Keserédes bányásznapi ünnepség

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:50

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kevés biztatóval kecsegtette kedden a hazai bányászokat Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Bányászati Szövetség Szent Borbála napi hagyományos ünnepségén. Pedig a pulpituson helyet foglalt Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár és Kádár Andrea Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyért felelős helyettes államtitkára is. Miután a kormány a szénbányászat teljes kivezetése mellett kötelezte el magát, a tárcavezető a bányászat és a kohászat új kitörési lehetőségeit villantotta fel. Az ágazat fő felvevőpiaca a jármű- és építőipar, legyen szó akár réz- vagy ritkaföldfémek kitermeléséről, akár alumíniumkohászatról. Elkészült az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv, ami innovációra ösztönöz, de akár könnyítenének a vállalkozók terhein is. Az eseménynek helyt adó Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal közösen vizsgálják a tisztaszénfeldolgozási lehetőségeket, illetve a különböző – elsősorban szénhidrogén- és földhőkutatási – koncessziók nyertesei már eddig több mint 50 milliárdot ruháztak be. A kormány a jövőben is támaszkodni kíván a szakmakultúrára. Miután a kabinet elvetette az új, legalább 600 megawattos, minimális környezetszennyezésű, lignitalapú blokkra vonatkozó szakmai javaslatot, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete igazságos, kiszámítható, az érintett dolgozók számára jövőképet biztosító átmenetet kér – közölte az ünnepség után lapunkkal Rabi Ferenc elnök. Bár a mélyművelésű egységek bezártak, egy dolgozó se maradt ellátatlanul. Az elnök kiszámítható vállalkozói környezetet sürgetett, de biztos benne, hogy a bányászat hosszú távú jövő elébe néz. Amúgy a kormánypárti Bencsik János és Czunyiné Bertalan Judit parlamenti javaslata épp most könnyítene a nyugdíjas bányászok terhein.

A klíma további politikai döntéseket vár

A most formálódó energiastratégia célja a tiszta, okos és megfizethető termék biztosítása - fogalmazott tegnap a Budapest Energy Summit nevű nemzetközi rendezvényen Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Magyarország 2030-ra 1990-es alapon 40 százalékal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ettől és az energiahatékonyság ösztönzésétől a rezsiköltségek visszafogását is várják. Mivel az iparág folyamatai nem biztosítják a fenntarthatóságot, ehhez további kormányzati lépéseket sürgetett Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség és Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza is.

Szerző

Szigorítanának az uniós pénzügyminiszterek

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:42

Fotó: Shutterstock
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint Magyarországnak feszesebbé kell tenni a költségvetését. A kormány hallani sem akar erről.
A tervek szerint kedden az Országgyűlés költségvetési bizottságában meghallgatták volna Varga Mihály pénzügyminisztert arról, hogy milyen választ adott az Európai Bizottság magyar költségvetési hiányt kifogásoló ajánlásaira, ám ez a fideszes tagok ellenállása miatt meghiúsult. A kormánypárti képviselők ugyanis előre megmondták, hogy a jelentés napirendre vételét nem támogatják. Varju László, az országgyűlési bizottság elnöke a Népszavának elmondta, hogy ezt azért tehették meg, mert a megszorításokkal járó költségvetési kiigazítás elmaradásáért nem kell szankcióra számítania Magyarországnak, ugyanis nem tagja az euróövezetnek. Az ügy azonban Brüsszelben folytatódik, ugyanis újabb költségvetési útmutatásokat adott a magyar kormánynak a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács (Ecofin). A testület kedden elfogadott határozatában egyrészt megállapította, hogy Magyarország elmulasztotta végrehajtani a korábbi ajánlásait, másrészt módosította az eddigieket. Az Ecofin úgy ítéli meg, hogy Magyarország továbbra is eltér attól a pályától, amely a fenntartható középtávú költségvetési célhoz vezet. Ennek egyik okát abban látják a pénzügyminiszterek, hogy hazánk nem teljesítette a 2018. júniusában tett brüsszeli ajánlásokat. Az EU Tanács akkor azt javasolta, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Az ajánlások között szerepelt az is, hogy a magyar kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartási egyenleg tartós javulását. Egy hónappal később elfogadott határozatában az EU Tanács 2019-re a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót tartott szükségesnek. Magyarország az október 15-i határidőig reagált az Ecofin észrevételeire. A brüsszeli értékelés szerint Budapest nem tett eredményes intézkedéseket. Ezért az Ecofin most módosított ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekre Budapestnek 2019. április 15-ig kell jelentésben válaszolnia. A kormányközi döntéshozó fórum megállapítása szerint a magyar strukturális hiány 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékával magasabb lesz az 1,5 százalékban meghatározott középtávú költségvetési célnál. Emiatt jövőre a már korábban meghatározott, a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót további 0,25 százalékos kiigazítással kell megfejelni. Az Ecofin szerint a GDP 1 százalékát elérő strukturális korrekció szükséges annak érdekében, hogy Magyarország a korábbi ingadozások után visszatérjen a megfelelő költségvetési pályára.
Frissítve: 2018.12.04. 21:54

Ha karácsony, akkor ellenőrzés

Publikálás dátuma
2018.12.04. 19:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzésre számíthatnak a piacok, karácsonyi vásárok, élelmiszerboltok, és -láncok november 20-tól egészen december végig. Eddig több mint 500 vállalkozást ellenőriztek a hatóságok a fővárosban és vidéken és egyharmaduknál találtak valamilyen hiányosságot az ellenőrök – mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapest belvárosában, a Vörösmarty téren tartott tájékoztatón. A kis és közepes vállalkozásokat (kkv) első ízben csak figyelmeztetik, s csak akkor bírságolják meg őket, ha folytatják a szabálysértést. 
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára (k) a karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről tartott
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Leggyakrabban az árusok „elfelejtenek” nyugtát adni, nem a feltüntetett árat számolják fel a termékért, vagy fel sem tüntetik az árat, nem rendelkeznek hiteles mérőeszközzel, illetve a csomagolóanyagot is hozzámérik az áruhoz. A Bazilikánál, a Vörösmarty téren, illetve a Városháza téren tartott 44 próbavásárlásnál 14 esetben mindent rendben találtak az ellenőrök, 26 kellett figyelmeztetni a vállalkozást, amelyek pótolták a hiányosságokat, négy vendéglátó egységben azonban nem tudtak hiteles mércét bemutatni a forralt bor kimérésénél, ellenük eljárást indítottak. Az elmúlt időszakban a webáruházak majd' felét, 1600 vállalkozást ellenőriztek a hatóságok és a korábbi 54 százalékos ismételt kifogásolási arányt 13 százalékra sikerült leszorítani. Az eddig ellenőrzött 53 karácsonyi fényforrás 47 százalékánál találtak valamilyen hibát az ITM mechanikai laboratóriuma. Ezek a fényfüzérek áramütést, vagy égési sérüléseket is okozhatnak. A hatóság ezeket a termékeket levetette a polcokról. A szaktárca fogyasztóvédelmi honlapján lehet arról tájékozódni, mely termékeket nem ajánlott megvásárolni. A fővárosi kormányhivatal karácsonyig még 100 ellenőrzést tart a három kiemelt vásárban és 150-et a nagy láncoknál– említette György István Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottja. Az engedély nélküli árusokat a közterületfelügyelők figyelmeztethetik, de szükség esetén a fogyasztóvédelem is intézkedhet – mondta a Népszava kérdésre válaszolva György István.
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 19:39