Orbán személyesen takarított el minden akadályt a gigászi médiaholding útjából, nem vizsgálhatja az ügyet a Versenyhivatal

Publikálás dátuma
2018.12.05. 17:42

Fotó: Tóth Gergő
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás - ezt a minősítést kapta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyik épp egy óriási médiaholdingot formáz, miután megszerezte az Echo TV, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. A vonatkozó kormányrendelet (szignálta Orbán Viktor) a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, és egyetlen szóval indokolja a döntést, miszerint: közérdek.
Ezzel a kormány lehetővé tette, hogy a médiaalapítvány kikerülje a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács vizsgálatát. Bár ez csak hipotézis, de feltehetően mindkét szervezet vétót mondott volna az ilyen mérvű piaci koncentrációra - ha nem így lenne, akkor semmi szükség nem lett volna a "nemzetstratégiai minősítésre". Emlékeztetőül: november 28-án jelentették be azt, hogy a nyáron alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül tíz kiadóvállalat, a cégek önkéntes felajánlással léptek be a nonprofit szervezetbe. A médiavállalkozás irányítója Liszkay Gábor lett. A cégek több tízmilliárdnyi vagyont toltak be a szervezetbe.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 17:50

4 milliárdért ültetné páncélozott iskolabuszra a gyerekeket Palkovics minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.12.05. 15:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Színük biztos, és hogy 2021-ben már az utakon is lehetnek a buszok - a kérdésekre egy januárban induló tesztüzem keresi a választ. Az innovációs minisztérium még a gyerekszülés ösztönzését is várja a projekttől.
Már Palkovics László innovációs miniszter már oktatási államtitkársága alatt felmerült a magyar iskolabuszok ötlete: akkor a hátrányos helyzetű térségek diákjait vitték volna velük felszerelt iskolaközpontokba. A terv most - több mint három évvel később - országos hálózatként éledt újjá, írja a hvg.hu. Kifelé nyílik majd az ajtajuk, biztonsági üvegből lesz az ablakuk, lesz bennük tolatókamera, és sárga színűek lesznek – a portál birtokába jutott előterjesztés szerint egyelőre ennyit lehet biztosan kijelenteni azokról az iskolabuszokról, amelyekkel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervei szerint több százezer magyar gyerek járhat majd iskolába.
A hálózat kiépítésének gyakorlatilag minden egyes pontja nyitott attól kezdve, hogy kik, mikor és milyen formában járjanak majd a buszokkal, egészen odáig, hogy ki és miből finanszírozza azt.

Nem tisztázott még például, hogy területi alapon vagy életkor alapján, esetleg rászorultság szerint vehetik-e majd igénybe a gyerekek a szolgáltatást. Se az, kire hárul a buszok üzemeltetése, vagy hogy egységes modell lesz-e érvényben az egész ország területén. A kérdésekre emberkísérlettel keres válaszokat a minisztérium:
januártól egy debreceni tankerületben, illetve a kecskeméti tankerület 13 ezer diákjának részvételével próbálják modellezni a rendszer működését.

A tesztidőszak 16 hónapig tart majd, az abban tapasztaltak alapján pedig 2020 december végére születhet egy olyan, végleges megvalósítási terv, amely alapján országossá lehet bővíteni a rendszert. Vagyis a sárga buszokkal leghamarabb 2021-től találkozhatunk majd az utakon. A költségekről egyelőre csak annyi derül ki, az egy tanulóra jutó szolgáltatási egységköltség 918 forint, illetve hogy a kecskeméti és debreceni pilotprojekt eszköz- és szolgáltatás-beszerzéseit a minisztérium alá tartozó, egyben a programot irányító Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) állja,
a hálózat országos elindításának előkészítésére pedig 2018 végétől 2020-végéig összesen 3,95 milliárd forintot költ majd az ITM.

Nem merült teljesen feledésbe a rászorultság szempontja: az iskolabusz-hálózatot a jó minőségű közoktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítékának nevezi az anyag. És nem került le a napirendről az iskolafenntartás optimalizálása sem, a szolgáltatással ugyanis az iskolák "hatósugarát" is növelni kívánja a minisztérium. Végül pedig, az előterjesztés szövege szerint még a gyerekszülés ösztönzését is várja a kormány az iskolabuszoktól.
Szerző

Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról

Publikálás dátuma
2018.12.05. 15:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.
A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón, melyen a Wintermantel Zsolt újpesti, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesterek is részt vettek.
Bagdy Gábor hosszan fejtegette a 2014-ben induló projekt körülményeit. Mint mondta, ennek részeként két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel -idézi szavait az MTI.

Késett, késett, de nem gyanakodtak

 A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy „objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak” - jelentsen ez bármit is – a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz

- fogalmazott Bagdy. A szerződésmódosítás azonban nem történt meg, ősszel  pedig már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.

Hoppá, még egy kis malőr

Aztán történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.
Az e-jegyrendszer bevezetésével sem a Demszky, sem a Tarlós-féle városvezetés nem tudott idáig megbirkózni
Fotó: Molnár Ádám

Ez egy új lehetőség

 A főpolgármester-helyettes szerint egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el. 
Összegezve: már 2004 óta téma a budapesti e-jegyrendszer bevezetése, amivel sem a Demszky, sem a Tarlós-féle városvezetés nem tudott idáig megbirkózni – az első tervekhez képest 17 évvel később valósulhat meg bármi a a tervekből, de Bagdy ebben lehetőséget lát. Szerinte a kifizetések indokoltak voltak – miközben egyes becslések szerint már 36,8 milliárd forintot is elérte a máig működésképtelen RIGO-rendszer büdzséje.

Nem veszteséges a becsomagolva álló apparátus?

A fővárost nem érte kár, pénzügyi veszteség – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester , arra hivatkozva, hogy a megrendelt eszközök és szoftverek készleten vannak, azokat később be lehet üzemelni. Csakhogy, a beszerzett és használaton kívüli készülékek 2021-re bőven elavultnak számíthatnak technikailag, ráadásul a beszerzésükre 17 milliárdos hitelt vett fel a főváros, amit akkor is rendezni kell, ha soha nem helyezik működésbe a rendszert.  
Borbély aztán a 2010 előtti városvezetést kezdte támadni, ami „hátrányos és káros szerződéseket kötött” például, például az Alstommal. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), Újpest polgármestere  a RIGO szintén befuccsolt elődje, az Elektra kudarcára emlékeztetett: szerinte a 2010 előtti vezetés haszontalanul költött el százmilliókat tanácsadási szerződésekre és tanulmányokra hiszen azokat később a BKK nem tudta használni. Kérdés persze, hogy mennyire szalonképes a Demszky-érát kritizálni, ha Tarlós vezetése alatt sem tudták életre lehelni az e-jegyrendszert, és ez az állapot előreláthatólag még évekig így is marad. A RIGO utódja egyébként a MÁV által használt nemzeti e-jegyrendszer platform lehet.
Szerző