Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom

Publikálás dátuma
2018.12.05. 18:38
Illusztráció
Fotó: Népszava
A versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette négy fidesz-közeli médiavállalat (az Echo Hungária, a Magyar Idők, a New Wave Media Group és az Opus Press) beolvadását a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. És az ilyen minősítéssel rendelkező médiavállalatoknak már nem kell kikérniük a GVH beleegyezését a fúzióhoz. A jelek szerint nem ez volt az eredeti szándék: a négy kiadóvállalat még a múlt héten adta be egyesülési kérelmét a versenyhatósághoz és a GVH-nak csütörtökig kellett volna eldöntenie, hogy további vizsgálat nélkül beleegyezik-e az alapítvány tulajdonszerzésébe, vagy  vizsgálatot indít. Egyik döntés sem lett volna egyszerű. Ha a GVH elutasítja a kérelmet, úgy számolnia kell a Fidesz bosszújával (amire volt már példa, amikor a kormánypárti dinnyekartellezők védelmében a hatalom megnyirbálta a GVH jogkörét). Amennyiben viszont a GVH rábólintott volna arra, hogy a teljes vidéki napilapos ágazat egyetlen kézbe kerüljön, akkor saját erkölcsi megsemmisülésével kellett volna szembe néznie. 
Úgy tűnik Orbánnak nem volt türelme kivárni a döntést, vagy nem bízott abban, hogy a GVH „megfelelő” döntést hoz, így a versenytörvény egy 2013-as módosítását használta ki, amiben lehetővé tették a kormánynak, hogy bizonyos közérdekű, „nemzetstratégiai” ügyekben ne kelljen kikérni a GVH beleegyezését. Csakhogy eddig ezzel a kivétellel akkor élt a kormány, amikor a magyar állam szerzett részesedést valahol, így korábban nemzetstratégiainak minősítették az MKB vagy a Budapest Bank megszerzését, vagy épp az RWE kivásárlását a Fővárosi Gázművekből. Ebben az esetben viszont Orbán nyíltan magán-, pontosabban fideszes érdeket egyenget.  Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök korábban úgy döntött: egyetlen ernyőszervezet alá gyűjti az eddig papíron független, ám összehangolt propagandagépezetként működő fideszes médiumokat. Orbánt vélhetően az motiválta, hogy egyes médiumok gazdálkodása és hatékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően a fideszes médiumok tulajdonosai a múlt héten jelentették be, hogy „felajánlották” a cégeiket a korábban a Simicska-birodalomból érkezett, ám a G-nap előtt Orbánhoz átállt Liszkay Gábor vezényletével létrejött Közép-Európai Sajtó és Média nonprofit alapítványnak. Összességében így több száz médium kerülne központi irányítás alá. Cégbírósági bejegyzések szerint már formálódik az új, pártállami médiagólem, így a miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpád és Győri Tibor november 27.-én már át is adta az eddig is a fideszes házimédia részeként működő, ám papíron független Modern Média Group (MMG) Zrt. tulajdonjogát a Liszkay balatoni nyaralójába bejegyzett alapítványnak (ez a kiadó jelenteti meg többek között a Lokált és a Lokál extrát is). Ami biztos: az MMG átadásával Habony és Győri az újkori magyar történelem legnagylelkűbb adakozói lettek: a most ajándékba adott cég tavaly 3,1 milliárdos árbevételt ért el és ebből a tulajok tavaly 680 milliós osztalékhoz jutottak. Ez látta a 24.hu is, a hírportál Kaposvári Törvényszéken nézte át az alapítvány iratait, amelyből kitűnt, hogy az alapítvány számára „felajánlott” kiadóvállalatok, - melyek összességben több tízmilliárdos árbevételt értek el - tulajdonosainak semmiféle jogosultsága nem lesz az alapítványban, továbbá egy fityinget sem kaptak a cégeikért. A portál szerint ugyanakkor jókora, mintegy 30 milliárd forintnyi adósság is kerülhet át az alapítványhoz, igaz a helyzetet bonyolítja, hogy például az immáron volt Mészáros Lőrinc -médiumoknak a szintén Mészáros érdekeltségű MKB a hitelező.

A print médiakultúra megmentésére hivatkoznak

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „a kormány mai határozatának kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. Ezt a célt tűzte ki Alapító Okiratában az Alapítvány és külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani.” Hozzátették, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy rendeletével közérdekből nemzetsratégiainak minősítsen egyes vállalati összefonódásokat. A kormány eddig 21 alkalommal hozott ilyen döntést – olvasható a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 11:04

Orbán személyesen takarított el minden akadályt a gigászi médiaholding útjából, nem vizsgálhatja az ügyet a Versenyhivatal

Publikálás dátuma
2018.12.05. 17:42

Fotó: Tóth Gergő
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás - ezt a minősítést kapta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyik épp egy óriási médiaholdingot formáz, miután megszerezte az Echo TV, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. A vonatkozó kormányrendelet (szignálta Orbán Viktor) a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, és egyetlen szóval indokolja a döntést, miszerint: közérdek.
Ezzel a kormány lehetővé tette, hogy a médiaalapítvány kikerülje a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács vizsgálatát. Bár ez csak hipotézis, de feltehetően mindkét szervezet vétót mondott volna az ilyen mérvű piaci koncentrációra - ha nem így lenne, akkor semmi szükség nem lett volna a "nemzetstratégiai minősítésre". Emlékeztetőül: november 28-án jelentették be azt, hogy a nyáron alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül tíz kiadóvállalat, a cégek önkéntes felajánlással léptek be a nonprofit szervezetbe. A médiavállalkozás irányítója Liszkay Gábor lett. A cégek több tízmilliárdnyi vagyont toltak be a szervezetbe.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 17:50

4 milliárdért ültetné páncélozott iskolabuszra a gyerekeket Palkovics minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.12.05. 15:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Színük biztos, és hogy 2021-ben már az utakon is lehetnek a buszok - a kérdésekre egy januárban induló tesztüzem keresi a választ. Az innovációs minisztérium még a gyerekszülés ösztönzését is várja a projekttől.
Már Palkovics László innovációs miniszter már oktatási államtitkársága alatt felmerült a magyar iskolabuszok ötlete: akkor a hátrányos helyzetű térségek diákjait vitték volna velük felszerelt iskolaközpontokba. A terv most - több mint három évvel később - országos hálózatként éledt újjá, írja a hvg.hu. Kifelé nyílik majd az ajtajuk, biztonsági üvegből lesz az ablakuk, lesz bennük tolatókamera, és sárga színűek lesznek – a portál birtokába jutott előterjesztés szerint egyelőre ennyit lehet biztosan kijelenteni azokról az iskolabuszokról, amelyekkel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervei szerint több százezer magyar gyerek járhat majd iskolába.
A hálózat kiépítésének gyakorlatilag minden egyes pontja nyitott attól kezdve, hogy kik, mikor és milyen formában járjanak majd a buszokkal, egészen odáig, hogy ki és miből finanszírozza azt.

Nem tisztázott még például, hogy területi alapon vagy életkor alapján, esetleg rászorultság szerint vehetik-e majd igénybe a gyerekek a szolgáltatást. Se az, kire hárul a buszok üzemeltetése, vagy hogy egységes modell lesz-e érvényben az egész ország területén. A kérdésekre emberkísérlettel keres válaszokat a minisztérium:
januártól egy debreceni tankerületben, illetve a kecskeméti tankerület 13 ezer diákjának részvételével próbálják modellezni a rendszer működését.

A tesztidőszak 16 hónapig tart majd, az abban tapasztaltak alapján pedig 2020 december végére születhet egy olyan, végleges megvalósítási terv, amely alapján országossá lehet bővíteni a rendszert. Vagyis a sárga buszokkal leghamarabb 2021-től találkozhatunk majd az utakon. A költségekről egyelőre csak annyi derül ki, az egy tanulóra jutó szolgáltatási egységköltség 918 forint, illetve hogy a kecskeméti és debreceni pilotprojekt eszköz- és szolgáltatás-beszerzéseit a minisztérium alá tartozó, egyben a programot irányító Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) állja,
a hálózat országos elindításának előkészítésére pedig 2018 végétől 2020-végéig összesen 3,95 milliárd forintot költ majd az ITM.

Nem merült teljesen feledésbe a rászorultság szempontja: az iskolabusz-hálózatot a jó minőségű közoktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítékának nevezi az anyag. És nem került le a napirendről az iskolafenntartás optimalizálása sem, a szolgáltatással ugyanis az iskolák "hatósugarát" is növelni kívánja a minisztérium. Végül pedig, az előterjesztés szövege szerint még a gyerekszülés ösztönzését is várja a kormány az iskolabuszoktól.
Szerző