Közel hetvenezer magyar diákot érint a lecsúszás veszélye

Publikálás dátuma
2018.12.05. 07:59
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Minden 11. magyar tanulót lemorzsolódás fenyeget, romló tanulmányi átlaguk miatt: Borsodban több mint 7300 gyerek kallódhat el már az iskolaévek alatt.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatait a magyar diákok lemorzsolódásáról, a számok pedig nem festenek túlzottan biztató képet:
A vizsgált évfolyamokon – ötödik és tizenkettedik osztály között – összesen 746 258 gyerek tanul Magyarországon, közülük összesen 66 121 diákot, azaz az érintett diákok csaknem 9 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás. Ráadásul csak az általános iskolákban 41 682 gyermek érintett – írja az adatokat bemutató 24.hu.

A romló átlagon múlik

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalma a köznevelési törvény 2015. januári módosításával jelent meg, és a meghatározás szerint azok a diákokat takarja, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. 

A probléma megjelenése nem egyenletes a különböző magyar megyékben, illetve régiókban, hiszen amíg például Vas megyében „csak” 1341 diákot veszélyeztet a lemorzsolódás, addig Borsodban 7397 főt.
Ha a diákok összlétszámát és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának arányát vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy amíg például Csongrádban a diákok kevesebb mint hat százaléka van veszélyben, addig Nógrádban több mint 16 százalékuk.  
Érdekes kép rajzolódik ki akkor is, ha a különböző iskolatípusok szerint vizsgáljuk a lemorzsolódással fenyegetett diákok számát. Ha csak az általános iskolákat nézzük, kiderül, hogy 
az Észak-Magyarországi régióban csaknem minden ötödik gyereket lemorzsolódás fenyeget.

Ráadásul az Európai Unió egyik kiemelkedő stratégiai célja a foglalkozhatósági javítása 2020-ig, ezek az adatok pedig szoros összefüggésben állnak a potenciális munkavállalók iskolai végzettségének szintjével és a megszerzett képesítésekkel. Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike éppen ezért irányul az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés értelmében az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát 10 százalék alá kell csökkenteni - írja a lap.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 08:04

Politikai piruett a falvakban: kifizettetik a vidék népével a nagy fejlesztési programot

Publikálás dátuma
2018.12.05. 07:30
Ha valóban fel akarják újítani a falusi utakat, akkor évente legalább 400 milliárd forintot kellene költeni
Fotó: ROSTA TIBOR / MTI
A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.
A falusi emberrel fizettetik majd ki az alsóbbrendű utak felújítását, a kormány ugyanis jövőre felemeli a tíznapos autópálya matrica árát, nem is titkoltan épp arra hivatkozva, hogy részben ebből finanszírozzák majd a falvakba vezető utak felújítását - így vélekedtek azok a vidéki vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők, akiket a Magyar falvak program elindulása kapcsán megkerestünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nyári kormányinfón bejelentette, hogy a programra 150 milliárd forintot különítettek el a tartalékalapból, ezen belül 50 milliárdot terveznek a kistelepülési úthálózat felújítására az első évben. Tudják ugyanakkor, hogy ez mennyire kevés a kivitelezéshez, így két további döntést is hoztak: január elsejétől 5,8 százalékos útdíj emelés lesz, amit a fuvarozók fizetnek, a tíz napos autópálya-matrica árát pedig a korábbi 2975 forintról október 1-től 3500 forintra emelték. Ezekből összejöhet további 35-36 milliárd a falusi útalapba. - Ki az, aki tíz napos matricát vesz? A falusi ember, aki távol lakik a nagyvárosoktól, az autópályáktól, s legfeljebb évente néhány alkalommal utazik el hosszabb távolságokra: kórházba vagy épp az unokáit meglátogatni, emiatt pedig nem vesz éves matricát. Vagyis épp ő az, akit a pályadíj emelésével megsarcolnak – ezt mondta lapunknak egy észak-borsodi falu polgármestere. A Magyar Közút 2017-es adatai szerint „egyéb településre” – vagyis nem Budapestre, megyei jogú vagy más városba – közel 21 ezer kilométernyi kiépített út vezetett, miközben a kiépítetlen utak aránya ennek több mint négyszerese, 90 ezer kilométernyi volt, utóbbiak zöme belterületi vagy külterületi földút. - Ha komolyan gondolnák az utak felújítását, akkor az elkövetkező egy évtizedben évente legalább 400 milliárdot fordítanának rá, s akkor talán lenne némi látszatja – mondta a Népszavának egy útépítéssel foglalkozó cég vezetője. Szavai szerint választások előtt – mint amilyen a jövőre esedékes önkormányzati is lesz - mindig találnak egy kicsivel több forrást látványberuházásokra, s főleg a kormányhoz lojális települések „kistafírozására”, de az alapvető problémákat ez nem oldja meg. Egy alsóbbrendű útnál, attól függően, hogy egy réteget kell csak javításként felvinni, vagy az alapoktól kell újjáépíteni, 10 és 80 millió forint között mozog a kilométerenkénti költség. Ha ezt 3255 településre elosztjuk, mindenhol legfeljebb fél kilométernyi utat lehetne rendbe hozni az alapból. A Magyar Közút az állami kezelésben lévő utakért felel, de a településeken belül már az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Szakértőnk szerint a vidéki úthálózat jelentős része elavult, ezeket aprópénzzel már nem lehet modernizálni: ezért sem lehet komolyan venni, hogy a Magyar falu program látványos változást eredményezne a vidéki emberek életében.

Nem elég osztogatni

Akadnak települések, amelyek menthetetlenek, a falvak többségét azonban megfelelő fejlesztésekkel ismét vonzóvá lehet tenni - jelentette ki lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

A TÖOSZ szerint is a hétvégén bejelentett fejlesztések a legfontosabbak a falvaknak? A kormány tervei között elég sok elem visszaköszön az általunk megfogalmazott, százhatvan szakértő által összeállított javaslatcsomagból.

Csakhogy a szövetség évi 400 milliárdos forrást tartana reálisnak.
A 2019-es büdzsében 150 milliárd jutott erre a célra, ami tényleg nem elég, de bízunk benne, hogy 2020-tól már meglehet a 400 milliárd.

Mi a legfőbb szempont a pénzek elköltésekor?
Alapvetés, hogy térségi szemléletben kell gondolkodni. Minden elemnél meg kell nézni a hatását: harminc kilométeres körzetben kellene hatnia minden fejlesztésnek. Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból.

Minden település megmenthető?
Szerintem nagyjából száz teljesen reménytelen, a többi azonban érdemi esélyt kaphat. Azok vannak a legjobb helyzetben, amelyek turisztikailag frekventált környéken találhatók, mint a balatoni települések, illetve háttérfalvaik, vagy például Hajdúszoboszló és környéke. De összességében elmondható, nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt, akár még vissza is térhetnek, akik elmentek. Az embereknek a legfontosabb szempont a jövedelem, amihez megfelelő erejű gazdaság kell, mert az generál bevételeket. Csak infrastruktúra-fejlesztéssel nem lehet eredményt elérni. A jó út mit sem ér, ha a semmibe vezet.

Mivel lehet rávenni a vállalkozásokat, hogy az eddig kevésbé preferált helyekre települjenek?
Sok-sok támogatással, ami nem kifejezett pénzosztást jelent, hanem célzott projekteket. És persze biztosítani kell számukra a megfelelő munkaerőt és munkaerőképzést.

Nehéz elképzelni, hogy vissza lehet csábítani azokat, akik a jobb élet reményében elköltöztek, s egy gazdaságilag szerencsésebb-fejlettebb helyen berendezkedtek.
Ha jobb megélhetést tud nyújtani nekik a korábbi településük, ráadásul az egyéb életfeltételek is megfelelőek, miért ne? Hiszen egyszer már éppen emiatt váltottak, a visszaköltözést ráadásul az érzelmi szálak is erősíthetik. Az elvándorlók jelentős többsége a falvakból a városokba költözött. A visszatérésük azt jelentené, hogy a kistelepülések élhetőbbek lesznek, mint a nagyok, ami nehezen elképzelhető.
Ha valakinek nem a távolság, hanem csak a körülmények számítanak, hogy van-e megfelelő út az otthonáig, ott tud-e szélessávú internetet használni, a gyereke helyben járhat-e bölcsődébe, óvodába, iskolába, akad-e könyvtár, sportudvar, játszótér, akkor szerintem már nem is olyan utópisztikus a gondolat. Nem véletlen, hogy az első évben éppen az előbb felsoroltak fejlesztése, felújítása kap majd prioritást. Ezért is nagy felelősség ez a program, be lehet bizonyítani, hogy a boldogság nem hely- vagy lélekszámfüggő. - Vas András

Minden harmadik választónak kedveskednek

Jövőre önkormányzati választás lesz Magyarországon, csoda lett volna, ha a kormány nem talál ki egy látványos programot a vidék felemelésére, amivel igazolja, milyen fontos a lakosság egyharmadának otthont adó ötezer fő alatti falvaink jövője. A települések között ezek vannak elsöprő többségben, a 3155 magyar településből 2887-nek csak néhány száz, vagy néhány ezer lakosa van. Először a Modern városok mintájára Modern falvak programnak nevezték el a tervet, ám a fő kommunikátorok rájöhettek, hogy ennek nem szerencsés az üzenete, a nagyvárosi beruházások többsége nem éppen lakosságpárti. Így lett a csomag Magyar falvak, vagy egyszerűen Magyar falu program. Vasárnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Áder János szülővárosától, Csornától pár kilométerre fekvő 1400 lelkes faluban, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden jelentette be azt, amit már eddig is tudtunk: 150 milliárd forintot terveztek be a 2019-es költségvetésbe, amiből óvodák, bölcsődék fejlesztésére, háziorvosi szolgálati lakásokra, polgármesteri hivatalok felújítására és ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzésekre 75 milliárdot szánnak. A fiatalok lakásgondjait egy erre a körre szabott falusi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok) bevezetésével oldanák meg, amelynek 25 milliárd forint lenne az induló kerete, 50 milliárddal pedig a lassan használhatatlanná romló alsórendű utak felújításához is hozzákezdene a kormány. Temetőrendezéstől sövényvágók beszerzéséig, sportparkok építésétől a falu- és tanyagondnoki szolgálatok támogatásáig, buszaik lecseréléséig és az üresen álló parókiák felújításáig olyan sok mindenbe kap bele a program, hogy nehéz lesz látványos, a falvak lakossága számára is érzékelhető változást produkálni az elkövetkező hónapokban. A települési szövetségek szakértőinek segítségével valóban szükséges fejlesztések kerültek be a csomagba, a pályázatok jövőre indulnak, de a Miniszterelnökség többszöri kérésünkre sem árulta el, hogy mikor és milyen kiírások jelennek meg elsőként. Azt viszont a program megvalósításáért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár a vasárnapi tájékoztatón már hozzátette, hogy 2020-tól gazdaságélénkítő lépésekkel, a közösségi közlekedés fejlesztésével, a bolthálózat bővítésével is gyarapodik a Magyar falu csomag kínálata. Azt nem árulták el, vajon mennyi pénzt szán attól kezdve a kormány az önkormányzati választás eredményének ismeretében a kistelepülések megtartó erejének növelésére. - G.E.

Szerző
Témák
Modern városok
Frissítve: 2018.12.05. 09:06

Elfogyott a pénz, leáll a művészek és tanárok képzése a Kortárstánc Főiskolán

Publikálás dátuma
2018.12.05. 07:25
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Részben financiális problémák miatt szünteti be képzéseit az 1979 óta működő intézmény, a következő két évben pedig csak állami ösztöndíjas vagy fizetős hallgatókat vesznek fel.
 A Budapest Kortárstánc Főiskola beszünteti táncművész alap- és tánctanár mester képzéseit – tudatta az MtI Országos Sajtószolgálatán keresztül Angelus Iván, a főiskola alapítója és rektora. 
közleményéből kiderül, hogy a bezárás mögött számos ok áll, „ a kulturális, jogi, adminisztratív, financiális és munkaerőpiaci feltételek nem teszik lehetővé az 1979-ben megkezdett és 2004-ben főiskolai rangra emelt képzés magyarországi, felsőoktatási formában történő felelős, minőségi folytatását.” A hivatásos kortárstánc művészek és tánctanárok képzése 2021. június 14-én hétfőn fejeződik be, az alapító és fenntartó alapítvány döntése szerint
Angelus hangsúlyozza, hogy a főiskola addig is teljesíti misszióját és vállalt kötelezettségeit:
– biztosítja a felvett hallgatók képzésének befejezését. – tánctanár MA szakon felvételt hirdet nappali munkarendű, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre a 2019/2021 időszakra  – táncművész BA szakon felvételt hirdet nappali munkarendű, önköltséges képzésre, olyan táncosok számára, akik várhatólag 2 év alatt képesek lesznek diplomát szerezni eleget téve a képzési és kimeneti követelményeknek, a rövidebb tanulmányi idő után felkészülten léphetnek sikeres művészi pályára – diákhitel és Erasmus támogatás továbbra is igényelhető lesz.
Szerző