Előbb visszatérhet a CEU, mint a kormány gondolná

Publikálás dátuma
2018.12.06. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az egyetem jogszerűen működik Bécsben, akkor az uniós jog szerint Budapesten is szabályosan folytathatná tevékenységét.
Az uniós jogszabályok alapján a Közép-európai Egyetem (CEU) a bécsi campus indulása után akár Budapestre is visszahozhatja amerikai képzéseit. Az Európai Unió alapszabadságai közé tartozik ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása, s jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az olyan felsőoktatási képzések is, amelyeket magánforrásokból, így például tandíjakból fedeznek. A tudományos kutatás, az oktatás és a vállalkozás szabadságát az EU Alapjogi Chartája is megerősíti.  Mindez azt jelenti, hogy ha Bécsben megkapja az akkreditációt az egyetem, akkor jogilag az összes uniós országban - tehát Magyarországon is - szolgáltathat. A CEU most azért kénytelen Bécsbe költöztetni amerikai akkreditációval rendelkező programjait, mert a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást az egyetem székhelyállamával, New York állammal, amelynek megléte elengedhetetlenné vált a magyarországi működéshez a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, lex CEU-ként elhíresült módosítása után. A lapunknak nyilatkozó nemzetközi jogi szakértő szerint egy idővel valóban lehetséges lenne, hogy a Bécsben is akkreditált amerikai képzéseket az uniós jogszabályokra hivatkozva Budapesten is elindíthassák.
– Egy egyetem költözése, egy teljesen új campus létrehozása és beindítása azonban hosszú folyamat, évekbe telhet, mire teljes egészében feláll a rendszer. Ebben az átmeneti időszakban nem valószínű, hogy a CEU amerikai képzéseivel visszatérne Budapestre. Arról nem is beszélve, hogy a költözés és a campusindítás hatalmas költségekkel jár. A bizalomvesztés most hatalmas a CEU és a magyar állam között, szerintem egyetlen forintot sem fognak feláldozni azért, hogy visszatérjenek ide – fogalmazott. Más szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az egyetem vezetése attól is tart, Magyarország előbb-utóbb távozik az Unióból. A lex CEU miatt egyébként már eljárás indult Brüsszelben, az Európai Bizottság szerint a törvény akkor is sérti az európai értékeket és szabadságjogokat, ha a CEU esetében nem európai, hanem amerikai intézményről van szó. Az EU – és benne Magyarország – a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként ugyanis vállalta, hogy a harmadik országbeli szolgáltatók részére is ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. A lex CEU ügyében az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is vizsgálódik, a törvény ugyanis számos jogi szakértő, például Sólyom László ex-államfő, az Ab korábbi elnöke szerint is alkotmánysértő. A CEU vezetése biztos abban, hogy a jogi kérdésekben nekik van igazuk, mert minden feltételt teljesítettek, amit a magyar szabályozás előír, az utolsót, vagyis az államközi megállapodás megszerzését a magyar kormány akadályozta. Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerdai lapszámunkban úgy nyilatkozott: akár az is elképzelhető, hogy az egyetem kártérítési pert indít a magyar állam ellen.  A CEU egyébként csak 2023-ra tervezi, hogy be tud költözni az új lakóhelyére, a Bécs 14. kerületében lévő Otto-Wagner Kórház területére. Addig a még ott lévő intézményeknek ki kell költözniük, s csak ezt követően kezdődhetnek az átalakítási munkák. Hétfőn a CEU két vezetője, Liviu Matei alelnök és Leon Botstein, a Bard College elnöke, a CEU igazgatótanácsának vezetője találkoztak Bécs polgármesterével, Michael Ludwiggal. A találkozón az egyetem átmeneti telephelyéről volt szó, a pontos helyszínt hamarosan közzéteszik, amikor erről elkészül a szerződés. A 99 évre szóló bérleti megállapodásról még hiányzik az aláírás, a lakbér nagyságáról ugyanis még nincs egyezség.
A tervek szerint 17 pavilont alakítanak át az egyetem számára. Ezek egy része műemlékvédelmi épület, a munkálatok elvégzésére versenytárgyalást írnak ki. A hatalmas beruházást Bécs városa finanszírozza, a költségek majd a bérleti díj révén térülnek meg.
A bécsi Der Standard című napilap információi szerint a CEU átmeneti szállása feltehetően a bécsi 10. kerületben lévő Quellenstrasse 51-55-ben lesz, a Bawag bankcsoport épületében. A pénzintézet sajtóirodája ezt egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta. Lehetséges helyszín lehet még a belvárosi Alsergrundon lévő volt Gazdasági Egyetem épülete, amely azonban csak 2020-ban ürül ki. A költözést a Wiener Wirtschaftsagentur szervezi, amely jelenleg nyolc helyszínt vizsgál.

Még idén kitűzhetik a tárgyalást

Az Európai Unió Bírósága még az idén kitűzheti a lex CEU tárgyalását, ugyanis december végéig még kétszer változik a tárgyalási jegyzőkönyv — tudta meg lapunk. Ez azt jelentené, hogy a kereset tárgyalására akár egy-két hónap múlva sor kerülhet. Miután a Közép-Európai Egyetem bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit jövő januártól kénytelen Bécsbe áthelyezni, több európai politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — felszólította az EU Bíróságát, hogy gyorsan döntsön a magyar felsőoktatási törvénymódosításról. A luxembourgi székhelyű testületet azonban kötik a szabályok: a keresetet tavaly benyújtó Európai Bizottság nem kérte a lex CEU gyorsított eljárásban való tárgyalását, csak elsőbbségi kezelését. Míg az előbbiben az ügyek 3-4 hónap alatt eljutnak az ítélethozatalig, addig az utóbbiban akár másfél évig is elhúzódhatnak. — Az elsőbbségi kezelés azt jelenti, hogy a hagyományosan 6-9 hónapot igénybe vevő írásbeli eljárást követően, a kijelölt bíró a többi dosszié elé helyezheti az ügyet — mondta érdeklődésünkre Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóreferense. A folyamat csak a tárgyalástól az ítélethozatalig gyorsulhat fel valamelyest. A politikai nyilatkozatok nem befolyásolják a bírákat, de az üzenetek eljutnak hozzájuk — tette hozzá Lehóczki. Azzal, hogy a CEU Bécsbe költözteti képzéseinek a négyötödét, felmerül a kérdés: az intézmény budapesti és bécsi részlege továbbra is jogosult lesz-e az Európai Unió kutatási támogatására. A témát közelről ismerő brüsszeli forrásaink szerint a támogatási jogosultságot általában a felsőoktatási intézmény székhelye és nem a kurzusok akkreditációjának a helye határozza meg. Ha például egy amerikai egyetem valamely EU tagállamban önálló jogi személyként működik, minden további nélkül kaphat kutatási pénzeket a közösségi büdzséből — szögezték le informátoraink. Halmai Katalin

Szerző
Témák
CEU
Frissítve: 2018.12.06. 06:05

Ismét jár a Mikulástroli

Publikálás dátuma
2018.12.05. 20:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A járművön december 19-ig ajándékokat is gyűjtenek a rászorulók számára.
Idén ismét jár a Mikulástroli az adventi időszakban. A feldíszített, környezetkímélő és akadálymentes Solaris–Škoda trolibusz különleges megjelenéssel és egyedi belső dekorációval közlekedik és gyűjti az ajándékokat a rászorulók számára december 19-ig, a 70-es, a 72-es, a 75-ös, a 80A és a 83-as trolibusz vonalán – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A közlemény szerint azon kívül, hogy a gyerekek együtt trolizhatnak a Mikulással és krampusz segítőjével, a Mikulástrolin is leadhatók azok a cipősdobozba csomagolt ajándékok, amelyeket a BKK eljuttat a Baptista Szeretetszolgálathoz, akik elviszik azokat a hátrányos helyzetű családoknak.   A Mikulástroli fényeit körülbelül 10 000 alacsony fogyasztású LED izzóból összeállított fényfüzér biztosítja, valamint különleges, egyedi belső dekoráció gondoskodik az ünnepi hangulatról. A trolin normál díjszabás szerint lehet utazni, a járat közlekedési rendjéről itt, indulási időpontjairól pedig a BKK menetrendjéből, a trolibuszok ikonjára kattintva lehet tájékozódni. Az adventi időszakban a Mikulástrolin kívül Mikulásbusz és Mikulás HÉV is közlekedik.
Szerző
Témák
advent troli

Kórházi fertőzések – Egyre rosszabbak a számok

Publikálás dátuma
2018.12.05. 19:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből. Pert indítottak, hogy a kórházakra lebontott adatok is nyilvánosak legyenek.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Mint a TASZ a honlapján felidézi: idén ezt rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül közzétettek néhány adatot. Mint írják, a jelentés nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának: nem derül ki belőle, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatóak benne. A dokumentum idén sem lett érthetőbb, de a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb statisztikai adatokat.

Folyamatos növekedés, hiányos diagnosztika

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A dokumentum kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem. A jelentésből kiderül, hogy a multirezisztens kórokozók (olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak) által okozott fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kórházakból elbocsátott betegre.
Forrás: TASZ
A Clostridium difficile (CDI) olyan bélbaktérium, ami az egészséges embereknél rendszerint nem okoz panaszokat, de nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozhat. A jelentés szerint ezeknek a fertőzéseknek a száma az elmúlt évek során kismértékben csökkent.
Forrás: TASZ
A TASZ azonban kiemeli: a csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk. Pedig épp ezekből derülhetne ki, hogy egy beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, vagyis ez a diagnózis megfelelő és egyszerű módja. Abban viszont a horvátokat is magasan lekörözzük, hogy milyen eséllyel találnak a laborvizsgálatok ilyen fertőzést a betegeknél: vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.
Forrás: TASZ
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, ami még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A dokumentum szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
Forrás: TASZ
A TASZ kiemeli, hogy a jelentésből hiányoznak bizonyos adatok (a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli), és a számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani. „Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta. Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el” – emelik ki.
Forrás: TASZ
A TASZ pert indított az Emmi ellen annak érdekében, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várják.
„Túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik”

– hangsúlyozza a TASZ.

Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 20:36