Az államtitkár is igazán kíváncsi, miért késnek a mentők

Publikálás dátuma
2018.12.05. 14:18

Fotó: Kovács Attila / MTI
A magánszolgáltatóknál is szükség lenne online pénztárgépre, a mentőktől pedig jelentést kért a kiérkezési idejük romlásáról - ezekről is beszélt az egészségügyi államtitkár szerdán az IME szakfolyóirat konferenciáján.
Részletes adatokat kért Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Országos Mentőszolgálattól. A politikus arra kíváncsi, hogy pontosan hol, mely mentőállomásokon és milyen gyakran lépik túl a sürgős hívásoknál a 15 percet. Valamint, hogy voltak-e, és melyek azok az esetek, amikor a mentők késlekedése valóban veszélyeztette valaki életét. Erről Horváth Ildikó államtitkár beszélt szerdán egészséggazdászok előtt. A politikus hozzátette az adatsort azért kérte, hogy kiderüljön hol van a probléma a mentésben, és ennek nyomán konkrét beavatkozásokkal tudjanak a kiérkezési időkön javítani. Éppúgy, ahogyan a sürgősségi ellátás átalakításával is az ellátást javítanák azzal, hogy a rendszerbe egy új elemet, az akut alapellátási egységeket integrálnák. Horváth Ildikó szerint a betegeknek csaknem a fele „feleslegesen” érkezik a sürgősségi ellátóhelyekre. Mint mondta: ennek a tömegnek is kell ellátást kapnia, csakhogy mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy a valóban sürgős segítségre szorulók kezelését se hátráltassák. Az alapellátási egységekben reményeik szerint lesz egy olyan szakember, aki különbséget tud majd tenni a fájdalomcsillapítóval oldható fejfájás, és a súlyos agyhártyagyulladást jelző tünet között. S míg az előbbi elbocsátható egy fájdalomcsillapítóval, az utóbbi viszont kapja meg a sürgős, életmentő terápiát. A kórházak gazdálkodásával kapcsolatban elmondta: húsz éve nem volt igazítás a finanszírozáson, és ha igazak a számok, az intézmények kiegyensúlyozott működtetéséhez 7 százaléknyi pénz hiányzik. A jövő évben a rendszert úgy kell átalakítani, hogy ez az összeg év közben, tervezetten kerüljön az intézményekhez, és ne az év végén kelljen az adósságokról egyezkedni. A pénzügyi tárca szakembereivel most ennek lehetőségeiről tárgyalnak. Megerősítette, hogy valóban van most egy 55 milliárdos keret az intézmények adósságainak a rendezésére, de ebből az összegből már valamennyit az új finanszírozási rendszer előkészítésére is költenének. Keresik, melyek azok a szervezeti változások, amelyek garantálják, hogy ha a kormány befektetne, akkor attól valóban hatékonyabb, jobb lesz a betegek ellátása. „A cél, hogy jobb egészséget biztosítson a rendszer, tovább éljenek az emberek, most viszont az látszik, hogy nem jól adják a pénzt, mert a rendszer elégtelenül szolgáltat” - mondta Horváth Ildikó, aki szerint pedig millió lehetőség van az egészségügyön belül, amellyel javíthatók ezek a mutatók. A politikus arra biztatta hallgatóságát, legyenek aktívabbak, mondják el, írják meg, hogyan léphetnének közösen az említett célokért. A fórumon ismét felszínre került, hogy az intézmények erőn felül kénytelenek költeni az orvosok és a szakemberek állami rendszerben tartásáért. Horváth Ildikó szerint van egy egészségpolitikai kíváncsiság ez ügyben és megpróbálják fölmérni, hogy az orvosok közül ki, hol és hány órát dolgozik. Hozzátette: szerinte ha a fodrászok, pékek képesek az online pénztárgépek használatára, az orvosok is megbirkózhatnak vele. Az intellektusuk megvan hozzá.    
Szerző

"Ha Orbán Viktor csak az erőből ért, erőt fogunk mutatni" - Párizst csinálna Budapestből az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.12.05. 12:08

A rabszolgatörvény parlamenti vitájának megismétlését követelik, és a tüntetések mellett egy népszavazás lehetősége is felmerült az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján. És kiderült, hogy a két párt politikusai sárga mellényben vonulnak majd.
"Ez a törvény azt mutatja, hogy a kormány valamilyen titkos paktumot köthetett a multinacionális cégekkel" - mondta el Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az MSZP és a Párbeszéd szerdai, a rabszolgatörvény kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, hiába állítja a Fidesz, hogy a túlórákat önkéntesen lehet majd vállalni, a kiszolgáltatott munkavállalók nem mondhatnak majd nemet rá. Mikor a szakszervezetek egyeztetni próbáltak a kormánnyal, annak is csak az lett az eredménye, hogy helyettük már a munkáltatók érdekeit képviselő üzemi tanács jóváhagyása is elég a túlórák elrendeléséhez, emlékeztetett Tóth. Azzal pedig, hogy a túlóráért járó pénz elszámolására 3 évet ad a kormány, a munkások megélhetését is veszélyezteti.
A magyar kormány szembefordult a dolgozókkal

- vonta le a következtetést Tóth Bertalan. Ezért a szocialisták minden eszközt bevetnek azért, hogy segítsék a munkások ellenállását. Részt vesznek a szombati tüntetésen és támogatják a szakszervezeteket. Ha a törvényt elfogadja a parlament, előbb a házszabályt sértő vita miatt - mikor az ellenzéki képviselőktől sorra vonták meg a szót - Áder János köztársasági elnökhöz fognak fordulni. Aztán pedig az Alkotmánybíróság közbelépését kérik majd a szocialisták, reményeik szerint a többi ellenzéki párttal együttműködve. Ne a multik, hanem a magyar munkások keze írja a munka törvénykönyvet, zárta.
"Orbán Viktor úgy tűnik, hogy nem tud leállni a magyar emberek kizsigerelésével"

- fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Kezdte ezt a cafeteria elvételével a Fidesz-KDNP, de csökkenteni akarják az éves szabadságok számát, és most bevezetnék a hat napos munkahetet - összegezte. Teszik ezt azért, mert fiatalok százezreit űzték külföldre, akik munkaerőhiányt hagytak maguk mögött.
"Mi azért küzdünk, hogy Magyarországból egy boldog és élhető ország legyen"

- fogalmazott Szabó, hozzátéve: ehhez nem fizetetlen szombati munkavégzés vezet. A harcban a Párbeszéd is a végsőkig el fog menni, mert úgy látják, nincs más út: Orbán és kormánya a tárgyalásból nem ért. Illusztrálja ezt a Lezsák Sándor vezette ülés is, ami miatt a Párbeszéd szintén a házvezetéshez fordult. "Követeljük Kövér Lászlótól és a házvezetéstől, hogy újra tűzze napirendre ezt a vitát" - fogalmazott. A törvénymódosítással szemben a szakszervezeteket is mindenben támogatni fogják. "Ha Orbán Viktor csak az erőből ért, akkor erőt fogunk mutatni" - jelentette ki Szabó Tímea. Ha kell, tüntetéssel, és ha kell népszavazással is küzdenek a rabszolgatörvény ellen.

Mindenki sárgában!

A párizsi tüntetések (amelyek nyomán meghátrálni kényszerült Macron elnök) mintájára alakítaná a "demonstrációs divatot" az MSZP és a Párbeszéd: így a két formáció politikusai mindenkit arra kérnek: viseljen sárga mellényt és úgy protestáljon a rabszolga-törvény ellen.

Szerző

Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre

Publikálás dátuma
2018.12.05. 11:50
Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke és Varga Mihály a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarország
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
A Nemzetközi Beruházási Bank székhelye a magyar fővárosba költözik – tájékoztatott Varga Mihály a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
A bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra.
Mint Varga hangsúlyozta, a, magyar piacon már eddig is aktív bank közvetlen jelenléte tovább bővíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, erősíti Budapest közép-európai pénzügyi központi szerepét – a költözés pedig javítja a bank megítélését is, „javulhat (...) beágyazottsága az Európai Unió gazdasági rendszerébe”.  Ez az NBB hitelminősítésének további emelésében is megnyilvánulhat – mondta,a miniszter aki szerint ezt alátámasztja, hogy a Fitch Ratings „BBB” kategóriából „BBB+” kategóriába emelte az NBB hitelminősítését november 22-én, és a költözés esélyt ad a további felminősítésre.

Kihagyták az orosz szálat

 A fejleményről a Pénzügyminisztérium számolt be, közleményükből azonban valamiért teljesen kihagyták,  hogy
a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni.

hogy a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni. Magyarország 2014 óta tagja a banknak, amibe a keleti nyitás jegyében léphettünk be – olyan uniós tagállamok mellett, mint Románia, Szlovákia vagy Csehország., de a bankrendszer tagja többek között a kommunista vezetésű Vietnám is, amivel Orbán Viktor szintén kiváló kapcsolatokat ápol. A pénzügyminisztériumi bejelentés többletértelmet nyer pusztán az által is, hogy a kormány által kiszorított CEU Bécsbe költözteti amerikai diplomát is nyújtó képzéseit. Egy lépéssel tehát távolabb kerültünk a nyugati értékrendtől, és közeledtünk a Kelethez.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 13:12