És akkor Magyarország megtámogatja a NATO-t

Publikálás dátuma
2018.12.05 18:22
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminiszter
Fotó: MTI/KKM/ Mitko Sztojcsev
Két misszióhoz is érkeznek magyar katonák.
Magyarország összesen 100 fővel növeli hozzájárulását a NATO koszovói, illetve afganisztáni missziójához — jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán. Elmondta azt is, Magyarország 2024-ig fenntartja évi 500 ezer dolláros (141,5 millió forintos) támogatását az afganisztáni biztonsági erőknek. A politikus a brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hazánk megpályázza a KFOR — a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő — jövő nyáron megüresedő parancsnoki tisztét. A brüsszeli ülés második napján a tárcavezetők a nyugat-balkáni és az afganisztáni helyzetről tárgyaltak. Megállapították, hogy a görög-macedón névvita megoldásával Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a NATO-tagság felé. Szijjártó Péter a magyar álláspontot tolmácsolva arról beszélt, hogy az országnak már rég a szövetségesek között lenne a helye. Kérdésünkre elmondta, hogy az ülésen nem emelt kifogást a macedóniai bíróságok független működésével kapcsolatban. Pedig a NATO-tagságnak ugyanúgy feltétele a demokratikus berendezkedés, mint az EU-csatlakozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a Gruevszki-üggyel kapcsolatban azzal vádolta a macedón igazságszolgáltatást, hogy részese az országban zajló politikai játszmáknak. A külügyminiszterek arról is döntöttek, hogy Bosznia-Hercegovina benyújthatja első éves akciótervét a NATO-nak. Ez még nem azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni államot meghívták a szövetség csatlakozást előkészítő programjába, de mindenképpen az együttműködés szorosabbra fűzéséről árulkodik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozást követő sajtóértekezletén “rossz időzítésűnek” nevezte az önálló hadsereg létrehozásáról szőtt koszovói terveket. Szerinte az csak bonyolítaná az Európai Unió közvetítésével zajló Belgrád és Pristina közötti párbeszédet.  “Az európai egység nem helyettesítheti a transzatlanti egységet” — válaszolta a főtitkár arra az újságírói kérdésre, hogy az európai hadsereg létrehozása milyen hatással lehet az észak-atlanti szövetség jövőjére.
Témák
NATO
2018.12.05 18:22

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25