Előbb visszatérhet a CEU, mint a kormány gondolná

Publikálás dátuma
2018.12.06 06:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az egyetem jogszerűen működik Bécsben, akkor az uniós jog szerint Budapesten is szabályosan folytathatná tevékenységét.
Az uniós jogszabályok alapján a Közép-európai Egyetem (CEU) a bécsi campus indulása után akár Budapestre is visszahozhatja amerikai képzéseit. Az Európai Unió alapszabadságai közé tartozik ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása, s jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az olyan felsőoktatási képzések is, amelyeket magánforrásokból, így például tandíjakból fedeznek. A tudományos kutatás, az oktatás és a vállalkozás szabadságát az EU Alapjogi Chartája is megerősíti.  Mindez azt jelenti, hogy ha Bécsben megkapja az akkreditációt az egyetem, akkor jogilag az összes uniós országban - tehát Magyarországon is - szolgáltathat. A CEU most azért kénytelen Bécsbe költöztetni amerikai akkreditációval rendelkező programjait, mert a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást az egyetem székhelyállamával, New York állammal, amelynek megléte elengedhetetlenné vált a magyarországi működéshez a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, lex CEU-ként elhíresült módosítása után. A lapunknak nyilatkozó nemzetközi jogi szakértő szerint egy idővel valóban lehetséges lenne, hogy a Bécsben is akkreditált amerikai képzéseket az uniós jogszabályokra hivatkozva Budapesten is elindíthassák.
– Egy egyetem költözése, egy teljesen új campus létrehozása és beindítása azonban hosszú folyamat, évekbe telhet, mire teljes egészében feláll a rendszer. Ebben az átmeneti időszakban nem valószínű, hogy a CEU amerikai képzéseivel visszatérne Budapestre. Arról nem is beszélve, hogy a költözés és a campusindítás hatalmas költségekkel jár. A bizalomvesztés most hatalmas a CEU és a magyar állam között, szerintem egyetlen forintot sem fognak feláldozni azért, hogy visszatérjenek ide – fogalmazott. Más szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az egyetem vezetése attól is tart, Magyarország előbb-utóbb távozik az Unióból. A lex CEU miatt egyébként már eljárás indult Brüsszelben, az Európai Bizottság szerint a törvény akkor is sérti az európai értékeket és szabadságjogokat, ha a CEU esetében nem európai, hanem amerikai intézményről van szó. Az EU – és benne Magyarország – a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként ugyanis vállalta, hogy a harmadik országbeli szolgáltatók részére is ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. A lex CEU ügyében az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is vizsgálódik, a törvény ugyanis számos jogi szakértő, például Sólyom László ex-államfő, az Ab korábbi elnöke szerint is alkotmánysértő. A CEU vezetése biztos abban, hogy a jogi kérdésekben nekik van igazuk, mert minden feltételt teljesítettek, amit a magyar szabályozás előír, az utolsót, vagyis az államközi megállapodás megszerzését a magyar kormány akadályozta. Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerdai lapszámunkban úgy nyilatkozott: akár az is elképzelhető, hogy az egyetem kártérítési pert indít a magyar állam ellen.  A CEU egyébként csak 2023-ra tervezi, hogy be tud költözni az új lakóhelyére, a Bécs 14. kerületében lévő Otto-Wagner Kórház területére. Addig a még ott lévő intézményeknek ki kell költözniük, s csak ezt követően kezdődhetnek az átalakítási munkák. Hétfőn a CEU két vezetője, Liviu Matei alelnök és Leon Botstein, a Bard College elnöke, a CEU igazgatótanácsának vezetője találkoztak Bécs polgármesterével, Michael Ludwiggal. A találkozón az egyetem átmeneti telephelyéről volt szó, a pontos helyszínt hamarosan közzéteszik, amikor erről elkészül a szerződés. A 99 évre szóló bérleti megállapodásról még hiányzik az aláírás, a lakbér nagyságáról ugyanis még nincs egyezség.
A tervek szerint 17 pavilont alakítanak át az egyetem számára. Ezek egy része műemlékvédelmi épület, a munkálatok elvégzésére versenytárgyalást írnak ki. A hatalmas beruházást Bécs városa finanszírozza, a költségek majd a bérleti díj révén térülnek meg.
A bécsi Der Standard című napilap információi szerint a CEU átmeneti szállása feltehetően a bécsi 10. kerületben lévő Quellenstrasse 51-55-ben lesz, a Bawag bankcsoport épületében. A pénzintézet sajtóirodája ezt egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta. Lehetséges helyszín lehet még a belvárosi Alsergrundon lévő volt Gazdasági Egyetem épülete, amely azonban csak 2020-ban ürül ki. A költözést a Wiener Wirtschaftsagentur szervezi, amely jelenleg nyolc helyszínt vizsgál.

Még idén kitűzhetik a tárgyalást

Az Európai Unió Bírósága még az idén kitűzheti a lex CEU tárgyalását, ugyanis december végéig még kétszer változik a tárgyalási jegyzőkönyv — tudta meg lapunk. Ez azt jelentené, hogy a kereset tárgyalására akár egy-két hónap múlva sor kerülhet. Miután a Közép-Európai Egyetem bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit jövő januártól kénytelen Bécsbe áthelyezni, több európai politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — felszólította az EU Bíróságát, hogy gyorsan döntsön a magyar felsőoktatási törvénymódosításról. A luxembourgi székhelyű testületet azonban kötik a szabályok: a keresetet tavaly benyújtó Európai Bizottság nem kérte a lex CEU gyorsított eljárásban való tárgyalását, csak elsőbbségi kezelését. Míg az előbbiben az ügyek 3-4 hónap alatt eljutnak az ítélethozatalig, addig az utóbbiban akár másfél évig is elhúzódhatnak. — Az elsőbbségi kezelés azt jelenti, hogy a hagyományosan 6-9 hónapot igénybe vevő írásbeli eljárást követően, a kijelölt bíró a többi dosszié elé helyezheti az ügyet — mondta érdeklődésünkre Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóreferense. A folyamat csak a tárgyalástól az ítélethozatalig gyorsulhat fel valamelyest. A politikai nyilatkozatok nem befolyásolják a bírákat, de az üzenetek eljutnak hozzájuk — tette hozzá Lehóczki. Azzal, hogy a CEU Bécsbe költözteti képzéseinek a négyötödét, felmerül a kérdés: az intézmény budapesti és bécsi részlege továbbra is jogosult lesz-e az Európai Unió kutatási támogatására. A témát közelről ismerő brüsszeli forrásaink szerint a támogatási jogosultságot általában a felsőoktatási intézmény székhelye és nem a kurzusok akkreditációjának a helye határozza meg. Ha például egy amerikai egyetem valamely EU tagállamban önálló jogi személyként működik, minden további nélkül kaphat kutatási pénzeket a közösségi büdzséből — szögezték le informátoraink. Halmai Katalin

Témák
CEU
Frissítve: 2018.12.06 06:05

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna. 

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40