Egy NASA-tudós szerint lehet, hogy észre sem vesszük a földönkívüliek jelzéseit

Publikálás dátuma
2018.12.05 21:40
Illusztráció
Fotó: AFP/ Victor Habbick Visions
Egy, a NASA-nak dolgozó asztrofizikus szerint nem a modern emberi technológiához hasonló jelek után kellene kutatni, mert így lehet, hogy nem érzékelik a kutatók a magasabb fejlettségi szintű nyomokat.
Silvano P. Colombano tanulmánya az intelligens földönkívüli életformák után kutató SETI (Search for Extraterrestial Intelligence) jövőbeni munkásságával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazza meg. Ennek értelmében a tudósoknak új felvetéseket is figyelembe kellene venniük, mert a földönkívüli élettel kapcsolatos sejtések pontatlanok vagy akár hibásak is lehetnek - írta a hvg.hu.
Úgy tartják például, hogy az életnek szénalapúnak kell lennie, de ez Colombano szerint teljesen abszurd. Semmi nem magyarázza ugyanis, hogy az intelligens lények csakis a jelenlegi elgondolásaink alapján működő organizmusok lehetnek. Ilyen az is, hogy a SETI tudósai szerint nagyon valószínűtlen, hogy bárki vagy bármi képes lenne fénysebességgel utazni, de Colombano tanulmánya szerint ezt is érdemes lenne felülvizsgálni. 
A tudós szerint a SETI és az intelligens élet jeleit kereső csoportok hibáznak, hogy az emberi technológiához hasonló nyomok után kutatnak, mert így olyan dolgok elkerülhetik a figyelmüket, amelyek közelebb vihetnének minket a nagy kérdés megválaszolásához. Az asztrofizikus szerint lehet, hogy jeleket is hiába küldünk a világűrbe, nem biztos, hogy egy intelligens faj képes lehet annak megértésére.
A Földön a tudomány és technológia jelentősen csak mintegy 500 éve kezdett el fejlődni, ez csillagászati szempontból kifejezetten rövid időszak, ezért nagy az esély arra, hogy ha léteznek még értelmes civilizációk, azok sokkal fejlettebbek nálunk - olvasható a 24.hu-n.
Colombano megjegyzi az is, lehet, hogy a földönkívüliek már rég meglátogattak minket, vagy legalábbis próbáltak kapcsolatba lépni, de elképzelhető, hogy észre sem vettük a "hívásukat".
2018.12.05 21:40

Ködjelző rendszeren dolgoznak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:38
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat az a ködöt előrejelző, a korábbinál pontosabb adatokat szolgáltató rendszer, amelyen a veszprémi Pannon Egyetem kutatói dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen - tájékoztatta az intézmény rektora az MTI-t.
A rendszer képes lesz az autóutak és a repülőterek környezetében potenciális vészhelyzetet jelentő és gazdasági károkat okozó köd előrejelzésére. Az előrejelzés birtokában a hatóságoknak és az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy korlátozzák a légszennyező források kibocsátását, tehát a fejlesztésnek az egészség megóvása szempontjából is fontos szerepe lehet - mondta Gelencsér András.
Magyarországon a légszennyezettség évek óta meghaladja az uniós határértéket, ami jelentősen hozzájárul a ködképződéshez. A kutatás középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok állnak, kiemelten a szennyezett légkörben megtalálható részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás tanulmányozása.
A mintegy 800 millió forintos uniós támogatást a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére és fiatal kutatók foglalkoztatására fordítják, a kutatás eredménye 2021-re várható.
2018.12.14 16:38

Árt a kamaszoknak és rontja a teljesítményüket, ha korán kell kelni

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás.
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban - a várakozásnak megfelelően - alvásra használták az ajándékba kapott időt - írta az MTI a medicalxpress.com portál alapján, amely a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertette.
A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel. A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.
A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől - mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián - alvási és ébrenléti - ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.
"Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor"
- magyarázta de la Iglesia.
Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. 
"Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja"
- tette hozzá.
 A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
"A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?"
- fogalmazott de la Iglesia.
2018.12.14 09:49