Egy közép- és kelet-európai művész számára különleges alkalom, ha alkotásai a tengeren túlra is elkerülhetnek. Bár az interneten keresztül már nyitva áll a világ, így virtuálisan külföldre is eljuthatunk, az, hogy teljes fizikai valójukban kikerülnek a képek, ráadásul egy értő csapat mutatja be őket fontos képzőművészeti helyszíneken, óriási lehetőség – emelte ki Horváth Lóczi Judit képzőművész a Magyar Foundation of North America szervezésében és az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa vezető nemzetközi művészeti vására közreműködésével megvalósuló Hungary Emerging program utazókiállítása kapcsán, amelynek utolsó állomása a ma kezdődő Red Dot Miami Art Festivalon lesz.
A 2017-ben útjára indított kezdeményezés keretében mintegy kétszáz pályázóból választották ki azt a tíz nyertest, akik között fiatal és középgenerációs magyar művészek egyaránt szerepelnek. A pályázat jelentőségét és hatékonyságát többek közt az biztosítja, hogy a dominánsan amerikai szakmai szereplőkből álló héttagú zsűri alkalmas olyan alkotók és munkák kiválasztására, amelyek megfelelnek az amerikai közönség igényeinek – mondta lapunknak Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító-igazgatója.
A kiállítási kompozíció összetétele több szempontból is reprezentatív – számolt be a részletekről Ledényi –, például a képzőművészeti anyag mellett a fotóművészet is látványos szerepet kap. Ez különösen fontos – tette hozzá –, hiszen a hazai vizuális művészet számára a nemzetközi színtéren a fotóművészet kitörési pontot jelenthet. – Az amerikai szervezők kifejezetten törekedtek arra, hogy ahol lehetséges, műtárgypiaci megjelenést is biztosítsanak az Amerikában turnézó anyagnak. A legutóbbi esetben, a New York-i Lincoln Centerben ugyan nem kereskedelmi jellegű bemutató jött létre, az itteni kiállítás különleges jelentőségét azonban az adta, hogy magyar művészeti válogatás volt látható a világ egyik legfontosabb művészeti központjában – hangsúlyozta. Az elmúlt évek tendenciái alapján egyre növekvő érdeklődés irányul Magyarország felé: részben művészeti forrásként is vonzóvá kezdünk válni, részben bizonyos művészeti tartalmak és korszakok is felértékelődni látszanak – mutatott rá Ledényi. „A hatvanas-hetvenes évek, a Kádár korszak művészete illetve az ebben az időszakban a régió kommunista országaiban megjelent neoavantgárd tendenciák iránti érdeklődés az utóbbi időben egyre több helyen, így például New York és London művészeti vásárain is megmutatkozott.” A siker és a fokozódó figyelem egyébként az Art Market Budapesten megjelenő nemzetközi látogatói és vásárlói volumenben is lemérhető – tette hozzá az igazgató.
A nemzetközi vásárokra való kijutás nagyon összetett felkészülési folyamatot igényel. Horváth Lóczi Judit szerint ahhoz, hogy valaki sikerrel járjon egy pályázaton, kell egy egységes koncepció, és szükség van arra, hogy az alkotó teljes hitelességgel tudja képviselni a saját anyagát. A művész hozzáfűzte, ehhez mindenképp szükséges néhány év tapasztalat és sok sikertelen pályázat; valamint elengedhetetlen az angol nyelvtudás is. A hazai művészeti támogatások kapcsán elmondta, meglehetősen kevés a lehetőség, és sokszor az is megosztja a képzőművészeti közeget, szabad-e ezekre a támogatásokra jelentkezni. Hozzátette, rendkívül problémásnak találja, hogy gyakran esik szó a politikai nézetekről a valódi művészeti kérdések helyett. Horváth Lóczi megemlítette azt is, mivel a magyar közeg nagyon kicsi és nagymértékben kapcsolatokra épül, érdemes az alkotóknak külföld felé is nyitni, mivel ott nem számít, hol végeztek, vagy ki volt a mesterük. Ugyanakkor hangsúlyozta, a nemzetközi vásárokon szinte lehetetlen a művészt képviselő galéria nélkül megjelenni; az egyéni út mindig rögösebb.
Az alkotó kiemelte, a hazai képzőművészeti oktatás viszont mindig nagyon jó színvonalú volt, a diákok olyan hagyományosnak tekintett tudást is megkapnak, amely külföldön már nem kötelező. „Azt gondolom, pontos technikai tudásra akkor is szükség van, ha valaki aztán hozzám hasonlóan az absztrakció felé fordul” – fűzte hozzá. A külföldi oktatás előnyét ellenben abban látja, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az intermediális művészetekre, a pályázatírási technikákra, és az oktatási kurzusok is sokkal átjárhatóbbak.
Ledényi Attila úgy vélekedik, a korábbi évtizedekhez képest ma már jelentősen könnyebb a nemzetközi piacra jutás a karrierjük elején járó hazai alkotók számára, kiépülőben van például egy a korábbinál fejlettebb és hatékonyabb kereskedelmi infrastruktúra is. – Az Art Market Budapest maga is számottevő lehetőségeket biztosít, miközben olyan kezdeményezések is segítenek, mint a közelmúltban elindult Budapest Art Mentor program, amely például képzési struktúrát nyújt, és éppúgy fejleszti a piacon való érvényesülést, mint a hatékonyabb fellépést és a szélesebb kapcsolatrendszer kiépítését. Az igazgató elmondta, mivel a magyarországi gazdaság stabilabb és erősebb a néhány évvel korábbihoz képest, a műtárgykereskedelmi képviselők száma és hatékonysága is jobb. Hozzátette egyúttal, fontos, hogy a hazai kereskedők is felismerjék, célszerű a külföld felé is fordulniuk, még ha az esetenként rizikóval is jár.
