Az államtitkár is igazán kíváncsi, miért késnek a mentők

Publikálás dátuma
2018.12.05 14:18

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A magánszolgáltatóknál is szükség lenne online pénztárgépre, a mentőktől pedig jelentést kért a kiérkezési idejük romlásáról - ezekről is beszélt az egészségügyi államtitkár szerdán az IME szakfolyóirat konferenciáján.
Részletes adatokat kért Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Országos Mentőszolgálattól. A politikus arra kíváncsi, hogy pontosan hol, mely mentőállomásokon és milyen gyakran lépik túl a sürgős hívásoknál a 15 percet. Valamint, hogy voltak-e, és melyek azok az esetek, amikor a mentők késlekedése valóban veszélyeztette valaki életét. Erről Horváth Ildikó államtitkár beszélt szerdán egészséggazdászok előtt. A politikus hozzátette az adatsort azért kérte, hogy kiderüljön hol van a probléma a mentésben, és ennek nyomán konkrét beavatkozásokkal tudjanak a kiérkezési időkön javítani. Éppúgy, ahogyan a sürgősségi ellátás átalakításával is az ellátást javítanák azzal, hogy a rendszerbe egy új elemet, az akut alapellátási egységeket integrálnák. Horváth Ildikó szerint a betegeknek csaknem a fele „feleslegesen” érkezik a sürgősségi ellátóhelyekre. Mint mondta: ennek a tömegnek is kell ellátást kapnia, csakhogy mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy a valóban sürgős segítségre szorulók kezelését se hátráltassák. Az alapellátási egységekben reményeik szerint lesz egy olyan szakember, aki különbséget tud majd tenni a fájdalomcsillapítóval oldható fejfájás, és a súlyos agyhártyagyulladást jelző tünet között. S míg az előbbi elbocsátható egy fájdalomcsillapítóval, az utóbbi viszont kapja meg a sürgős, életmentő terápiát. A kórházak gazdálkodásával kapcsolatban elmondta: húsz éve nem volt igazítás a finanszírozáson, és ha igazak a számok, az intézmények kiegyensúlyozott működtetéséhez 7 százaléknyi pénz hiányzik. A jövő évben a rendszert úgy kell átalakítani, hogy ez az összeg év közben, tervezetten kerüljön az intézményekhez, és ne az év végén kelljen az adósságokról egyezkedni. A pénzügyi tárca szakembereivel most ennek lehetőségeiről tárgyalnak. Megerősítette, hogy valóban van most egy 55 milliárdos keret az intézmények adósságainak a rendezésére, de ebből az összegből már valamennyit az új finanszírozási rendszer előkészítésére is költenének. Keresik, melyek azok a szervezeti változások, amelyek garantálják, hogy ha a kormány befektetne, akkor attól valóban hatékonyabb, jobb lesz a betegek ellátása. „A cél, hogy jobb egészséget biztosítson a rendszer, tovább éljenek az emberek, most viszont az látszik, hogy nem jól adják a pénzt, mert a rendszer elégtelenül szolgáltat” - mondta Horváth Ildikó, aki szerint pedig millió lehetőség van az egészségügyön belül, amellyel javíthatók ezek a mutatók. A politikus arra biztatta hallgatóságát, legyenek aktívabbak, mondják el, írják meg, hogyan léphetnének közösen az említett célokért. A fórumon ismét felszínre került, hogy az intézmények erőn felül kénytelenek költeni az orvosok és a szakemberek állami rendszerben tartásáért. Horváth Ildikó szerint van egy egészségpolitikai kíváncsiság ez ügyben és megpróbálják fölmérni, hogy az orvosok közül ki, hol és hány órát dolgozik. Hozzátette: szerinte ha a fodrászok, pékek képesek az online pénztárgépek használatára, az orvosok is megbirkózhatnak vele. Az intellektusuk megvan hozzá.    
Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.