Nagy-Britannia;Brexit;

A brit parlament - korábbi felvétel

- Brexit-vita: olyat tett a brit kormány, amiért egy képviselőt kizárhatna a parlament

Kötelezte a brit parlament kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Brexit-megállapodáshoz adott jogi útmutatót. A kormány példátlan módon, testületileg megsértette a parlamentet, amiért erre eddig nem volt hajlandó.

A londoni alsóház kötelezte kedden a brit kormányt annak a jogi útmutatásnak a maradéktalan nyilvánosságra hozatalára, amelyet a kabinet jogi főtanácsadója állított össze a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodáshoz.

A kedd esti alsóházi szavazás szimbolikus jelentőségű, érzékeny vereség a konzervatív párti kormány számára, mivel éppen egy héttel előzte meg a Brexit-megállapodás egészéről jövő keddre kitűzött alsóházi voksolást, és éppen a szavazás előtti ötnapos vita kezdőnapjára esett. 

A felfüggesztéstől a végleges kizárásig

A teljes jogi útmutató nyilvánossá tételét követelő ellenzéki indítványt az alsóház kedd este 311-293 arányban szavazta meg.

Az elfogadott indítvány a modernkori brit politikatörténetben példátlan módon megállapította, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amiért az alsóház kérése ellenére eddig nem hozta nyilvánosságra a jogi tanácsot.

A hatpárti ellenzéki beterjesztés szerint emiatt kialakult a "contempt of Parliament" állapota, amely az történelmi, de változatlan angol-brit parlamentáris eljárásjog alapján annak kimondását jelenti, hogy a kifogásolt magatartás elkövetői akadályozták a parlament munkáját, és így megsértették a törvényhozás szuverén jogosultságait. A brit parlamentarizmus modern kori alkotmányos történetében ezt eddig csak egyéni képviselők esetében mondták ki. Esetükben a határozott idejű felfüggesztésétől a végleges kizárásig terjednek a szankciók.

Vámunióban az idők végezetéig

A kormány közvetlenül a kedd esti szavazás után bejelentette, hogy az alsóház döntésének megfelelően közzéteszi a teljes jogi útmutatót.

Geoffrey Cox, a kormány jogi főtanácsosa a héten - szintén meglehetősen szokatlan módon - megjelent az alsóházban, és háromórás vitában érvelt annak a döntésnek a helyessége mellett, hogy a kormány eddig csak szűkített változatot tett közzé a Brexit-megállapodáshoz összeállított jogi tanácsadásból. Cox érvei szerint

a nemzetközi szerződésekhez, illetve a mindenkori kormány nemzetközi diplomáciai lépéseihez adott jogtanácsosi útmutatók teljes nyilvánossága nem szolgálja Nagy-Britannia nemzeti érdekeit.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.

Az ellenzék, de még inkább a keményvonalas tory Brexit-tábor elsősorban azt akarja megtudni Geoffrey Cox jogi útmutatásából, hogy

ha életbe lép egy ilyen közös vámrendszer, az nem köthetné-e végleg az uniós vámszabályozáshoz az Egyesült Királyságot.

Theresa May miniszterelnök azonban a Brexit-megállapodásról kedd este elkezdődött ötnapos vitasorozat bevezető felszólalásában kijelentette: a tartalékmegoldás "nem valamiféle trükk", amelynek célja az lenne, hogy az Egyesült Királyságot "az idők végezetéig" az EU-hoz kösse. Hozzátette: inkább "a végtelenségig húzódó" Brexit-vita gyakorol "maró hatást" a brit politikára, és ezért is kötelessége a parlamentnek a kilépési megállapodás elfogadása a jövő héten. May szerint a képviselőknek is meg kell érteniük, hogy "az élet kompromisszumokból áll".

A kormányfő ismét elvetette az újabb EU-népszavazás kiírását szorgalmazó kezdeményezéseket, mert szerinte az 51,89 százalékkal eldöntött és többek közt a Cambridge Analytica befolyásolási botrányától korrumpált referendum megismétlése az ország megosztottságát mélyítené tovább.

A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, ezért hatályon kívül helyeztek egy az illegális bevándorlás támogatóit büntető törvényt az Egyesült Államokban. Nem volt világos ugyanis, hogy csak tettekre vonatkozik, vagy szavakra is.