Az államtitkár is igazán kíváncsi, miért késnek a mentők

Publikálás dátuma
2018.12.05 14:18

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A magánszolgáltatóknál is szükség lenne online pénztárgépre, a mentőktől pedig jelentést kért a kiérkezési idejük romlásáról - ezekről is beszélt az egészségügyi államtitkár szerdán az IME szakfolyóirat konferenciáján.
Részletes adatokat kért Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Országos Mentőszolgálattól. A politikus arra kíváncsi, hogy pontosan hol, mely mentőállomásokon és milyen gyakran lépik túl a sürgős hívásoknál a 15 percet. Valamint, hogy voltak-e, és melyek azok az esetek, amikor a mentők késlekedése valóban veszélyeztette valaki életét. Erről Horváth Ildikó államtitkár beszélt szerdán egészséggazdászok előtt. A politikus hozzátette az adatsort azért kérte, hogy kiderüljön hol van a probléma a mentésben, és ennek nyomán konkrét beavatkozásokkal tudjanak a kiérkezési időkön javítani. Éppúgy, ahogyan a sürgősségi ellátás átalakításával is az ellátást javítanák azzal, hogy a rendszerbe egy új elemet, az akut alapellátási egységeket integrálnák. Horváth Ildikó szerint a betegeknek csaknem a fele „feleslegesen” érkezik a sürgősségi ellátóhelyekre. Mint mondta: ennek a tömegnek is kell ellátást kapnia, csakhogy mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy a valóban sürgős segítségre szorulók kezelését se hátráltassák. Az alapellátási egységekben reményeik szerint lesz egy olyan szakember, aki különbséget tud majd tenni a fájdalomcsillapítóval oldható fejfájás, és a súlyos agyhártyagyulladást jelző tünet között. S míg az előbbi elbocsátható egy fájdalomcsillapítóval, az utóbbi viszont kapja meg a sürgős, életmentő terápiát. A kórházak gazdálkodásával kapcsolatban elmondta: húsz éve nem volt igazítás a finanszírozáson, és ha igazak a számok, az intézmények kiegyensúlyozott működtetéséhez 7 százaléknyi pénz hiányzik. A jövő évben a rendszert úgy kell átalakítani, hogy ez az összeg év közben, tervezetten kerüljön az intézményekhez, és ne az év végén kelljen az adósságokról egyezkedni. A pénzügyi tárca szakembereivel most ennek lehetőségeiről tárgyalnak. Megerősítette, hogy valóban van most egy 55 milliárdos keret az intézmények adósságainak a rendezésére, de ebből az összegből már valamennyit az új finanszírozási rendszer előkészítésére is költenének. Keresik, melyek azok a szervezeti változások, amelyek garantálják, hogy ha a kormány befektetne, akkor attól valóban hatékonyabb, jobb lesz a betegek ellátása. „A cél, hogy jobb egészséget biztosítson a rendszer, tovább éljenek az emberek, most viszont az látszik, hogy nem jól adják a pénzt, mert a rendszer elégtelenül szolgáltat” - mondta Horváth Ildikó, aki szerint pedig millió lehetőség van az egészségügyön belül, amellyel javíthatók ezek a mutatók. A politikus arra biztatta hallgatóságát, legyenek aktívabbak, mondják el, írják meg, hogyan léphetnének közösen az említett célokért. A fórumon ismét felszínre került, hogy az intézmények erőn felül kénytelenek költeni az orvosok és a szakemberek állami rendszerben tartásáért. Horváth Ildikó szerint van egy egészségpolitikai kíváncsiság ez ügyben és megpróbálják fölmérni, hogy az orvosok közül ki, hol és hány órát dolgozik. Hozzátette: szerinte ha a fodrászok, pékek képesek az online pénztárgépek használatára, az orvosok is megbirkózhatnak vele. Az intellektusuk megvan hozzá.    
Szerző
2018.12.05 14:18

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35