Egy NASA-tudós szerint lehet, hogy észre sem vesszük a földönkívüliek jelzéseit

Publikálás dátuma
2018.12.05 21:40
Illusztráció
Fotó: AFP/ Victor Habbick Visions
Egy, a NASA-nak dolgozó asztrofizikus szerint nem a modern emberi technológiához hasonló jelek után kellene kutatni, mert így lehet, hogy nem érzékelik a kutatók a magasabb fejlettségi szintű nyomokat.
Silvano P. Colombano tanulmánya az intelligens földönkívüli életformák után kutató SETI (Search for Extraterrestial Intelligence) jövőbeni munkásságával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazza meg. Ennek értelmében a tudósoknak új felvetéseket is figyelembe kellene venniük, mert a földönkívüli élettel kapcsolatos sejtések pontatlanok vagy akár hibásak is lehetnek - írta a hvg.hu.
Úgy tartják például, hogy az életnek szénalapúnak kell lennie, de ez Colombano szerint teljesen abszurd. Semmi nem magyarázza ugyanis, hogy az intelligens lények csakis a jelenlegi elgondolásaink alapján működő organizmusok lehetnek. Ilyen az is, hogy a SETI tudósai szerint nagyon valószínűtlen, hogy bárki vagy bármi képes lenne fénysebességgel utazni, de Colombano tanulmánya szerint ezt is érdemes lenne felülvizsgálni. 
A tudós szerint a SETI és az intelligens élet jeleit kereső csoportok hibáznak, hogy az emberi technológiához hasonló nyomok után kutatnak, mert így olyan dolgok elkerülhetik a figyelmüket, amelyek közelebb vihetnének minket a nagy kérdés megválaszolásához. Az asztrofizikus szerint lehet, hogy jeleket is hiába küldünk a világűrbe, nem biztos, hogy egy intelligens faj képes lehet annak megértésére.
A Földön a tudomány és technológia jelentősen csak mintegy 500 éve kezdett el fejlődni, ez csillagászati szempontból kifejezetten rövid időszak, ezért nagy az esély arra, hogy ha léteznek még értelmes civilizációk, azok sokkal fejlettebbek nálunk - olvasható a 24.hu-n.
Colombano megjegyzi az is, lehet, hogy a földönkívüliek már rég meglátogattak minket, vagy legalábbis próbáltak kapcsolatba lépni, de elképzelhető, hogy észre sem vettük a "hívásukat".
2018.12.05 21:40

Tudta? Szívbetegség ellen védhet az étcsokoládé

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Havi három tábla csokoládé csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát – derült ki egy amerikai kutatásból.
A New York-i Mount Sinai kórház orvosai által végzett vizsgálat szerint a csokoládéban lévő természetes flavonoidok, mint gyulladáscsökkentők, jótékonyan hatnak az erek egészségére, és növelik a jó koleszterin szintjét. 

Mértékkel

Három tábla havonta akár 13 százalékkal csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét, de a napi szintű csokievés, a cukor- és telített zsírtartalma miatt 17 százalékkal növeli. Korábbi tanulmányok szerint a rendszeresen csokoládét fogyasztók között 11 százalékkal alacsonyabb a szívroham, a stroke és más szív-, érrendszeri probléma kialakulása – írta a Daily Mail.
A kutatás vezetője úgy véli a magas kakaótartalmú étcsokoládé több flavonoidot és kevesebb cukrot tartalmaz, de ennek igazolására további vizsgálatokra van szükség.
Az öt, 575 ezer ember részvételével készült felmérés eredményeit összegző kutatást az Európai Kardiológiai Társaság müncheni konferenciáján ismertették.
2018.12.15 09:10
Frissítve: 2018.12.15 09:10

Ködjelző rendszeren dolgoznak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:38
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat az a ködöt előrejelző, a korábbinál pontosabb adatokat szolgáltató rendszer, amelyen a veszprémi Pannon Egyetem kutatói dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen - tájékoztatta az intézmény rektora az MTI-t.
A rendszer képes lesz az autóutak és a repülőterek környezetében potenciális vészhelyzetet jelentő és gazdasági károkat okozó köd előrejelzésére. Az előrejelzés birtokában a hatóságoknak és az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy korlátozzák a légszennyező források kibocsátását, tehát a fejlesztésnek az egészség megóvása szempontjából is fontos szerepe lehet - mondta Gelencsér András.
Magyarországon a légszennyezettség évek óta meghaladja az uniós határértéket, ami jelentősen hozzájárul a ködképződéshez. A kutatás középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok állnak, kiemelten a szennyezett légkörben megtalálható részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás tanulmányozása.
A mintegy 800 millió forintos uniós támogatást a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére és fiatal kutatók foglalkoztatására fordítják, a kutatás eredménye 2021-re várható.
2018.12.14 16:38