NATO;

2018-12-05 18:22:30

És akkor Magyarország megtámogatja a NATO-t

Két misszióhoz is érkeznek magyar katonák.

Magyarország összesen 100 fővel növeli hozzájárulását a NATO koszovói, illetve afganisztáni missziójához — jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán. Elmondta azt is, Magyarország 2024-ig fenntartja évi 500 ezer dolláros (141,5 millió forintos) támogatását az afganisztáni biztonsági erőknek. A politikus a brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hazánk megpályázza a KFOR — a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő — jövő nyáron megüresedő parancsnoki tisztét.

A brüsszeli ülés második napján a tárcavezetők a nyugat-balkáni és az afganisztáni helyzetről tárgyaltak. Megállapították, hogy a görög-macedón névvita megoldásával Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a NATO-tagság felé. Szijjártó Péter a magyar álláspontot tolmácsolva arról beszélt, hogy az országnak már rég a szövetségesek között lenne a helye. Kérdésünkre elmondta, hogy az ülésen nem emelt kifogást a macedóniai bíróságok független működésével kapcsolatban. Pedig a NATO-tagságnak ugyanúgy feltétele a demokratikus berendezkedés, mint az EU-csatlakozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a Gruevszki-üggyel kapcsolatban azzal vádolta a macedón igazságszolgáltatást, hogy részese az országban zajló politikai játszmáknak.

A külügyminiszterek arról is döntöttek, hogy Bosznia-Hercegovina benyújthatja első éves akciótervét a NATO-nak. Ez még nem azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni államot meghívták a szövetség csatlakozást előkészítő programjába, de mindenképpen az együttműködés szorosabbra fűzéséről árulkodik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozást követő sajtóértekezletén “rossz időzítésűnek” nevezte az önálló hadsereg létrehozásáról szőtt koszovói terveket. Szerinte az csak bonyolítaná az Európai Unió közvetítésével zajló Belgrád és Pristina közötti párbeszédet.  “Az európai egység nem helyettesítheti a transzatlanti egységet” — válaszolta a főtitkár arra az újságírói kérdésre, hogy az európai hadsereg létrehozása milyen hatással lehet az észak-atlanti szövetség jövőjére.