Már tárgyalnak a jemeni békéről, de az éhezés még sokáig marad

Publikálás dátuma
2018.12.05. 13:32

Fotó: AFP
Stockholmban ülnek tárgyalóasztalhoz a háborús felek. Ám még ha mindenki számára váratlanul békét is kötnének, a világ legsúlyosabb humanitárius krízise csak 2019 második felére enyhülhet.
A résztvevők többsége már kedd este megérkezett a Stockholmba, az ENSZ vezette, a jemeni krízist feloldani hivatott béketárgyalásokra. Mint az Euronews írja, Jemen nemzetközileg elismert kormánya és a lázadók végre megegyeztek abban, hogy mindkét fél megjelenik a béketárgyaláson. A felkelést támogató déli szeparatisták és helyi milíciák képviselői ugyanakkor nem vesznek részt az eseményen.
A 2014 óta tartó polgárháború a lakosság csaknem 80 százalékát - mintegy 24 millió embert- érintett valamilyen hátrányos formában.

Jemen lakosságának nagy része humanitárius segítségre szorul. A szakemberek szerint, ha a mostani béketárgyalások sikerre vezetnének, és véget érnének a harcok, akkor is csak 2019 második felétől várható javulás az emberek életkörülményeiben.
Johannesberg kastély, a tárgyalások helyszíne
Fotó: STINA STJERNKVIST / AFP
Nem számítanak azonban a helyzet gyors javulására az ENSZ-nél, írja az NBC News. Inkább abban reménykednek csak, hogy a helyzet enyhülését megindítva, legalább a 12 millió ember éhezését jelentő humanitárius krízist sikerül kezelni.
Bizalomépítő intézkedések már megvalósultak a háborús felek közt, mint foglyok kicserélése, illetve a felkelők sérültjeit is engedte kimenekíteni a jemeni kormány.

A világ legsúlyosabb jelenlegi krízise a jemeni, ám jóllehet, egyetlen ember halála volta az, ami végre a megvalósuláshoz segítette a béketárgyalást. Miután egyre több szakértő állítja, Dszámál Hasogdzsi újságíró meggyilkolását a jemeni kormányt is támogató Szaúd-Arábia trónörököse rendelte meg, mások mellett az Egyesült Államok is csökkenteni kezdte a kormánynak nyújtott támogatását. Nemrég pedig már a huszi felkelőket támogató Irán is a konstruktív párbeszéd létrejöttét kezdte sürgetni.
Szerző

A brit parlament a jelek szerint nem hajlandó Theresa May után ugrani a szakadékba

Publikálás dátuma
2018.12.05. 12:29

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Teljes munkaidőben folyik a kilépési törvényről szóló vita az alsóházban, de csekély a kormány győzelmének esélye.
Európa szeme a parlamenti demokrácia mintaképének számító Westminsterre szegeződik a héten. Az alsóház napi legalább nyolc órát szentel a Brüsszellel kötött megállapodásról és politikai nyilatkozatról december 11-re kitűzött szavazás előkészítésének. Még el sem hangzott Theresa May kedd esti vitaindító állásfoglalása, - melyet mellesleg a parlamenti szabályok szerint gyakran szakíthattak félbe beleszólásaikkal a képviselők, - amikorra a kormány három súlyos kérdésben szenvedett vereséget. A voksok eredményeként a kabinet nem rejtheti el a nyilvánosság elől az Európai Uniótól való elválásra vonatkozó titkos, bizalmas jogi tanácsokat, mint ahogy a honatyák biztosították maguknak azt a lehetőséget is, hogy abban a (várt) esetben, ha a kormány alulmarad a Brexit-alkuról rendezett szavazás során, meghallgatják őket a következő lépések, egy “B-terv” kidolgozása során. A The Times napilap értékelése szerint brit kormányfőre az elmúlt negyven évben nem mértek hasonló csapást az országgyűlés tagjai. Pozitívum viszont, hogy csökkent a megegyezés nélküli kilépés veszélye. Mindez ugyanazon a napon történt, amikor az Európai Bíróság közzétette álláspontját, mely szerint az Egyesült Királyság egyoldalúan, az Európai Unió tagállamainak hozzájárulása nélkül visszavonhatja a kilépési folyamatra elindított 50. cikkelyt. Valamennyi ellenzéki párt, köztük a kormányt a 2017-es előrehozott választás óta elvileg támogató északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője együttműködött Theresa May “megalázásában”, ami rossz ómen a jövő keddi sorsdöntő szavazás előtt. Az ostromlott miniszterelnöknek legalább 320 szavazatra van szüksége a Brüsszellel kötött paktum elfogadásához. A Sky News becslése szerint azonban ennél kilencvennel kevesebben vonulnak majd át az “ayes”, igent jelző folyosón. Hacsak a héten nem következik be kormányzati áttörés, 399 képviselő utasítja el két év alkudozásának eredményét. 2016. júliusa óta egyébként a közvélemény is változott. A legfrissebb YouGov felmérés alapján az emberek 49 százaléka gondolja úgy, hogy helytelen volt az EU-ból való kilépés szándéka. A népszavazáson rögzített 51 százalékhoz képest ma már a választópolgároknak csak 38 százaléka helyesli a búcsút Európától. Theresa May korábbi parlamenti állásfoglalásai után nyilvánvalóan nem sok újat tudott mondani vitaindító felszólalásában. Elismerte, hogy a megállapodás nem “tökéletes”, de mindenképpen “jó”, és megfelelően szolgálja a választópolgárok érdekeit. Ha a Ház elutasítja a megegyezést, az “egyetlen biztos pont a bizonytalanság lesz”. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére viszont úgy érzi, még mindig nem lehet tudni, milyen lesz az együttműködés Európával. A képviselők nem hajlandók “bekötött szemmel ugrani az ismeretlenbe”. Boris Johnson volt külügyminiszter “nemzeti megaláztatásként, a Brexit megcsúfolásaként” éli meg a megállapodást. Nagy-Britannia “de facto EU-gyarmat lesz, kihasználatlanul hagyva a Brexit nyújtotta előnyöket” – vélte a Konzervatív Párt vezetésére pályázó politikus.
399 képviselő utasítja el két év alkudozásának eredményét
Belső bírálat Boris Johnson Nemzeti megaláztatásként, a Brexit megcsúfolásaként éli meg a megállapodást.

Témák
Brexit

Tűzszünet halálos áldozatokkal

Publikálás dátuma
2018.12.05. 10:30

Fotó: Valeriy Melnikov / AFP
A tél beálltával egyre több gyötrődés vár azokra a tízezrekre, akik a kelet-ukrajnai tűzszüneti vonal mentén élnek, és ingázni kénytelenek.
A Kercsi-szorosnál a minap történt ukrán-orosz tengeri incidens nyomán Ukrajna egy részén hadiállapotot hirdettek, ami tovább nehezíti az évek óta tartó fegyveres konfliktusba belefásult emberek életét a Donbasz, vagyis a Donyec-medence térségében.  Az 57 országot összefogó EBESZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelő missziót működtet Ukrajnában. Küldetésének legismertebb aspektusa a tűzszünet-sértések napi regisztrálása, amit személyzettel ellátott helyszíni ellenőrző posztokon, rögzített térfigyelő kamerákkal, illetve drónokkal végeznek.  Tapasztalataik nagyjából abban foglalhatók össze, hogy az időnkénti tűzpárbajok, ágyúzások intenzitása hosszabb távon valamelyest hullámzik, és nem igazán mutat szoros összefüggést az ukrajnai konfliktushelyzet alakulásának szélesebb összefüggéseivel, a politikai körülmények pillanatnyi romlásával vagy javulásával. Az mindenesetre megállapítható, hogy időnként emberek szenvednek súlyos, adott esetben halálos sérülést a tűzszünet megsértése következtében, tehát a kelet-ukrajnai helyzet nem nevezhető „befagyott konfliktusnak”. Az EBESZ-megfigyelők azonban nem csupán a szorosan vett harci cselekményeket kísérik figyelemmel, és számolják a leadott lövéseket, hanem arról is rendszeresen készítenek beszámolókat, hogy a konfliktus miként befolyásolja a polgári lakosság életét.  A megfigyelő misszió kijevi központjában nemrég külföldi újságíróknak tartott tájékoztatás során elhangzottak szerint három fő csoportba lehet sorolni a politikai-katonai szembenállás hatásait a civil társadalomra.  Az első a harci cselekmények közvetlen következménye. Kiterjedt területeket aknáztak alá, ahol időnként tragédiák történnek. Egy alkalommal például három gyermek halt meg, amikor a mezőn talált, éles gránáttal játszottak, és az felrobbant. Előfordul azonban néha az is, hogy civil lakóövezetekre tüzelnek, és az szed áldozatokat. Ennél jóval többeket érint, hogy bizonyos alapvető infrastrukturális létesítményekre a tűzszüneti vonal mindkét oldalán élők rá lennének szorulva. Vonatozik ez a víz-, gáz-, áram-, illetve mobiltelefon-szolgáltatásra egyaránt. Borzalmasan szerencsétlen helyzet alakult ki például a Donyeck melletti hatalmas víztisztító létesítmény körül. A telep olyan útvonal mentén fekszik, ahonnan a legkézenfekvőbb lehetne támadást intézni a város ellen, tehát a környéken igen magas a katonai koncentráció. Ebben a környezetben óriási klórtartályokat kell megóvni a tüzérségi találattól, nehogy mérgesgázok kerüljenek a levegőbe. A következmények harmadik fő csoportját az jelenti, hogy a tűzszüneti vonal mentén található ellenőrző pontokon hallatlan megpróbáltatásokat jelent az átjutás.  A kijevi kormány által nem ellenőrzött donyecki, illetve luhanszki „népköztársaság” területén több millióan laknak. Az ukrán kormányerők és az ellenük fellépett erők állásai között végig a tűzszüneti vonal mentén szürke zóna húzódik, amely néhol négy kilométer, néhol alig száz méter széles. A szürke zónában jórészt elnéptelenedett falvak találhatók, de van, akinek nem volt módja elköltözni, és ma is több tízezren laknak a senki földjén, ahol nincs semmi jogbiztonság. Az ottmaradottak közt sok az idős asszony.  A hivatalos kijevi szóhasználat szerint nem ellenőrzött területek és az ukrán hatóságok által uralt terület között novemberben mindössze öt átkelőhely volt nyitva, ebből a luhanszki térségben csupán egy, amelynél a szürke zónán gyalogszerrel áthaladóknak keskeny hídon kell végigmenniük. Az átkelőknél, amelyeknek a környékét sűrűn aláaknázták, a fegyveresek mindkét végponton külön-külön ellenőrzik az embereket, a várakozás nem ritkán hat-nyolc óra. A szürke zónán való áthaladás útvonalán nincs szervezett tömegközlekedés, nem áll rendelkezésre szinte semmilyen kiépített infrastruktúra, nem találni WC-t, nem lehet vízhez jutni, nyáron nincs árnyék a tűző nap elől, nem érhető el szükség esetén egészségügyi szolgáltatás. Az EBESZ emberei az átkelőknél szemtanúi voltak szívinfarktusos haláleseteknek.   
MEGFIGYEL AZ EBESZ - Attól érezhetik magukat biztonságban, hogy a szemben álló felek tudják, nincs náluk fegyver
Fotó: AFP
Az öt ellenőrző ponton naponta összesen mintegy 40 ezren kelnek át mégis. Kisebb részben olyanok, akiknek a túlsó oldalon van a munkahelyük vagy az oktatási intézmény, ahova járnak. Túlnyomó többségük azonban idős, nehezen mozgó ember az ukrán kormány által nem ellenőrzött területekről, aki csak akkor jut hozzá igencsak szerény, többnyire mindössze havi kétezer hrivnya körüli nyugdíjához - ami az árfolyamhullámzás függvényében mintegy 22-24 ezer forintnak felel meg –, ha személyesen átmegy érte, hiszen a nem ellenőrzött területeken semmilyen ukrán állami intézmény nem működik.  A választóvonal azt is nagyon megnehezíti, hogy a donyecki és luhanszki térségben lakók hozzájussanak a szükséges hivatalos okmányokhoz. Vonatkozik ez egyfelől a különböző szintű iskolai végzettséget igazoló bizonyítványokra, diplomákra. A két „népköztársaság” által kibocsátott okmányokat Ukrajnában nem tekintik érvényesnek. A végzettséget tanúsító papírokat automatikusan az orosz hatóságok sem ismerik el, de kérelemre, meglehetősen nehézkes bürokratikus tortúra árán orosz elismerő irathoz hozzájuthatnak e területek lakói. A szokványos személyi jellegű iratfajták közül egyedül a halotti bizonyítványok tekintetében tudtak megállapodni, és ezek hitelességét kölcsönösen elismerik.  A nem ellenőrzött területek lakosainak jogi értelemben, elvben nem tilos ugyan az ukrán hatóságoknál kérvényezniük a szükséges okmányokat, de az ellenőrző pontokon való átkelés említett nehézségei, a jogi tanácsadáshoz való hozzájutás szinte lehetetlen volta, a tájékozatlanság és a pénzhiány sokakat a gyakorlatban mégis megakadályoz abban, hogy alapvető papírokhoz jussanak. Ma már több ezerre becsülhető azoknak a száma, akik 2014, vagyis a harcok kirobbanása és a tűzszüneti vonal létrejötte óta születtek, vagy töltötték be 14., illetve 16. életévüket, és az ehhez kapcsolódó, szükséges személyi okmányokkal nem rendelkeznek, így lényegében hontalannak számítanak.  Az EBESZ ellenőreinek nincs könnyű dolguk a helyi hatóságokkal, sokszor nem engedik be őket bizonyos helyekre, így nehéz meggyőződniük arról, mennyire érvényesülnek a jogállamisági követelmények az ukrán kormányerők által nem ellenőrzött területeken, ahol egyébként látszólag számos szükséges kellék adott: rendőrnek látszó egyenruhások bűnözőnek mondott embereket tartóztatnak le, őket bíróságnak látszó épületekben magukat bíráknak mondó emberek elítélik, majd börtönnek látszó intézményekbe zárják őket – csak éppen az egész mögött nincs ott elismert módon a jogszerűség háttere. A Nyugat és az oroszok között folyik a vita, hogy milyen ENSZ-jelenlétet kellene teremteni a térségben. A Nyugat kéksisakos békefenntartó erőkkel szeretné szavatolni, hogy a felek teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, Moszkva szerint viszont az ENSZ-katonáknak csak az EBESZ-megfigyelőket kellene védelmezniük. Ez a mandátum olyan mértékű leszűkítését jelentené, ami teljesen értelmetlenné tenné az egész küldetést. Az EBESZ megfigyelői ugyanis – mint egyik vezető tisztségviselőjük külföldi újságíróknak Kijevben elmondta – addig érzik magukat biztonságban, amíg nem védik őket fegyverek, és amíg e ténynek mindkét szemben álló fél tudatában van. „Mindenki felismeri az autónkat, és tudják, hogy nincs puskánk. Ez a mi legfontosabb biztonsági garanciánk.”
Frissítve: 2018.12.05. 10:59