Már tárgyalnak a jemeni békéről, de az éhezés még sokáig marad

Publikálás dátuma
2018.12.05 13:32

Fotó: AFP/
Stockholmban ülnek tárgyalóasztalhoz a háborús felek. Ám még ha mindenki számára váratlanul békét is kötnének, a világ legsúlyosabb humanitárius krízise csak 2019 második felére enyhülhet.
A résztvevők többsége már kedd este megérkezett a Stockholmba, az ENSZ vezette, a jemeni krízist feloldani hivatott béketárgyalásokra. Mint az Euronews írja, Jemen nemzetközileg elismert kormánya és a lázadók végre megegyeztek abban, hogy mindkét fél megjelenik a béketárgyaláson. A felkelést támogató déli szeparatisták és helyi milíciák képviselői ugyanakkor nem vesznek részt az eseményen.
A 2014 óta tartó polgárháború a lakosság csaknem 80 százalékát - mintegy 24 millió embert- érintett valamilyen hátrányos formában.
Jemen lakosságának nagy része humanitárius segítségre szorul. A szakemberek szerint, ha a mostani béketárgyalások sikerre vezetnének, és véget érnének a harcok, akkor is csak 2019 második felétől várható javulás az emberek életkörülményeiben.
Nem számítanak azonban a helyzet gyors javulására az ENSZ-nél, írja az NBC News. Inkább abban reménykednek csak, hogy a helyzet enyhülését megindítva, legalább a 12 millió ember éhezését jelentő humanitárius krízist sikerül kezelni.
Bizalomépítő intézkedések már megvalósultak a háborús felek közt, mint foglyok kicserélése, illetve a felkelők sérültjeit is engedte kimenekíteni a jemeni kormány.
A világ legsúlyosabb jelenlegi krízise a jemeni, ám jóllehet, egyetlen ember halála volta az, ami végre a megvalósuláshoz segítette a béketárgyalást. Miután egyre több szakértő állítja, Dszámál Hasogdzsi újságíró meggyilkolását a jemeni kormányt is támogató Szaúd-Arábia trónörököse rendelte meg, mások mellett az Egyesült Államok is csökkenteni kezdte a kormánynak nyújtott támogatását. Nemrég pedig már a huszi felkelőket támogató Irán is a konstruktív párbeszéd létrejöttét kezdte sürgetni.
2018.12.05 13:32

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02