CEU-rektor: kiszorítottak minket Budapestről

Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:46

Fotó: Tóth Gergő
Miután a magyar felsőoktatási törvény tavalyi, Lex CEU-ként elhíresült módosítása értelmében a CEU januártól nem vehet fel új diákokat, az egyetem a mai napon kénytelen bejelenteni: minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében – olvasható a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) hétfői közleményében.
Mint írták, döntésüket azért ma hozzák nyilvánosságra, hogy időben tudjanak hallgatókat toborozni a következő tanévre. „Az elmúlt 20 hónap során a CEU mindent megtett, hogy megfeleljen a magyar törvényeknek. Felsőoktatási képzést indítottunk az Egyesült Államokban, amelyet az amerikai hatóságok regisztráltak és jóváhagytak. Ennek ellenére a magyar hatóságok jelezték, hogy nem fogják aláírni azt a megállapodást, amelyet több mint egy évvel ezelőtt véglegesítettek New York Állammal, és amely hosszú távon elismerné és biztosítaná a CEU budapesti működését” – olvasható a közleményben. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora úgy fogalmazott: „a CEU-t kiszorították”. – Ez példátlan. Egy amerikai intézményt kiszorítanak egy NATO-szövetséges országból. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából – közölte a rektor. Hangsúlyozta: a kormányzati döntések semmilyen összefüggésben nem állnak az egyetemen folyó szakmai munkával. A CEU oktatásának színvonalát az Egyesült Államok oktatási szervei és a Magyar Akkreditációs Bizottság is elismerte. – Egy elismert egyetem önkényes elűzése az akadémiai szabadság súlyos megsértése. Ez egy sötét nap Európának, és sötét nap Magyarországnak is. Méltánytalanul járt el a kormány a saját állampolgáraival, a CEU-n dolgozó és tanuló több száz magyar állampolgárral, több ezer magyar CEU-s öregdiákkal és családjaikkal szemben – vélekedett Ignatieff. A közlemény szerint az egyetem megőrzi magyar egyetemi akkreditációját, és arra törekszik, hogy a jövőben is folytasson tanítási és kutatási tevékenységet Budapesten. Hozzátették: hálásan köszönik a sok támogató gesztust. „Ugyanakkor mély szomorúsággal vesszük tudomásul, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok Kongresszusának, New York Állam kormányzójának, a Velencei Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a világ vezető egyetemeinek, két tucat Nobel-díjasnak, és mindenekelőtt annak a sok ezer magyar állampolgárnak a véleményét, akik békés demonstrációkon fejezték ki, hogy szabad országra, szabad egyetemre vágynak – írták. A CEU amerikai akkreditációjú programjait az osztrák hatóságok már regisztrálták. Az Egyetem minden új diákját Bécsben fogadja 2019 szeptemberében. A már felvett hallgatók Budapesten folytatják tanulmányaikat. – Bécs városa és az osztrák szövetségi kormány elkötelezett az akadémiai szabadság és kutatás mellett, és tárt karokkal fogad bennünket. Miközben el vagyunk keseredve, hogy elhagyni kényszerülünk Budapestet, örülünk, hogy hallgatóink egy másik nagyszerű közép-európai városban tanulhatnak majd – tette hozzá Leon Botstein, a CEU Kuratóriumának elnöke. A CEU az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált felsőoktatási intézmény, amely 1200 hallgatónak nyújt mester- és doktori képzéseket a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a közgazdaságtudomány, a jog, a hálózati- és kognitív tudomány területén. Az egyetem 770 főt alkalmaz, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz adók, nyugdíj-, és egészségügyi járulékok, valamint beszállítói kifizetések révén. Közép-Európa legsikeresebb felsőoktatási intézményeként a 2018-2026 közötti időszakra az egyetem 19 millió eurónyi támogatást nyert el az Európai Unió kutatási versenypályázatain.

Hollik: Blöff a CEU költözése

A frissen kinevezett kormányszóvivő, Hollik István blöffnek titulálta a CEU költözését, ennek ellenére a kormányzati honlapon, videóban reagált rá. Mint fogalmazott: „mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a Soros-egyetem úgy megy, hogy marad, hiszen számos képzést továbbára is Budapesten tart, éppen ezért ez az egész ügy nem más, mint egy Soros-féle politkai blöff, amivel a kormány nem kíván foglalkozni".  A CEU bizonyos képzései valóban maradnak ideiglenesen Budapesten, de a legnagyobb vonzerőt jelentő - az amerikai diplomát is biztosító - kurzusokat Bécsbe viszik át. 

Gyertyagyújtást szervez a Momentum

Költözik a CEU – Megemlékezés a szabad oktatásról” néven szervez megemlékezést a CEU épülete elé a Momentum. Az esemény Facebook-oldalán kiemelik: az ügy nem csak a CEU-ról szól, hanem a magyar oktatásról, Magyarország jövőjéről. „A kormány nem csak a Közép-Európai Egyetemet üldözi el az országból, hanem elveszi tőlünk az oktatás szabadságát, a gondolat szabadságát is. Azt üzeni: aki nem áll be a sorba, annak mennie kell. Hasonlóan ahhoz a több százezer emberhez, akik már elhagyták az országot. Ezzel a kormány elárulta Magyarországot, elárulta a magyar embereket” – teszik hozzá. Az esemény 18 óra 30 perckor kezdődik az egyetem Nádor utcai főépületénél.

Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt. Enyedi Zsolt lapunknak azt mondta: most, hogy ténylegesen is megkezdik a CEU amerikai akkreditációjú képzéseinek áthelyezését Bécsbe, egyre kézzelfoghatóbbá válnak majd a költözéssel járó anyagi hátrányok is. Az egyetem vezetése hétfőn jelentette be: miután a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása nem teszi lehetővé, hogy januártól új diákokat vegyenek fel, képzéseik négyötödét Bécsben indítják meg jövő szeptembertől. Budapesten csak a magyar akkreditációval rendelkező programjaik maradnak. Mindennek az az oka, hogy a magyar kormány több mint egy éve nem hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást, amivel a CEU az utolsó törvényi feltételt is teljesíthetné. Enyedi Zsolt hangsúlyozta: ők minden előírásnak megfeleltek, erről New York állam Oktatási Hivatala is biztosította Magyarországot. Az utolsó lépést, vagyis a megállapodás aláírását mégis megtagadta a magyar kormány. Arra a kérdésünkre, mire számít a magyar Alkotmánybíróságon, valamint az Európai Bíróságon is zajló, CEU-ügyben indított eljárásoktól, úgy válaszolt: szinte biztos benne, hogy a jogvitákban a CEU-nak lesz igaza. 
- Elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer indítunk újból amerikai képzéseket is Magyarországon, de ez nem csak a számunkra kedvezően végződő bírósági eljárásoktól függ. Ezektől még nem fogunk mindent visszaállítani. Az egyetem kuratóriuma garanciákat akar majd arra, hogy jogbiztonságban, szabadon működhetünk. Ezek a garanciák a mostani rendszerben nincsenek meg

– fogalmazott a rektorhelyettes.

Hangsúlyozta: jelenleg – a Bécsbe költözés szervezése mellett – a hallgatóikra, az új diákok toborzására, a közeledő felvételi időszakra koncentrálnak. A jobboldali-konzervatív véleményformálók egyébként nem akartak nyilatkozni, amikor arról kérdeztük őket, hogy Magyarország egyik legjobb képzést nyújtó egyetemét elüldözte az Orbán-kormány. A Professzorok Batthyány Köre elnöke, Náray-Szabó Gábor például azt mondta lapunknak: ahogy másfél éve folyamatosan, úgy most sem szeretné kommentálni a CEU-val történteket. Hozzá hasonlóan nem akart nyilatkozni Vidóczy Tamás, a szervezet titkára sem. Lovász László, az MTA elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a másfél évvel ezelőtt tett nyilatkozatát tartja érvényesnek ma is, mást nem szeretne mondani. Lovász László tavaly nyilatkozott az ügyben, akkor pedig felajánlotta, hogy közvetít az egyetem és a kormány között, mert „biztos benne”, megoldás születik végül. - A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása. Biztos vagyok benne, hogy a felek megtalálják a zökkenőmentes működést lehetővé tévő megoldást. Az MTA és én magam is szívesen közvetítünk ebben - fogalmazott. Az MTA számos intézete egyébként annak idején a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatot adott ki. Azonban nem csak a kormány holdudvarában maradtak csendben a véleményformálók, a Fideszben sem volt senki, aki nyíltan kritikus véleményt hangoztatott volna – még ha privát körülmények között ezt néhányan meg is tették. Egy államtitkár például arról beszélt lapunknak, hogy „a CEU-n több tiszteletreméltó oktató dolgozik, akikkel személyesen is jóban vagyok, sajnálom, ami velük történik”. Hozzátette: a kormánypártból „többen gondolják ugyanígy”. Korábban egy forrásunk arról beszélt, Orbán Viktort Áder János és Kövér László is próbálta lebeszélni a CEU eltávolításáról, igaz, ők elsősorban a diplomáciai következményektől tartottak.

Hoffmann szerint Bécs nincs a világ végén

Nem történt olyan tragédia, amiből botrányt kell csinálni, Bécs pedig nincs a világ végén – mondta Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár a CEU-ügyről az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Leszögezte, hogy nem a magyar kormány űzte ki a CEU-t, hanem ők döntöttek úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzésüket kiviszik. Szerinte „nem történt itt olyan tragédia, amiből új botrányt kell kavarni”, és „még bizonyos szempontból jobb is lett, mert végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”. Közben Bécs polgármestere, Michael Ludwig kedden azt mondta: büszkék arra, hogy lesz még egy egyetemük, amely Budapestről jön.

Nyugtalanító, hogy egy EU- és NATO-tagországban ilyen megtörténhet a kanadai külügyminiszter szerint.
Borzasztó veszteség, hogy a kormány döntése nyomán a Közép-Európai Egyetem (CEU) kénytelen távozni Magyarországról - nyilatkozta kedden Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere. Kanada remélte, hogy Magyarország megteszi a szükséges lépéseket egy olyan megoldás érdekében, amely biztosítja az egyetem további budapesti működését, különösen annak fényében, hogy a CEU jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a 2017-es magyar felsőoktatási törvény által támasztott új követelményeknek eleget tegyen.
"Ez a kikényszerített távozás csapás a tanszabadságra nézve, mely alapvető jog. Ez annál inkább nyugtalanító, mivel Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak"

- olvasható a közleményben. Figyelmeztetnek: a döntés nemcsak a CEU-t - és az ott tanuló kanadai hallgatókat - érinti, hanem kihat az egész magyar felsőoktatási rendszerre.
Itt „a szabadság levegőjét” szívhatják – mondta Michael Ludwig.
Bécs polgármestere, Michael Ludwig kedden a 24.hu szerint egy konferencián azt mondta:
„Büszkék vagyunk arra, hogy a németül beszélő városok közül arányaiban Bécsben lakik a legtöbb diák, és most lesz még egy egyetemünk, amely Budapestről jön.”

A portál szerint a bejelentést nagy taps és ujjongás fogadta a dugig megtelt konferenciateremben. A polgármester hozzátette: nagyon örülnek, hogy a CEU Bécsbe teszi a székhelyét, és azt ígérte, itt „a szabadság levegőjét” szívhatják, nem kell politikai szabályozásra számítania az egyetem vezetőinek. 
A volt köznevelésért felelős államtitkár szerint bizonyos szempontból jobb is így, mert „végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”.
Nem történt olyan tragédia, amiből botrányt kell csinálni, Bécs pedig nincs a világ végén – mondta Hoffmann Rózsa a CEU-ügyről az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Hoffmann Rózsa leszögezte, hogy ezzel kapcsolatban csak magánemberként nyilatkozik, és közölte: szerinte ez egy „politikailag túltupírozott kérdés” és nem a magyar kormány űzte ki a CEU-t, hanem ők döntöttek úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzésüket kiviszik. Hozzátette: nem tudja, hogy ez jól van-e így, de 
„Bécs nincs a világ végén”.

Szerinte „nem történt itt olyan tragédia, amiből új botrányt kell kavarni”, és
„még bizonyos szempontból jobb is lett, mert végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”.

„Nem lesz könnyű”

Pető Andrea, a CEU professzora Facebookon írt arról, hogy a történeti analógiák félrevezetőek lehetnek – vette észre a hvg.hu. „A CEU emigrációba kényszerítése nem a prágai Károly Egyetem 1938-as, a Varsói Egyetem 1939-es, az Oslói Egyetem 1943-as esetéhez hasonló. Ekkor a náci Németország által megszállt országokban becsukták a szabad gondolkodás színtereit és a tanárokat deportálták. Hanem a minszki Európai Bölcsészettudományi Egyetem (EHU) Vilniusba költözésével. Lukasenkó rendszere nem tűrte azt az értelmiségi csoportot, akik ezt az egyetemet alapították és megelőzendő az ún. véletlen baleseteket és az állandó adminisztratív zaklatást, sajtóban a hecc kampányokat az egyetem a két és fél órára levő EU-s ország fővárosába, Vilniusban költözött. A fehérorosz diákokat buszoztatják Minszkből és kiváló képzést kapnak azok, akik nem a szegényedő és folyamatos hintapolitikát folytató Fehéroroszországban képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott a közösségi oldalon. Hozzátette: nem minden nehézség nélkül, de az egyetem működik és a régióban nagy hatású tudományos munkát folytat. „Nem lesz könnyű de »Wir schaffen das« (megcsináljuk)” – írta Pető Andrea. 

Hivatalosan is reagált az Egyesült Államok Külügyminisztériuma arra, hogy a magyar kormány sikeresen elüldözte a Közép-európai Egyetemet.
Az Egyesült Államok kormánya csalódott, amiért a magyar kormány és a CEU nem írták alá az egyezményt, mely lehetővé tette volna, hogy az egyetem továbbra is folytassa Magyarországon az USA-ban akkreditált programjait - írja közleményében az Egyesült Államok Külügyminisztériuma. Mint fogalmaznak, a magyar felsőoktatási törvény 2017 áprilisában történt módosítása óta dolgoztak mindkét féllel egy olyan megoldás érdekében, melynek keretében a Közép-európai Egyetem megőrizhette volna budapesti programjait.
Ezeknek az amerikai akkreditációjú programoknak a távozása Magyarországról veszteség a CEU közösségének, az Egyesült Államoknak és Magyarországnak

- írják, hangsúlyozva, Washington egyébként nagyra értékeli az amerikai oktatási intézmények szerepét a két ország kapcsolatainak építésében.
Miután a magyar felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült módosítása értelmében a CEU januártól nem vehet fel új diákokat, az egyetem hétfőn kénytelen volt bejelenteni: minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora úgy fogalmazott: "ez példátlan. Egy amerikai intézményt kiszorítanak egy NATO-szövetséges országból. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából".
Nem volt ennyire harcias David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet, mikor nemrégiben azt nyilatkozta a CEU ügyéről: az nem a tanszabadságról szól, hanem "Orbán Viktor és Soros György személyes ellentéte".
Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 16:03

Mandátumáról is lemond Szávay

Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:31

Fotó: Kovács Attila / MTI
Nem kívánja hátráltatni a Jobbikot – jelentette be a Facebook-oldalán. Csütörtökön már lemondott jegyzői és frakcióvezető-helyettesi tisztségéről.
Lemond parlamenti képviselői posztjáról Szávay István, aki nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy a Hír TV birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint egy őt nácinak nevező zsidó nő megverésével büszkélkedett. Később elnézést kért durva, ízléstelen hangneméért. Csütörtökön lemondott a Magyar Országgyűlés jegyzői, illetve a Jobbik frakcióvezető-helyettesi tisztségéről.   Szávay most a közösségi oldalon azt írta:
„Egyedül a Jobbik méltó és alkalmas a fideszes pártállam megdöntésére és Magyarország kormányzására, ennek megvalósulását nem kívánom hátráltatni. Alapítóként tizenöt éve vagyok közösségünk tagja, amely iránt felelősséget érezve le kívánok mondani országgyűlési képviselői megbízatásomról is.”

Hozzátette: a mandátumát vissza szeretné adni „annak a közösségnek, amelynek bizalmából azt megkaptam, és akik felé hálával tartozom az elmúlt másfél évtizedért.”
„Amikor lemondtam parlamenti tisztségeimről, arányos felelősséget vállaltam mindazért, ami egy fél évvel ezelőtti, titokban rögzített magánbeszélgetésen elhangzott. Azzal együtt is, hogy a magyar közéletben számos, ennél súlyosabb morális és korrupciós botránynak nem volt a legcsekélyebb következménye sem. Mi azonban ebben sem mérhetjük magunkat a XX. század levitézlett pártjaihoz”

– írta Szávay.

Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 12:58

Népességfogyás: megdöbbentő, mennyivel kevesebb gyerek jár általános iskolába

Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:24

Fotó: Vajda József
A különféle oktatási intézményben tanulók aránya is átalakult a 92-es tanév óta.
Egyre több általános iskolás jár magán-, illetve egyházi fenntartású iskolába, ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken az állami intézményekben tanuló diákok száma – írja az Index az Oktatási Hivatal adatai alapján. Az 1992/1993-as tanévben még 1,07 millió általános iskolás vett részt a közoktatásban, ez a szám 2017-re 609 ezerre csökkent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy azóta jelentősen nőtt azoknak száma, akik egyházi és magánfenntartású oktatási intézményben tanulnak általános iskolás szinten, akkor is összességében
300 ezerrel kevesebb gyerek jár ma általános iskolába, mint 25 évvel ezelőtt. A kutatók szerint ennek oka egyértelműen a népességfogyás és a születésszám csökkenése.

Eközben az arányok is jelentősen átalakultak. A 92-es tanévben – 1,07 millió gyerek járt állami általános iskolába, – 11,2 ezren egyházi iskolába, – és 2500-an magán fenntartású intézménybe. 2017-ben 735 ezer diákból –  609 ezer jár állami általánosba, – 107 ezer egyházi intézménybe, – 8 ezer pedig magán általános iskolába. Az állami iskolákba járók száma a valóságban néhány ezerrel kevesebb a magántanulók miatt. Az Oktatási Hivatal 2014-es adatfelvétele szerint összesen 8200-an tanultak otthon van csoportban az általános és középiskolások között, a számuk azóta valamelyeset emelkedhetett.
Szerző
Témák
Oktatás iskola