Két életkorunk van

Publikálás dátuma
2018.12.06 12:45

Fotó: Shutterstock/
A Yale Egyetem kutatója olyan algoritmust fejlesztett, amely a vérből kimutatható jellemzők alapján meghatározza biológiai éveink számát.
„A Yale Egyetem laboratóriumában több olyan eljáráson dolgozunk, amellyel meghatározható valódi életkorunk. A legújabbak egyike a vérből kimutatható jellemzők mérési értékeit veszi alapul, ezek a vizsgálatok egy általános orvos felkereséskor is elvégezhetők” - mondja Morgan Levine kutatásvezető. A vérből kimutatott biomarkereket (biológiai jelzőanyag) mérik, az adatokat különböző algoritmusokkal kombinálják, hogy megkapják az elemzett személy biológiai életkorát - olvasható a CNN honlapján. Mindenkinek két életkora van, az egyik a naptár szerinti a másik pedig a biológiai, amelynek megfelelően működik a szervezete az általános fittségének, egészségi állapotának megfelelően. Levine és csoportja a vérben kilenc olyan biomarkert határozott meg, amelyeknek a legnagyobb a szerepe az életkor meghatározásában. Ezek között a vércukorszint, a vese- és májmutatók, immunrendszeri és gyulladási értékek szerepelnek. Azoknak, akiknek biológiai életkora fiatalabb mint a naptári, alacsonyabb a halálozási rátájuk, ellentétben azokkal, akik idősebbek valóságos koruknál, és így hajlamosabbak olyan betegségekre, amelyeket jellemzően későbbi életkorban szokás megkapni. A legfontosabb a biológiai életkorral kapcsolatban – jegyzi meg Levin –, hogy a genetikai meghatározottsággal ellentétben alakítható, az értékeken lehet változtatni. Az orvosok ezeket az információkat alapul véve arra késztethetik pácienseiket, hogy változtassák meg életstílusukat, testedzési és alvási szokásaikat, ezzel növelve biológiai életkorukat. „Remélhetőleg bizonyos jelek a vérben már az előtt árulkodnak, hogy a betegség kialakulna, és az érintettek még időben tudnak javítani egészségi állapotukon” - mondja Levin. A tudós már kislánykora óta figyeli az öregedés folyamatát, és maga is meglepődött, amikor az egzakt számítások biológiailag idősebbnek mutatták, mint gondolta, és rájött változtatnia kell. Az algoritmusok online is hozzáférhetők lesznek, így bárki meghatározhatja biológiai korát, megtudhatja milyen kockázati tényezői vannak, és hosszabb távú lépéseket tehet egészségnek javítása érdekében. 
Szerző
Témák
életkor
2018.12.06 12:45
Frissítve: 2018.12.06 12:45

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00

Klímacsúcs: civilizációnk az összeomlás határán

Publikálás dátuma
2018.12.03 15:49

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkezdődött a nemzetközi klímacsúcs Katowicében. A tudósok szerint már csak alig 12 éve maradt az emberiségnek arra, hogy a Föld felmelegedését megállítsa a kritikus 1,5 Celsius-foknál.
"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást. A klímaváltozás sok ország számára már most „élet halál kérdése” - jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára a Lengyelországban rendezett ENSZ Klímavédelmi Konferencia (Cop24) nyitó napján. Ez a legnagyobb jelentőségű esemény a klímaváltozás tárgyában a 2015-ös Párizsi Egyezmény elfogadása óta. A katowicei csúcstalálkozó december 14-ig tart. Az itt részletezendő párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, illetve megkötésére és környezetbarát felhasználására.
Guterres hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint
2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.
Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta a főtitkár. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszer-mennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.
„Ha nem cselekszünk, civilizációnk összeomlása és a természeti világ nagy részének eltűnése fenyegető közelségben lesz”
- mondta beszédében David Attenborough, angol természettudós, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy a közösségi médiában gyűjtött panaszokat tárja a szövetség elé. Az akcióhoz az ENSZ #TakeYourSeat elnevezésű Facebook oldalán lehet csatlakozni, és mint Attenborough elmondta az emberek elmúlt két hétben már ki is vették részüket a cselekvésből azzal, hogy bejelentkeztek az oldalra, válaszoltak a szavazásokra, videókat töltöttek fel, megfogalmazták véleményüket.
Hétfőn a Világbank bejelentette, az elkövetkező öt éveben 200 milliárd dolláros alapból részesülnek azok az országok, amelyek tenni kívánnak a klímaváltozás ellen.

Aktivisták fogságban

Szlovákiában múlt hét szerda óta 12 aktivistát tartanak fogva, akik a klímagyilkos és egészségkárosító szénbányák és szénerőművek bezárásáért demonstráltak békésen. A Greenpeace álláspontja szerint elfogadhatatlan a szlovák bíróság döntése, amely vizsgálati fogságot rendelt el a Greenpeace-aktivisták számára mindaddig, amíg nem kerül sor ügyükben a bírósági tárgyalásra – ami akár fél évig is eltarthat. A szlovák, cseh, belga, finn és német aktivisták a Felső-Nyitra-vidéki Szénbányák nyitranováki bányájának tornyára felmászva tiltakoztak a békésen a szennyező szén ellen. A hatóságok közfeladatot ellátó üzem veszélyeztetésével vádolják őket, amelyért akár 1-5 évnyi börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Szerző
2018.12.03 15:49