"Ha Orbán Viktor csak az erőből ért, erőt fogunk mutatni" - Párizst csinálna Budapestből az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.12.05 12:08

Fotó: /
A rabszolgatörvény parlamenti vitájának megismétlését követelik, és a tüntetések mellett egy népszavazás lehetősége is felmerült az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján. És kiderült, hogy a két párt politikusai sárga mellényben vonulnak majd.
"Ez a törvény azt mutatja, hogy a kormány valamilyen titkos paktumot köthetett a multinacionális cégekkel" - mondta el Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az MSZP és a Párbeszéd szerdai, a rabszolgatörvény kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, hiába állítja a Fidesz, hogy a túlórákat önkéntesen lehet majd vállalni, a kiszolgáltatott munkavállalók nem mondhatnak majd nemet rá. Mikor a szakszervezetek egyeztetni próbáltak a kormánnyal, annak is csak az lett az eredménye, hogy helyettük már a munkáltatók érdekeit képviselő üzemi tanács jóváhagyása is elég a túlórák elrendeléséhez, emlékeztetett Tóth. Azzal pedig, hogy a túlóráért járó pénz elszámolására 3 évet ad a kormány, a munkások megélhetését is veszélyezteti.
A magyar kormány szembefordult a dolgozókkal
- vonta le a következtetést Tóth Bertalan. Ezért a szocialisták minden eszközt bevetnek azért, hogy segítsék a munkások ellenállását. Részt vesznek a szombati tüntetésen és támogatják a szakszervezeteket. Ha a törvényt elfogadja a parlament, előbb a házszabályt sértő vita miatt - mikor az ellenzéki képviselőktől sorra vonták meg a szót - Áder János köztársasági elnökhöz fognak fordulni. Aztán pedig az Alkotmánybíróság közbelépését kérik majd a szocialisták, reményeik szerint a többi ellenzéki párttal együttműködve. Ne a multik, hanem a magyar munkások keze írja a munka törvénykönyvet, zárta.
"Orbán Viktor úgy tűnik, hogy nem tud leállni a magyar emberek kizsigerelésével"
- fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Kezdte ezt a cafeteria elvételével a Fidesz-KDNP, de csökkenteni akarják az éves szabadságok számát, és most bevezetnék a hat napos munkahetet - összegezte. Teszik ezt azért, mert fiatalok százezreit űzték külföldre, akik munkaerőhiányt hagytak maguk mögött.
"Mi azért küzdünk, hogy Magyarországból egy boldog és élhető ország legyen"
- fogalmazott Szabó, hozzátéve: ehhez nem fizetetlen szombati munkavégzés vezet. A harcban a Párbeszéd is a végsőkig el fog menni, mert úgy látják, nincs más út: Orbán és kormánya a tárgyalásból nem ért. Illusztrálja ezt a Lezsák Sándor vezette ülés is, ami miatt a Párbeszéd szintén a házvezetéshez fordult. "Követeljük Kövér Lászlótól és a házvezetéstől, hogy újra tűzze napirendre ezt a vitát" - fogalmazott. A törvénymódosítással szemben a szakszervezeteket is mindenben támogatni fogják. "Ha Orbán Viktor csak az erőből ért, akkor erőt fogunk mutatni" - jelentette ki Szabó Tímea. Ha kell, tüntetéssel, és ha kell népszavazással is küzdenek a rabszolgatörvény ellen.

Mindenki sárgában!

A párizsi tüntetések (amelyek nyomán meghátrálni kényszerült Macron elnök) mintájára alakítaná a "demonstrációs divatot" az MSZP és a Párbeszéd: így a két formáció politikusai mindenkit arra kérnek: viseljen sárga mellényt és úgy protestáljon a rabszolga-törvény ellen.

2018.12.05 12:08

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35