Előbb visszatérhet a CEU, mint a kormány gondolná

Publikálás dátuma
2018.12.06 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Ha az egyetem jogszerűen működik Bécsben, akkor az uniós jog szerint Budapesten is szabályosan folytathatná tevékenységét.
Az uniós jogszabályok alapján a Közép-európai Egyetem (CEU) a bécsi campus indulása után akár Budapestre is visszahozhatja amerikai képzéseit. Az Európai Unió alapszabadságai közé tartozik ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása, s jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az olyan felsőoktatási képzések is, amelyeket magánforrásokból, így például tandíjakból fedeznek. A tudományos kutatás, az oktatás és a vállalkozás szabadságát az EU Alapjogi Chartája is megerősíti.  Mindez azt jelenti, hogy ha Bécsben megkapja az akkreditációt az egyetem, akkor jogilag az összes uniós országban - tehát Magyarországon is - szolgáltathat. A CEU most azért kénytelen Bécsbe költöztetni amerikai akkreditációval rendelkező programjait, mert a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást az egyetem székhelyállamával, New York állammal, amelynek megléte elengedhetetlenné vált a magyarországi működéshez a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, lex CEU-ként elhíresült módosítása után. A lapunknak nyilatkozó nemzetközi jogi szakértő szerint egy idővel valóban lehetséges lenne, hogy a Bécsben is akkreditált amerikai képzéseket az uniós jogszabályokra hivatkozva Budapesten is elindíthassák.
– Egy egyetem költözése, egy teljesen új campus létrehozása és beindítása azonban hosszú folyamat, évekbe telhet, mire teljes egészében feláll a rendszer. Ebben az átmeneti időszakban nem valószínű, hogy a CEU amerikai képzéseivel visszatérne Budapestre. Arról nem is beszélve, hogy a költözés és a campusindítás hatalmas költségekkel jár. A bizalomvesztés most hatalmas a CEU és a magyar állam között, szerintem egyetlen forintot sem fognak feláldozni azért, hogy visszatérjenek ide – fogalmazott. Más szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az egyetem vezetése attól is tart, Magyarország előbb-utóbb távozik az Unióból. A lex CEU miatt egyébként már eljárás indult Brüsszelben, az Európai Bizottság szerint a törvény akkor is sérti az európai értékeket és szabadságjogokat, ha a CEU esetében nem európai, hanem amerikai intézményről van szó. Az EU – és benne Magyarország – a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként ugyanis vállalta, hogy a harmadik országbeli szolgáltatók részére is ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. A lex CEU ügyében az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is vizsgálódik, a törvény ugyanis számos jogi szakértő, például Sólyom László ex-államfő, az Ab korábbi elnöke szerint is alkotmánysértő. A CEU vezetése biztos abban, hogy a jogi kérdésekben nekik van igazuk, mert minden feltételt teljesítettek, amit a magyar szabályozás előír, az utolsót, vagyis az államközi megállapodás megszerzését a magyar kormány akadályozta. Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerdai lapszámunkban úgy nyilatkozott: akár az is elképzelhető, hogy az egyetem kártérítési pert indít a magyar állam ellen.  A CEU egyébként csak 2023-ra tervezi, hogy be tud költözni az új lakóhelyére, a Bécs 14. kerületében lévő Otto-Wagner Kórház területére. Addig a még ott lévő intézményeknek ki kell költözniük, s csak ezt követően kezdődhetnek az átalakítási munkák. Hétfőn a CEU két vezetője, Liviu Matei alelnök és Leon Botstein, a Bard College elnöke, a CEU igazgatótanácsának vezetője találkoztak Bécs polgármesterével, Michael Ludwiggal. A találkozón az egyetem átmeneti telephelyéről volt szó, a pontos helyszínt hamarosan közzéteszik, amikor erről elkészül a szerződés. A 99 évre szóló bérleti megállapodásról még hiányzik az aláírás, a lakbér nagyságáról ugyanis még nincs egyezség.
A tervek szerint 17 pavilont alakítanak át az egyetem számára. Ezek egy része műemlékvédelmi épület, a munkálatok elvégzésére versenytárgyalást írnak ki. A hatalmas beruházást Bécs városa finanszírozza, a költségek majd a bérleti díj révén térülnek meg.
A bécsi Der Standard című napilap információi szerint a CEU átmeneti szállása feltehetően a bécsi 10. kerületben lévő Quellenstrasse 51-55-ben lesz, a Bawag bankcsoport épületében. A pénzintézet sajtóirodája ezt egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta. Lehetséges helyszín lehet még a belvárosi Alsergrundon lévő volt Gazdasági Egyetem épülete, amely azonban csak 2020-ban ürül ki. A költözést a Wiener Wirtschaftsagentur szervezi, amely jelenleg nyolc helyszínt vizsgál.

Még idén kitűzhetik a tárgyalást

Az Európai Unió Bírósága még az idén kitűzheti a lex CEU tárgyalását, ugyanis december végéig még kétszer változik a tárgyalási jegyzőkönyv — tudta meg lapunk. Ez azt jelentené, hogy a kereset tárgyalására akár egy-két hónap múlva sor kerülhet. Miután a Közép-Európai Egyetem bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit jövő januártól kénytelen Bécsbe áthelyezni, több európai politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — felszólította az EU Bíróságát, hogy gyorsan döntsön a magyar felsőoktatási törvénymódosításról. A luxembourgi székhelyű testületet azonban kötik a szabályok: a keresetet tavaly benyújtó Európai Bizottság nem kérte a lex CEU gyorsított eljárásban való tárgyalását, csak elsőbbségi kezelését. Míg az előbbiben az ügyek 3-4 hónap alatt eljutnak az ítélethozatalig, addig az utóbbiban akár másfél évig is elhúzódhatnak. — Az elsőbbségi kezelés azt jelenti, hogy a hagyományosan 6-9 hónapot igénybe vevő írásbeli eljárást követően, a kijelölt bíró a többi dosszié elé helyezheti az ügyet — mondta érdeklődésünkre Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóreferense. A folyamat csak a tárgyalástól az ítélethozatalig gyorsulhat fel valamelyest. A politikai nyilatkozatok nem befolyásolják a bírákat, de az üzenetek eljutnak hozzájuk — tette hozzá Lehóczki. Azzal, hogy a CEU Bécsbe költözteti képzéseinek a négyötödét, felmerül a kérdés: az intézmény budapesti és bécsi részlege továbbra is jogosult lesz-e az Európai Unió kutatási támogatására. A témát közelről ismerő brüsszeli forrásaink szerint a támogatási jogosultságot általában a felsőoktatási intézmény székhelye és nem a kurzusok akkreditációjának a helye határozza meg. Ha például egy amerikai egyetem valamely EU tagállamban önálló jogi személyként működik, minden további nélkül kaphat kutatási pénzeket a közösségi büdzséből — szögezték le informátoraink. Halmai Katalin

Témák
CEU
2018.12.06 06:00
Frissítve: 2018.12.06 06:05

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35