Szigorítanának az uniós pénzügyminiszterek

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:42

Fotó: Shutterstock
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint Magyarországnak feszesebbé kell tenni a költségvetését. A kormány hallani sem akar erről.
A tervek szerint kedden az Országgyűlés költségvetési bizottságában meghallgatták volna Varga Mihály pénzügyminisztert arról, hogy milyen választ adott az Európai Bizottság magyar költségvetési hiányt kifogásoló ajánlásaira, ám ez a fideszes tagok ellenállása miatt meghiúsult. A kormánypárti képviselők ugyanis előre megmondták, hogy a jelentés napirendre vételét nem támogatják. Varju László, az országgyűlési bizottság elnöke a Népszavának elmondta, hogy ezt azért tehették meg, mert a megszorításokkal járó költségvetési kiigazítás elmaradásáért nem kell szankcióra számítania Magyarországnak, ugyanis nem tagja az euróövezetnek. Az ügy azonban Brüsszelben folytatódik, ugyanis újabb költségvetési útmutatásokat adott a magyar kormánynak a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács (Ecofin). A testület kedden elfogadott határozatában egyrészt megállapította, hogy Magyarország elmulasztotta végrehajtani a korábbi ajánlásait, másrészt módosította az eddigieket. Az Ecofin úgy ítéli meg, hogy Magyarország továbbra is eltér attól a pályától, amely a fenntartható középtávú költségvetési célhoz vezet. Ennek egyik okát abban látják a pénzügyminiszterek, hogy hazánk nem teljesítette a 2018. júniusában tett brüsszeli ajánlásokat. Az EU Tanács akkor azt javasolta, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Az ajánlások között szerepelt az is, hogy a magyar kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartási egyenleg tartós javulását. Egy hónappal később elfogadott határozatában az EU Tanács 2019-re a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót tartott szükségesnek. Magyarország az október 15-i határidőig reagált az Ecofin észrevételeire. A brüsszeli értékelés szerint Budapest nem tett eredményes intézkedéseket. Ezért az Ecofin most módosított ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekre Budapestnek 2019. április 15-ig kell jelentésben válaszolnia. A kormányközi döntéshozó fórum megállapítása szerint a magyar strukturális hiány 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékával magasabb lesz az 1,5 százalékban meghatározott középtávú költségvetési célnál. Emiatt jövőre a már korábban meghatározott, a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót további 0,25 százalékos kiigazítással kell megfejelni. Az Ecofin szerint a GDP 1 százalékát elérő strukturális korrekció szükséges annak érdekében, hogy Magyarország a korábbi ingadozások után visszatérjen a megfelelő költségvetési pályára.
Frissítve: 2018.12.04. 21:54

Ha karácsony, akkor ellenőrzés

Publikálás dátuma
2018.12.04. 19:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzésre számíthatnak a piacok, karácsonyi vásárok, élelmiszerboltok, és -láncok november 20-tól egészen december végig. Eddig több mint 500 vállalkozást ellenőriztek a hatóságok a fővárosban és vidéken és egyharmaduknál találtak valamilyen hiányosságot az ellenőrök – mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapest belvárosában, a Vörösmarty téren tartott tájékoztatón. A kis és közepes vállalkozásokat (kkv) első ízben csak figyelmeztetik, s csak akkor bírságolják meg őket, ha folytatják a szabálysértést. 
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára (k) a karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről tartott
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Leggyakrabban az árusok „elfelejtenek” nyugtát adni, nem a feltüntetett árat számolják fel a termékért, vagy fel sem tüntetik az árat, nem rendelkeznek hiteles mérőeszközzel, illetve a csomagolóanyagot is hozzámérik az áruhoz. A Bazilikánál, a Vörösmarty téren, illetve a Városháza téren tartott 44 próbavásárlásnál 14 esetben mindent rendben találtak az ellenőrök, 26 kellett figyelmeztetni a vállalkozást, amelyek pótolták a hiányosságokat, négy vendéglátó egységben azonban nem tudtak hiteles mércét bemutatni a forralt bor kimérésénél, ellenük eljárást indítottak. Az elmúlt időszakban a webáruházak majd' felét, 1600 vállalkozást ellenőriztek a hatóságok és a korábbi 54 százalékos ismételt kifogásolási arányt 13 százalékra sikerült leszorítani. Az eddig ellenőrzött 53 karácsonyi fényforrás 47 százalékánál találtak valamilyen hibát az ITM mechanikai laboratóriuma. Ezek a fényfüzérek áramütést, vagy égési sérüléseket is okozhatnak. A hatóság ezeket a termékeket levetette a polcokról. A szaktárca fogyasztóvédelmi honlapján lehet arról tájékozódni, mely termékeket nem ajánlott megvásárolni. A fővárosi kormányhivatal karácsonyig még 100 ellenőrzést tart a három kiemelt vásárban és 150-et a nagy láncoknál– említette György István Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottja. Az engedély nélküli árusokat a közterületfelügyelők figyelmeztethetik, de szükség esetén a fogyasztóvédelem is intézkedhet – mondta a Népszava kérdésre válaszolva György István.
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 19:39

Aláírásgyűjtés indul a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2018.12.04. 17:03
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József
Tüntetést, szakszervezeti konzultációt és aláírásgyűjtést szervez a rabszolgatörvény miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány úgy érvel: csak lehetőséget adnak, hogy aki akar, többet dolgozhasson.
„Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”„Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?” „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?”

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a dolgozóktól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely - a kormány nemzeti konzultációjának mintájára – szakszervezeti konzultációt indít a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel egy időben aláírásgyűjtő akcióba is kezdenek, hogy kiderüljön: szeretnének-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó – tehát valamennyi fél számára elfogadható – új Munka törvénykönyvet.    A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének 2012-es megalkotása óta folyamatosan csak toldozgatják-foltozgatják azt, úgy, hogy közben a munkavállalók helyzete egyre romlik – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke az akció kapcsán, aki szerint már csak ezért sem lehet elfogadni a mostani módosítást. Álláspontja szerint egy teljesen új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvét kellene kidolgozni – ebben szeretnék a dolgozók támogatását, egyfajta megerősítést kérni. Mint arról beszámoltunk: a kormánypárt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa alapján úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy már – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró - üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. Ez utóbbi azért kedvezőtlen a dolgozók számára, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába. Mindezek miatt a MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, de mint közleményükben hangsúlyozzák: tiltakoznak a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság – írják. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért. A MASZSZ már múlt héten bejelentette, hogy a javaslat miatt tüntetést szervez december 8-ára, a demonstrációhoz való csatlakozását azóta egyre több érdekvédelmi tömörülés – a pedagógusok, a köztisztviselők vagy az autóiparban dolgozók szakszervezetei - jelzi. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén jelezte csatlakozási szándékát. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szintén csatlakozott a tüntetéshez, mert mint lapunknak küldött közleményükben írják: a kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket – írják. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából – véli az ÉSZT, amely arra kéri a magyarországi munkavállalókat, hogy álljanak fel a karosszékből, jöjjenek el december 8-án és részvételükkel is fejezzék ki elégedetlenségüket. A Pedagógusok Szakszervezete szintén jelezte: csatlakozik a tüntetéshez. A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és azt követeli: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést. A MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához a Demokratikus Koalíció is csatlakozik – jelentette be Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa, arra biztatva a többi parlamenti pártot, hogy ők is tegyenek így. Nemes Gábor azt is közölte, hogy pártja részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján. A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – ez már a kormány álláspontja, amelyről a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt. Azt írták: a kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. „Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet.” Ehhez javaslatuk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, ahol a korábbi nyilatkozatok ellenére fontosnak tartják a módosítást, az a munkaidőkeret 3 évre emelése: ennek kapcsán a munka „rugalmasabb keretek közötti” megszervezésének lehetőségével érveltek.   

A Parlamentnél tüntetnek szombaton

A demonstráció december 8-án 10 órakor kezdődik: ekkor találkoznak a résztvevők a Jászai Mari téren, ahonnan 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.

Szerző