Modern városok;

2018-12-05 07:30:00

Politikai piruett a falvakban: kifizettetik a vidék népével a nagy fejlesztési programot

A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.

A falusi emberrel fizettetik majd ki az alsóbbrendű utak felújítását, a kormány ugyanis jövőre felemeli a tíznapos autópálya matrica árát, nem is titkoltan épp arra hivatkozva, hogy részben ebből finanszírozzák majd a falvakba vezető utak felújítását - így vélekedtek azok a vidéki vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők, akiket a Magyar falvak program elindulása kapcsán megkerestünk.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nyári kormányinfón bejelentette, hogy a programra 150 milliárd forintot különítettek el a tartalékalapból, ezen belül 50 milliárdot terveznek a kistelepülési úthálózat felújítására az első évben. Tudják ugyanakkor, hogy ez mennyire kevés a kivitelezéshez, így két további döntést is hoztak: január elsejétől 5,8 százalékos útdíj emelés lesz, amit a fuvarozók fizetnek, a tíz napos autópálya-matrica árát pedig a korábbi 2975 forintról október 1-től 3500 forintra emelték. Ezekből összejöhet további 35-36 milliárd a falusi útalapba.

- Ki az, aki tíz napos matricát vesz? A falusi ember, aki távol lakik a nagyvárosoktól, az autópályáktól, s legfeljebb évente néhány alkalommal utazik el hosszabb távolságokra: kórházba vagy épp az unokáit meglátogatni, emiatt pedig nem vesz éves matricát. Vagyis épp ő az, akit a pályadíj emelésével megsarcolnak – ezt mondta lapunknak egy észak-borsodi falu polgármestere. A Magyar Közút 2017-es adatai szerint „egyéb településre” – vagyis nem Budapestre, megyei jogú vagy más városba – közel 21 ezer kilométernyi kiépített út vezetett, miközben a kiépítetlen utak aránya ennek több mint négyszerese, 90 ezer kilométernyi volt, utóbbiak zöme belterületi vagy külterületi földút.

- Ha komolyan gondolnák az utak felújítását, akkor az elkövetkező egy évtizedben évente legalább 400 milliárdot fordítanának rá, s akkor talán lenne némi látszatja – mondta a Népszavának egy útépítéssel foglalkozó cég vezetője. Szavai szerint választások előtt – mint amilyen a jövőre esedékes önkormányzati is lesz - mindig találnak egy kicsivel több forrást látványberuházásokra, s főleg a kormányhoz lojális települések „kistafírozására”, de az alapvető problémákat ez nem oldja meg. Egy alsóbbrendű útnál, attól függően, hogy egy réteget kell csak javításként felvinni, vagy az alapoktól kell újjáépíteni, 10 és 80 millió forint között mozog a kilométerenkénti költség. Ha ezt 3255 településre elosztjuk, mindenhol legfeljebb fél kilométernyi utat lehetne rendbe hozni az alapból.

A Magyar Közút az állami kezelésben lévő utakért felel, de a településeken belül már az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Szakértőnk szerint a vidéki úthálózat jelentős része elavult, ezeket aprópénzzel már nem lehet modernizálni: ezért sem lehet komolyan venni, hogy a Magyar falu program látványos változást eredményezne a vidéki emberek életében.