A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) stabilan tartja első helyét a közvélemény-
kutatásokban. Felmérések szerint több mint 40 százaléknyian voksolnának a nacionalista-populista pártra. Ugyanakkor a nemrégiben megrendezett önkormányzati választás azt mutatta, a kép sokkal árnyaltabb. Míg a PiS vidéken tarolt, a nagyvárosokban az ellenzék szerepelt sokkal jobban. A PiS mindenesetre nem érzi veszélyben a hatalmát, amit az is jelez, egyre erősebben támadja a független sajtót, s azokat a médiumokat, amelyek a kormányt merészelik bírálni. A kabinet még attól sem riad vissza, hogy magára haragítsa nagy szövetségesét, az Egyesült Államokat.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök nemrégiben a következő szavakkal hangolt a független sajtó ellen: „A lengyel média nyolcvan százaléka a PiS politikai ellenfeleinek kezében van, és dühöngő támadásokat intéz a kormányzattal szemben”. Hasonlóképpen foglalt állást Andrzej Duda államfő is. „Nem szerencsés az, ha Lengyelországban a média abszolút többsége külföldi kezekben összpontosul”.
A PiS más vezető személyiségei egyre kevésbé fogják vissza magukat, ha a kabinettel
szembeni tudósításokat közlő médiumok becsmérléséről van szó.
A patinás napilap, a Gazeta Wyborcza mögött az Agora nevű kiadó áll, amely lengyel kézben van. A sokak által olvasott Onet hírportálja azonban a Ringier Axel Springer tulajdona. Ez a weblap
októberben kompromittáló felvételeket közölt, amely Morawiecki kormányfő megnyilatkozásait
tartalmazta. A TVN televízió - amely januárban a lengyelországi nácikról közölt tudósítást, s azt,
hogyan vonultak fel gondtalanul, és emlékeztek Hitler születésnapjára - az amerikai Discovery
médiakonszern tagja.
A PiS vezető politikusai számára egyszerű a képlet: a külföldi vállalatokat a berlini és a washingtoni kormány azért helyezi nyomás alá, hogy a lengyel kormányt bírálják. Bizonyíték természetesen nincs ezekre az állítólagos praktikákra – írja cikkében a német Die Welt. Sőt - teszi hozzá - az országban nagy elismerésnek örvendenek azok az újságírók, akik lerántják a leplet a kabinet túlkapásairól.
A PiS szemében azonban szálkát jelent a független média, ezért a sajtó „lengyelesítését” tűzte ki
célként. Több külföldi médiavállalat ajánlatot is kapott a kormányhoz közel álló cégektől az adott média felvásárlására, így Varsó azt a stratégiát követi, mint a török vagy a magyar kormány.
A kabinet számára különösen kellemetlen volt a TVN neonácikról szóló tudósítása, mert az derült ki belőle, hogy semmit sem tesz az antiszemitizmus, a szélsőjobbos nézetek elterjesztése ellen, s megtűri az újfasisztákat. Akkor sem hallatta a hangját, amikor összetákolt akasztófákra aggatták az ellenségnek kikiáltott lengyel ellenzéki politikusok fényképét. Az ezzel kapcsolatos nyomozás mind a mai napig tart, de még egyetlen személyt sem vettek őrizetbe. A gyűlölet klímája azonban megmérgezi az emberek lelkét, s érezhetőek is a következményei: egyre több az országban a rasszista jellegű bűncselekmény.
A Hitler születésnapján rendezett felvonulást követő vizsgálat sem zárult le, sőt októberben váratlan fordulat történt: a kormányközeli média azt közölte, hogy a TVN munkatársa is együtt
vonult az újfasisztákkal. Ezt fotóval illusztrálták. A csatorna azzal védekezett, hogy az újságírónak be kellett épülnie a neofasiszták közé, különben aligha készíthette volna el a leleplező anyagot, amelyet hónapokig tartó kutatómunka előzött meg.
Lengyelországban két éves börtönnel sújthatják a náci propagandát, és az ügyészség gyorsan eljárást indított az újságíróval szemben. Közben a kormányzat lejárató hadjáratot indított a TVN ellen. Úgy látszott, megpecsételődött a csatorna sorsa, ám Georgette Mosbacher, az Egyesült Államok Varsóba akkreditált nagykövete a televízió segítségére sietett, tiltakozó levelet küldött
Morawieckinek.
A lengyel miniszterelnököt kellemetlenül érintette a fordulat, hiszen Donald Trump elnököt fontos szövetségesének tartja. Ezután a kabinet kénytelen volt visszavonulót fújni, a TVN
újságíróit nem hallgatták ki, az ügyészség visszavonta a vádakat. Kérdés azonban, hogy a kabinet tanult-e a történtekből, leállnak-e a független média elleni támadások.
