Kórházi fertőzések – Egyre rosszabbak a számok

Publikálás dátuma
2018.12.05. 19:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből. Pert indítottak, hogy a kórházakra lebontott adatok is nyilvánosak legyenek.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Mint a TASZ a honlapján felidézi: idén ezt rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül közzétettek néhány adatot. Mint írják, a jelentés nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának: nem derül ki belőle, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatóak benne. A dokumentum idén sem lett érthetőbb, de a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb statisztikai adatokat.

Folyamatos növekedés, hiányos diagnosztika

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A dokumentum kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem. A jelentésből kiderül, hogy a multirezisztens kórokozók (olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak) által okozott fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kórházakból elbocsátott betegre.
Forrás: TASZ
A Clostridium difficile (CDI) olyan bélbaktérium, ami az egészséges embereknél rendszerint nem okoz panaszokat, de nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozhat. A jelentés szerint ezeknek a fertőzéseknek a száma az elmúlt évek során kismértékben csökkent.
Forrás: TASZ
A TASZ azonban kiemeli: a csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk. Pedig épp ezekből derülhetne ki, hogy egy beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, vagyis ez a diagnózis megfelelő és egyszerű módja. Abban viszont a horvátokat is magasan lekörözzük, hogy milyen eséllyel találnak a laborvizsgálatok ilyen fertőzést a betegeknél: vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.
Forrás: TASZ
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, ami még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A dokumentum szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
Forrás: TASZ
A TASZ kiemeli, hogy a jelentésből hiányoznak bizonyos adatok (a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli), és a számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani. „Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta. Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el” – emelik ki.
Forrás: TASZ
A TASZ pert indított az Emmi ellen annak érdekében, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várják.
„Túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik”

– hangsúlyozza a TASZ.

Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 20:36

Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom

Publikálás dátuma
2018.12.05. 18:38
Illusztráció
Fotó: Népszava
A versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette négy fidesz-közeli médiavállalat (az Echo Hungária, a Magyar Idők, a New Wave Media Group és az Opus Press) beolvadását a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. És az ilyen minősítéssel rendelkező médiavállalatoknak már nem kell kikérniük a GVH beleegyezését a fúzióhoz. A jelek szerint nem ez volt az eredeti szándék: a négy kiadóvállalat még a múlt héten adta be egyesülési kérelmét a versenyhatósághoz és a GVH-nak csütörtökig kellett volna eldöntenie, hogy további vizsgálat nélkül beleegyezik-e az alapítvány tulajdonszerzésébe, vagy  vizsgálatot indít. Egyik döntés sem lett volna egyszerű. Ha a GVH elutasítja a kérelmet, úgy számolnia kell a Fidesz bosszújával (amire volt már példa, amikor a kormánypárti dinnyekartellezők védelmében a hatalom megnyirbálta a GVH jogkörét). Amennyiben viszont a GVH rábólintott volna arra, hogy a teljes vidéki napilapos ágazat egyetlen kézbe kerüljön, akkor saját erkölcsi megsemmisülésével kellett volna szembe néznie. 
Úgy tűnik Orbánnak nem volt türelme kivárni a döntést, vagy nem bízott abban, hogy a GVH „megfelelő” döntést hoz, így a versenytörvény egy 2013-as módosítását használta ki, amiben lehetővé tették a kormánynak, hogy bizonyos közérdekű, „nemzetstratégiai” ügyekben ne kelljen kikérni a GVH beleegyezését. Csakhogy eddig ezzel a kivétellel akkor élt a kormány, amikor a magyar állam szerzett részesedést valahol, így korábban nemzetstratégiainak minősítették az MKB vagy a Budapest Bank megszerzését, vagy épp az RWE kivásárlását a Fővárosi Gázművekből. Ebben az esetben viszont Orbán nyíltan magán-, pontosabban fideszes érdeket egyenget.  Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök korábban úgy döntött: egyetlen ernyőszervezet alá gyűjti az eddig papíron független, ám összehangolt propagandagépezetként működő fideszes médiumokat. Orbánt vélhetően az motiválta, hogy egyes médiumok gazdálkodása és hatékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően a fideszes médiumok tulajdonosai a múlt héten jelentették be, hogy „felajánlották” a cégeiket a korábban a Simicska-birodalomból érkezett, ám a G-nap előtt Orbánhoz átállt Liszkay Gábor vezényletével létrejött Közép-Európai Sajtó és Média nonprofit alapítványnak. Összességében így több száz médium kerülne központi irányítás alá. Cégbírósági bejegyzések szerint már formálódik az új, pártállami médiagólem, így a miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpád és Győri Tibor november 27.-én már át is adta az eddig is a fideszes házimédia részeként működő, ám papíron független Modern Média Group (MMG) Zrt. tulajdonjogát a Liszkay balatoni nyaralójába bejegyzett alapítványnak (ez a kiadó jelenteti meg többek között a Lokált és a Lokál extrát is). Ami biztos: az MMG átadásával Habony és Győri az újkori magyar történelem legnagylelkűbb adakozói lettek: a most ajándékba adott cég tavaly 3,1 milliárdos árbevételt ért el és ebből a tulajok tavaly 680 milliós osztalékhoz jutottak. Ez látta a 24.hu is, a hírportál Kaposvári Törvényszéken nézte át az alapítvány iratait, amelyből kitűnt, hogy az alapítvány számára „felajánlott” kiadóvállalatok, - melyek összességben több tízmilliárdos árbevételt értek el - tulajdonosainak semmiféle jogosultsága nem lesz az alapítványban, továbbá egy fityinget sem kaptak a cégeikért. A portál szerint ugyanakkor jókora, mintegy 30 milliárd forintnyi adósság is kerülhet át az alapítványhoz, igaz a helyzetet bonyolítja, hogy például az immáron volt Mészáros Lőrinc -médiumoknak a szintén Mészáros érdekeltségű MKB a hitelező.

A print médiakultúra megmentésére hivatkoznak

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „a kormány mai határozatának kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. Ezt a célt tűzte ki Alapító Okiratában az Alapítvány és külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani.” Hozzátették, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy rendeletével közérdekből nemzetsratégiainak minősítsen egyes vállalati összefonódásokat. A kormány eddig 21 alkalommal hozott ilyen döntést – olvasható a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 11:04

Orbán személyesen takarított el minden akadályt a gigászi médiaholding útjából, nem vizsgálhatja az ügyet a Versenyhivatal

Publikálás dátuma
2018.12.05. 17:42

Fotó: Tóth Gergő
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás - ezt a minősítést kapta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyik épp egy óriási médiaholdingot formáz, miután megszerezte az Echo TV, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. A vonatkozó kormányrendelet (szignálta Orbán Viktor) a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, és egyetlen szóval indokolja a döntést, miszerint: közérdek.
Ezzel a kormány lehetővé tette, hogy a médiaalapítvány kikerülje a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács vizsgálatát. Bár ez csak hipotézis, de feltehetően mindkét szervezet vétót mondott volna az ilyen mérvű piaci koncentrációra - ha nem így lenne, akkor semmi szükség nem lett volna a "nemzetstratégiai minősítésre". Emlékeztetőül: november 28-án jelentették be azt, hogy a nyáron alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül tíz kiadóvállalat, a cégek önkéntes felajánlással léptek be a nonprofit szervezetbe. A médiavállalkozás irányítója Liszkay Gábor lett. A cégek több tízmilliárdnyi vagyont toltak be a szervezetbe.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 17:50