak ezért sem szeretném, hogy bármi balhé legyen, annál később megyünk haza” – mondja fáradtan.  A Nyugati téren járunk már, amikor befut a hír: a menet vége még az Andrássy úton, a Terror Házánál van, így a tömeg –még ha helyenként hézagos is a sor – több mint egy kilométer hosszú. György klasszikus radikálbal kellékekkel, vörös zászlóval, vörös, illetve fekete fűzős bakanccsal tüntet. Ő a vasútnál dolgozik, eleve tizenkét órás műszakokban, és mint mondja, minden szolidaritása a rabszolgatörvény érintettjeié. A szakszervezeteket kritizálja, szerinte általában nem időben és nem kellő erővel lépnek fel, amikor a munkavállalókat sújtó intézkedéseket hoznak. László semmit nem bíz a véletlenre, „Orbán egy geci” feliratú kapucnisban állja, hogy boldog-boldogtalan lefotózza. Őt elő is állították az egyik tüntetésen.
– Azt mondta egy rendőr, üres sörösdobozt dobtak a sorfal felé, de egy üres dobozt el sem lehet hajítani – érvel ártatlansága mellett. Odabent viszont – idézi fel – teljesen korrektek voltak vele, sőt: „Igazából a rendőrök azt mondták, hogy egyetértenek velünk, mert őket is összevissza szívatják a túlórákkal”. A tömeg végül késő délután ért az Alkotmány utcába, ahol színpad várt az embereket. "Orbán, takarodj!"; "Mocskos Fidesz!"; "Viktátor, Viktátor!" – kiáltják hosszan az emberek, és skandálásukat csak beszédek "akasztják meg". Az egykori KDNP-s Lukácsi Katalin például Beer Miklós katolikus püspök levelét olvassa fel, melyben a püspök azt írta, az emberekben keserűség van, mert nem hallgatják meg a szavukat, s tiszteli bennük a kitartást, ahogy a hideg idő ellenére kiállnak egymást erősítve a céljaikért. A beszédek elhangzása után a " Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr!" címmel meghirdetett tüntetés azzal zárult, hogy a békés demonstrálók egyszerre kiáltották: "Boldog karácsonyt!" A tömeg ezután – az elmúlt napokhoz hasonlóan – belvárosi sétára indult, majd a menet a köztévé Kunigunda utcai székházához vonult.

Politikusok az Alkotmány utcában

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP): A hatalom Magyarországot Európa szegényházává tette, most pedig elkezdte megbüntetni az embereket. Demeter Márta (LMP): Elég volt a multik és az igényeiket kiszolgáló politikusokból. Szabó Tímea (Párbeszéd): Menjen el kirakatrendezőnek az a kormányfő, akinek fontosabbak a Kossuth téri díszfák és szánkók, mint az emberek! Szél Bernadett (független): Nekik mindent szabad, mi pedig fogjuk be a szánkat? Ebből nem esznek! Vadai Ágnes (DK): Nem azért jöttem, mert Soros György vagy Brüsszel ideküldött, hanem mert szeretem a hazámat. Varga-Damm Andrea (Jobbik): Azért jöttem, mert a népére támadt a saját kormánya.
Donáth Anna (Momentum): A tüntetés már nem a rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságokról szól, hanem a hatalomgyakorlásról
Bősz Anett (Liberálisok): Ez az a pont, amikor megmutatjuk, elég volt. Többen leszünk, mint ahányan valaha ezt a kormányt támogatták.

2018.12.16 21:20

Látta már? Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait!

Publikálás dátuma
2018.12.16 17:53

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 50. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 4 (négy) 7 (hét) 15 (tizenöt) 17 (tizenhét) 28 (huszonnyolc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; 5 találatos szelvény 62 darab, nyereményük egyenként 224.135 forint; 4 találatos szelvény 2.412 darab, nyereményük egyenként 5.760 forint; 3 találatos szelvény 37.653 darab, nyereményük egyenként 1.435 forint.
Szerző
2018.12.16 17:53