Ma még csak képzelet, holnap realitás (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.06 13:30

Fotó: Szalmás Péter
Varga Viktor a feltöltést segítő agyturbót és az ételt helyettesítő drazsét árul mesemusicalben. A valóságban pedig saját világot hoz létre zenével, képekkel és szobrokkal.
- Minden álmomat megvalósítom – állítja az Álomutazó című mesemusicalben Reklámarcot alakító Varga Viktor. A szerepe szerint telemarketinges a valóságban szinte sosem hallgatja végig a telemarketingesek telefonjait. - Az Álomutazóban kétféle terméket kell eladnom. Egy agyturbó nevű készüléket, ami rendkívül hasznos, ugyanis használójának nem kell aludnia, helyette elég, ha töltőre teszi magát. A mese világában ez nagyon fontos, és a mi valós világunkban is nagyon népszerű lenne. A másik egy drazsé, amely az evést helyettesíti. Az ízét pedig telefonos applikációval lehet beállítani. Mindez a mi életünkben is el fog jönni elég hamar, ebben biztos vagyok – meséli Varga Viktor, aki szerint ami ma még csak a képzelet, az holnap valóság.
Sokak szerint az embernek szüksége van az unatkozásra. - Sosem unatkozom, alkotáskényszerem van. Muszáj minden nap legalább egy fizikailag megfogható vagy zenében megjeleníthető dolgot létrehoznom. Unatkozásra nincs szükség, de arra igen, hogy legyen idő, amikor megpihen a rendszerünk. Ez nálam a tudatos meditáció – írja le a különbséget. Varga Viktor az RTL Klub Csillag születik című tehetségkutató műsorában vált közismertté 2009-ben. Úgy gondolja, hogy ő még szerencsésebb korszakban jutott ehhez a lehetőséghez, mint utódai. - Az én szériám még meg tudott ragadni, nem volt akkora pörgés és talán az emberek sem voltak annyira telítve a műfajjal. Azóta ez már iparrá vált. A 2009-es versenyzőknek még volt lehetőségük arra, a további életük is jól haladjon, én például egyből kaptam egy szerződést a Magneotontól.  
Ha valaki Varga Viktor nevét internetes keresőprogramba, pl. a Google-be írja, az első tíz-húsz találat a magánéletével kapcsolatos hírekről szól. Őt azonban ez nem zavarja. - El fog múlni nemsokára, amikor egyre több izgalmas tartalmat osztok meg. Festek, szobrászkodom, és zenélek. Bár egyre inkább azt látom, hogy nehéz az valódi értékeket eljuttatni az emberekhez, akik közül sajnos csak egy nagyon szűk réteg fogékony rájuk. A televízióban többségben egyszerű műsorok vannak, az értékteremtés kikopott. Nem lehet küzdeni ez ellen, inkább létrehozok egy saját világot, ahol én boldog vagyok és az is, aki oda betekint. – mutat be egy módszert Varga Viktor, aki jövő éve elején jelentkezik legújabb albumával. Ami az Álomutazót illeti: - Nagyon sok értéket mutat. Az alkotók felismerték, hogy most már digitális világban élünk, felkészítik a gyerekeket egy hasznos életre. Például arra, hogy a munka és a mindennapi gondok helyett a család és az emberi kapcsolatok a fontosak.
Frissítve: 2018.12.06 13:30

Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.

Kinek a tulajdona az Esterházy-kincs?

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:33
FŐÚRI RAGYOGÁS - Az iparművészet nagy Esterházy-tárlatára Fraknóból is érkeztek műkincsek
Fotó: Népszava
A Fővárosi Törvényszék pénteki, reggeltől estig tartó tárgyalásán még Werbőczy István 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került.
Továbbra is folyik a per Közép-Európa legjelentősebb, mintegy 100 millió euró értékű barokk főúri kincstáráért, az Esterházy-kincsekért, amelyet az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont jogutódja, a Nistema Kft. ellen. A Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalásán még Werbőczy 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került – a periratok ismertetése és a perbeszédek reggeltől estig folytak.

Mint arról a Népszava is beszámolt: a Esterházy magánalapítvány magát tekinti a mintegy száz éve Budapestre szállított és az Iparművészetibe 1920-ban és 1923-ban is letétbe helyezett kincseknek. A magánalapítvány pert azután kezdeményezte, hogy 2016-ban döntés született arról, az Iparművészetiből Fertődre szállítanak 75 Esterházy-műtárgyat.

A felperes a keresetében azt szeretné elérni, hogy a kincseket szállítsák vissza az Iparművészetinek, de amennyiben a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Az osztrák magánalapítvány ugyanis azzal érvel, az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, mint ahogy jogi képviselőjük fogalmazott: a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás, amelynek alkotója Esterházy Pál herceg.
Az alperesek jogi képviselői szerint ugyanakkor 1920 után – miután az Esterházy birtokok egy része Ausztriához került − az újonnan létrejött osztrák Esterházy hitbizomány leltárai nem említtették a magyarországi hitbizomány műtárgyait , a hitbizomány várományosai sem emeltek kifogást az ellen, hogy a műtárgyakat V. Pál herceg letétbe adta Budapesten. A felperes vitatja, az alperesek viszont állítják: 1949-ben jogszerűen államosították az Esterházy-kincseket.