Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre

Publikálás dátuma
2018.12.05 11:50
Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke és Varga Mihály a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarország
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
A Nemzetközi Beruházási Bank székhelye a magyar fővárosba költözik – tájékoztatott Varga Mihály a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
A bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra.
Mint Varga hangsúlyozta, a, magyar piacon már eddig is aktív bank közvetlen jelenléte tovább bővíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, erősíti Budapest közép-európai pénzügyi központi szerepét – a költözés pedig javítja a bank megítélését is, „javulhat (...) beágyazottsága az Európai Unió gazdasági rendszerébe”.  Ez az NBB hitelminősítésének további emelésében is megnyilvánulhat – mondta,a miniszter aki szerint ezt alátámasztja, hogy a Fitch Ratings „BBB” kategóriából „BBB+” kategóriába emelte az NBB hitelminősítését november 22-én, és a költözés esélyt ad a további felminősítésre.

Kihagyták az orosz szálat

 A fejleményről a Pénzügyminisztérium számolt be, közleményükből azonban valamiért teljesen kihagyták,  hogy
a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni.
hogy a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni. Magyarország 2014 óta tagja a banknak, amibe a keleti nyitás jegyében léphettünk be – olyan uniós tagállamok mellett, mint Románia, Szlovákia vagy Csehország., de a bankrendszer tagja többek között a kommunista vezetésű Vietnám is, amivel Orbán Viktor szintén kiváló kapcsolatokat ápol. A pénzügyminisztériumi bejelentés többletértelmet nyer pusztán az által is, hogy a kormány által kiszorított CEU Bécsbe költözteti amerikai diplomát is nyújtó képzéseit. Egy lépéssel tehát távolabb kerültünk a nyugati értékrendtől, és közeledtünk a Kelethez.
Frissítve: 2018.12.05 13:12

Technikai problémák miatt egyre gyakrabban akadozik a bankolás

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:20

Fotó: Dobó Krisztián
Három napja akadozik a CIB Bank elektronikus rendszere, az ügyfelek nem tudnak utalni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma két év alatt megduplázódott.
A bank lapunknak is elküldött tájékoztatása szerint a költözés miatti, előre bejelentett szolgáltatáskiesés szombaton este 20 óráig tartott, és ezt követően a bank szolgáltatásai kedd délelőttig megfelelően működtek. Kedd délelőtt azonban „technikai problémák léptek fel”, amelyek miatt „az ügyfélkiszolgálási idő jelentősen lelassult” az elektronikus csatornákon és a fiókokban. A bankkártyás szolgáltatásokban csak rövid ideig volt fennakadás, ám az elektronikus szolgáltatásait – például a netbankot – érintő hibákat még csütörtökre sem tudta maradéktalanul kijavítani a bank. Mert bár kedd este, majd szerda este is azt közölték, hogy sikerült megoldani a problémát, és újra működik a rendszer, másnap délelőttre rendre kiderült, hogy mégsem. A CIB Bank a honlapján csütörtök délután már azt közölte: éjjel javításokat végeznek, ami miatt péntek hajnalban több szolgáltatásuk – internetbank, mobilbank, kártyás vásárlás, készpénzfelvétel, ATM-ek - nem vagy csak korlátozottan lesz elérhető. Szerettük volna megtudni a CIB Banktól, pontosan mi okozza az üzemzavart, hány ügyfelet érint a probléma, és mivel kártalanítják őket amiatt, ha nem tudtak átutalásokat indítani, vásárolni, készpénzt felvenni? Ezen kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, mint ahogyan a bank közösségi oldalán efelől érdeklődő ügyfelek sem. Őket az oldal kezelője sűrű elnézéskérések közepette a CIB Bank panaszkezelési oldalára irányította. Egy ügyfél hozzászólása szerint azonban a hét elején az a felület sem működött…
A CIB Banknál rövid időn belül már másodszor fordul elő hasonló probléma: februárban egy hardwer eszköz leállása miatt váltak időszakosan elérhetetlenné a pénzintézet elektronikus csatornái. De nem csupán ennél a banknál történik ilyesmi, április közepén az MKB Bank netbankjának leállása borzolta a kedélyeket, márciusban a K&H Banknál voltak átmeneti kimaradások az e-bank és mobilbank szolgáltatásokban, hogy csak a legközelebbieket említsük. A hasonló hírek szinte egymást érik: időről időre ügyfelek tízezreinek okoz minimum bosszúságot egy-egy hazai nagybank elektronikus szolgáltatásinak leállása vagy akadozása.

Sűrűsödő üzemzavarok

Nem csoda, hiszen a pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik: a jegybank 2017-ben összesen 29 hitelintézet 467 incidenséről kapott adatszolgáltatást – derül ki az MNB 2018-as Fizetési Rendszer Jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy 2015-höz képest csaknem megduplázódott az ilyen problémák száma. A jegybank szerint ugyanakkor ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva továbbra is alacsony.
A jelentés alapján az üzemzavarokat ugyanakkor egyre hosszabb ideig tart elhárítani: 2017-ben legalábbis ennek átlagos ideje 11 óra 3 perc volt, azaz csaknem másfél órával hosszabb, mint 2016-ban. Igaz, a növekedést döntően egyetlen bank három, kiemelkedően hosszú időtartamú meghibásodásai okozták. Az üzemzavarok főként az internetbanki és mobilbanki rendszereket érintik: 2017-ben 196 eset az internetbanki, 144 a mobilbanki szolgáltatásokhoz kapcsolódott, 71 pedig internetes vásárláshoz. Ezek a meghibásodások – amelyek többek között az átutalások elindításában és a számlaforgalmuk lekérdezésében korlátozzák az ügyfeleket - a tíz legnagyobb banknál jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a kisebbeknél. Utóbbiaknál a központi – például számlavezető - rendszerekkel és a telefonos ügyfélszolgálattal kapcsolatos üzemzavarok a jellemzőek. A rendszerek elérhetetlenségét jelentős részben a túlzott terhelés - az átlagost jelentősen meghaladó feldolgozandó adat vagy szándékos külső túlterhelés - okozta. Gyakori volt az alkalmazások hibás működése, váratlan lefagyása vagy a memóriaszivárgás is. Hardver hiba esetén pedig nem minden esetben sikerült automatikusan átállni a tartalékrendszerre. A jelentés szerint 2017-ben tovább emelkedett a bankkártyákhoz és ATM-készülékekhez kapcsolódó problémák száma is, amelyek jelentős részét hálózati hibák - szakadozó kapcsolatok, hibás beállítások, külső szolgáltatónál levő hibák – okozták. 

Elavult rendszerek?

Nagy Márton, a jegybank alelnöke nemrégiben egy konferencián a hazai bankrendszer egyik nagy kihívásának nevezte a digitalizációt. Arról beszélt: még a nagybankok rendszereinek 46 százaléka is elavult komponenseket tartalmaz, ami megnehezíti majd az új fintech megoldások hozzájuk kapcsolását is. A jegybank most azt közölte lapunkkal: a magyarországi bankok informatikai rendszere megbízható, biztonságos szolgáltatási színvonalat képvisel. A pénzintézetek folyamatosan fejlesztik IT-rendszereiket, amelyek ugyanakkor összetett struktúrát jelentenek. Egyes esetekben éppen a fejlesztések, egy új – az ügyfeleknek is kényelmesebb, gyorsabb szolgáltatást nyújtó –, modernizált rendszerre való átállás során keletkezhetnek időleges problémák.
Frissítve: 2019.04.26 09:20

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően.  A 24.hu a Magyar Állami Operaházat is kereste, arról érdeklődve, hogy jogszerűen használták-e fel a képet. Egyelőre még nem kaptak választ.