Célkeresztben a lengyel média

Publikálás dátuma
2018.12.06 09:00

Fotó: AFP/ Michal Fludra
Hadjáratot indított a lengyel kormány a külföldi hátterű médiaházak ellen. Átmenetileg visszavonulót fújt a kabinet egy ügyben.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) stabilan tartja első helyét a közvélemény- kutatásokban. Felmérések szerint több mint 40 százaléknyian voksolnának a nacionalista-populista pártra. Ugyanakkor a nemrégiben megrendezett önkormányzati választás azt mutatta, a kép sokkal árnyaltabb. Míg a PiS vidéken tarolt, a nagyvárosokban az ellenzék szerepelt sokkal jobban. A PiS mindenesetre nem érzi veszélyben a hatalmát, amit az is jelez, egyre erősebben támadja a független sajtót, s azokat a médiumokat, amelyek a kormányt merészelik bírálni. A kabinet még attól sem riad vissza, hogy magára haragítsa nagy szövetségesét, az Egyesült Államokat. Mateusz Morawiecki miniszterelnök nemrégiben a következő szavakkal hangolt a független sajtó ellen: „A lengyel média nyolcvan százaléka a PiS politikai ellenfeleinek kezében van, és dühöngő támadásokat intéz a kormányzattal szemben”. Hasonlóképpen foglalt állást Andrzej Duda államfő is. „Nem szerencsés az, ha Lengyelországban a média abszolút többsége külföldi kezekben összpontosul”. A PiS más vezető személyiségei egyre kevésbé fogják vissza magukat, ha a kabinettel szembeni tudósításokat közlő médiumok becsmérléséről van szó. A patinás napilap, a Gazeta Wyborcza mögött az Agora nevű kiadó áll, amely lengyel kézben van. A sokak által olvasott Onet hírportálja azonban a Ringier Axel Springer tulajdona. Ez a weblap októberben kompromittáló felvételeket közölt, amely Morawiecki kormányfő megnyilatkozásait tartalmazta. A TVN televízió - amely januárban a lengyelországi nácikról közölt tudósítást, s azt, hogyan vonultak fel gondtalanul, és emlékeztek Hitler születésnapjára - az amerikai Discovery médiakonszern tagja.  A PiS vezető politikusai számára egyszerű a képlet: a külföldi vállalatokat a berlini és a washingtoni kormány azért helyezi nyomás alá, hogy a lengyel kormányt bírálják. Bizonyíték természetesen nincs ezekre az állítólagos praktikákra – írja cikkében a német Die Welt. Sőt - teszi hozzá - az országban nagy elismerésnek örvendenek azok az újságírók, akik lerántják a leplet a kabinet túlkapásairól. A PiS szemében azonban szálkát jelent a független média, ezért a sajtó „lengyelesítését” tűzte ki célként. Több külföldi médiavállalat ajánlatot is kapott a kormányhoz közel álló cégektől az adott média felvásárlására, így Varsó azt a stratégiát követi, mint a török vagy a magyar kormány. A kabinet számára különösen kellemetlen volt a TVN neonácikról szóló tudósítása, mert az derült ki belőle, hogy semmit sem tesz az antiszemitizmus, a szélsőjobbos nézetek elterjesztése ellen, s megtűri az újfasisztákat. Akkor sem hallatta a hangját, amikor összetákolt akasztófákra aggatták az ellenségnek kikiáltott lengyel ellenzéki politikusok fényképét. Az ezzel kapcsolatos nyomozás mind a mai napig tart, de még egyetlen személyt sem vettek őrizetbe. A gyűlölet klímája azonban megmérgezi az emberek lelkét, s érezhetőek is a következményei: egyre több az országban a rasszista jellegű bűncselekmény. A Hitler születésnapján rendezett felvonulást követő vizsgálat sem zárult le, sőt októberben váratlan fordulat történt: a kormányközeli média azt közölte, hogy a TVN munkatársa is együtt vonult az újfasisztákkal. Ezt fotóval illusztrálták. A csatorna azzal védekezett, hogy az újságírónak be kellett épülnie a neofasiszták közé, különben aligha készíthette volna el a leleplező anyagot, amelyet hónapokig tartó kutatómunka előzött meg. Lengyelországban két éves börtönnel sújthatják a náci propagandát, és az ügyészség gyorsan eljárást indított az újságíróval szemben. Közben a kormányzat lejárató hadjáratot indított a TVN ellen. Úgy látszott, megpecsételődött a csatorna sorsa, ám Georgette Mosbacher, az Egyesült Államok Varsóba akkreditált nagykövete a televízió segítségére sietett, tiltakozó levelet küldött Morawieckinek. A lengyel miniszterelnököt kellemetlenül érintette a fordulat, hiszen Donald Trump elnököt fontos szövetségesének tartja. Ezután a kabinet kénytelen volt visszavonulót fújni, a TVN újságíróit nem hallgatták ki, az ügyészség visszavonta a vádakat. Kérdés azonban, hogy a kabinet tanult-e a történtekből, leállnak-e a független média elleni támadások.
2018.12.06 09:00
Frissítve: 2018.12.06 09:00

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25