Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom

Publikálás dátuma
2018.12.05 18:38
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette négy fidesz-közeli médiavállalat (az Echo Hungária, a Magyar Idők, a New Wave Media Group és az Opus Press) beolvadását a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. És az ilyen minősítéssel rendelkező médiavállalatoknak már nem kell kikérniük a GVH beleegyezését a fúzióhoz. A jelek szerint nem ez volt az eredeti szándék: a négy kiadóvállalat még a múlt héten adta be egyesülési kérelmét a versenyhatósághoz és a GVH-nak csütörtökig kellett volna eldöntenie, hogy további vizsgálat nélkül beleegyezik-e az alapítvány tulajdonszerzésébe, vagy  vizsgálatot indít. Egyik döntés sem lett volna egyszerű. Ha a GVH elutasítja a kérelmet, úgy számolnia kell a Fidesz bosszújával (amire volt már példa, amikor a kormánypárti dinnyekartellezők védelmében a hatalom megnyirbálta a GVH jogkörét). Amennyiben viszont a GVH rábólintott volna arra, hogy a teljes vidéki napilapos ágazat egyetlen kézbe kerüljön, akkor saját erkölcsi megsemmisülésével kellett volna szembe néznie. 
Úgy tűnik Orbánnak nem volt türelme kivárni a döntést, vagy nem bízott abban, hogy a GVH „megfelelő” döntést hoz, így a versenytörvény egy 2013-as módosítását használta ki, amiben lehetővé tették a kormánynak, hogy bizonyos közérdekű, „nemzetstratégiai” ügyekben ne kelljen kikérni a GVH beleegyezését. Csakhogy eddig ezzel a kivétellel akkor élt a kormány, amikor a magyar állam szerzett részesedést valahol, így korábban nemzetstratégiainak minősítették az MKB vagy a Budapest Bank megszerzését, vagy épp az RWE kivásárlását a Fővárosi Gázművekből. Ebben az esetben viszont Orbán nyíltan magán-, pontosabban fideszes érdeket egyenget.  Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök korábban úgy döntött: egyetlen ernyőszervezet alá gyűjti az eddig papíron független, ám összehangolt propagandagépezetként működő fideszes médiumokat. Orbánt vélhetően az motiválta, hogy egyes médiumok gazdálkodása és hatékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően a fideszes médiumok tulajdonosai a múlt héten jelentették be, hogy „felajánlották” a cégeiket a korábban a Simicska-birodalomból érkezett, ám a G-nap előtt Orbánhoz átállt Liszkay Gábor vezényletével létrejött Közép-Európai Sajtó és Média nonprofit alapítványnak. Összességében így több száz médium kerülne központi irányítás alá. Cégbírósági bejegyzések szerint már formálódik az új, pártállami médiagólem, így a miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpád és Győri Tibor november 27.-én már át is adta az eddig is a fideszes házimédia részeként működő, ám papíron független Modern Média Group (MMG) Zrt. tulajdonjogát a Liszkay balatoni nyaralójába bejegyzett alapítványnak (ez a kiadó jelenteti meg többek között a Lokált és a Lokál extrát is). Ami biztos: az MMG átadásával Habony és Győri az újkori magyar történelem legnagylelkűbb adakozói lettek: a most ajándékba adott cég tavaly 3,1 milliárdos árbevételt ért el és ebből a tulajok tavaly 680 milliós osztalékhoz jutottak. Ez látta a 24.hu is, a hírportál Kaposvári Törvényszéken nézte át az alapítvány iratait, amelyből kitűnt, hogy az alapítvány számára „felajánlott” kiadóvállalatok, - melyek összességben több tízmilliárdos árbevételt értek el - tulajdonosainak semmiféle jogosultsága nem lesz az alapítványban, továbbá egy fityinget sem kaptak a cégeikért. A portál szerint ugyanakkor jókora, mintegy 30 milliárd forintnyi adósság is kerülhet át az alapítványhoz, igaz a helyzetet bonyolítja, hogy például az immáron volt Mészáros Lőrinc -médiumoknak a szintén Mészáros érdekeltségű MKB a hitelező.

A print médiakultúra megmentésére hivatkoznak

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „a kormány mai határozatának kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. Ezt a célt tűzte ki Alapító Okiratában az Alapítvány és külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani.” Hozzátették, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy rendeletével közérdekből nemzetsratégiainak minősítsen egyes vállalati összefonódásokat. A kormány eddig 21 alkalommal hozott ilyen döntést – olvasható a közleményben.

2018.12.05 18:38
Frissítve: 2018.12.06 11:04

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35