A brit parlament a jelek szerint nem hajlandó Theresa May után ugrani a szakadékba

Publikálás dátuma
2018.12.05 12:29

Fotó: AFP/ JESSICA TAYLOR
Teljes munkaidőben folyik a kilépési törvényről szóló vita az alsóházban, de csekély a kormány győzelmének esélye.
Európa szeme a parlamenti demokrácia mintaképének számító Westminsterre szegeződik a héten. Az alsóház napi legalább nyolc órát szentel a Brüsszellel kötött megállapodásról és politikai nyilatkozatról december 11-re kitűzött szavazás előkészítésének. Még el sem hangzott Theresa May kedd esti vitaindító állásfoglalása, - melyet mellesleg a parlamenti szabályok szerint gyakran szakíthattak félbe beleszólásaikkal a képviselők, - amikorra a kormány három súlyos kérdésben szenvedett vereséget. A voksok eredményeként a kabinet nem rejtheti el a nyilvánosság elől az Európai Uniótól való elválásra vonatkozó titkos, bizalmas jogi tanácsokat, mint ahogy a honatyák biztosították maguknak azt a lehetőséget is, hogy abban a (várt) esetben, ha a kormány alulmarad a Brexit-alkuról rendezett szavazás során, meghallgatják őket a következő lépések, egy “B-terv” kidolgozása során. A The Times napilap értékelése szerint brit kormányfőre az elmúlt negyven évben nem mértek hasonló csapást az országgyűlés tagjai. Pozitívum viszont, hogy csökkent a megegyezés nélküli kilépés veszélye. Mindez ugyanazon a napon történt, amikor az Európai Bíróság közzétette álláspontját, mely szerint az Egyesült Királyság egyoldalúan, az Európai Unió tagállamainak hozzájárulása nélkül visszavonhatja a kilépési folyamatra elindított 50. cikkelyt. Valamennyi ellenzéki párt, köztük a kormányt a 2017-es előrehozott választás óta elvileg támogató északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője együttműködött Theresa May “megalázásában”, ami rossz ómen a jövő keddi sorsdöntő szavazás előtt. Az ostromlott miniszterelnöknek legalább 320 szavazatra van szüksége a Brüsszellel kötött paktum elfogadásához. A Sky News becslése szerint azonban ennél kilencvennel kevesebben vonulnak majd át az “ayes”, igent jelző folyosón. Hacsak a héten nem következik be kormányzati áttörés, 399 képviselő utasítja el két év alkudozásának eredményét. 2016. júliusa óta egyébként a közvélemény is változott. A legfrissebb YouGov felmérés alapján az emberek 49 százaléka gondolja úgy, hogy helytelen volt az EU-ból való kilépés szándéka. A népszavazáson rögzített 51 százalékhoz képest ma már a választópolgároknak csak 38 százaléka helyesli a búcsút Európától. Theresa May korábbi parlamenti állásfoglalásai után nyilvánvalóan nem sok újat tudott mondani vitaindító felszólalásában. Elismerte, hogy a megállapodás nem “tökéletes”, de mindenképpen “jó”, és megfelelően szolgálja a választópolgárok érdekeit. Ha a Ház elutasítja a megegyezést, az “egyetlen biztos pont a bizonytalanság lesz”. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére viszont úgy érzi, még mindig nem lehet tudni, milyen lesz az együttműködés Európával. A képviselők nem hajlandók “bekötött szemmel ugrani az ismeretlenbe”. Boris Johnson volt külügyminiszter “nemzeti megaláztatásként, a Brexit megcsúfolásaként” éli meg a megállapodást. Nagy-Britannia “de facto EU-gyarmat lesz, kihasználatlanul hagyva a Brexit nyújtotta előnyöket” – vélte a Konzervatív Párt vezetésére pályázó politikus.
399 képviselő utasítja el két év alkudozásának eredményét
Belső bírálat Boris Johnson Nemzeti megaláztatásként, a Brexit megcsúfolásaként éli meg a megállapodást.
Témák
Brexit
2018.12.05 12:29

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02