Kórházi fertőzések – Egyre rosszabbak a számok

Publikálás dátuma
2018.12.05 19:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből. Pert indítottak, hogy a kórházakra lebontott adatok is nyilvánosak legyenek.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Mint a TASZ a honlapján felidézi: idén ezt rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül közzétettek néhány adatot. Mint írják, a jelentés nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának: nem derül ki belőle, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatóak benne. A dokumentum idén sem lett érthetőbb, de a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb statisztikai adatokat.

Folyamatos növekedés, hiányos diagnosztika

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A dokumentum kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem. A jelentésből kiderül, hogy a multirezisztens kórokozók (olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak) által okozott fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kórházakból elbocsátott betegre.
A Clostridium difficile (CDI) olyan bélbaktérium, ami az egészséges embereknél rendszerint nem okoz panaszokat, de nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozhat. A jelentés szerint ezeknek a fertőzéseknek a száma az elmúlt évek során kismértékben csökkent.
A TASZ azonban kiemeli: a csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk. Pedig épp ezekből derülhetne ki, hogy egy beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, vagyis ez a diagnózis megfelelő és egyszerű módja. Abban viszont a horvátokat is magasan lekörözzük, hogy milyen eséllyel találnak a laborvizsgálatok ilyen fertőzést a betegeknél: vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, ami még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A dokumentum szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
A TASZ kiemeli, hogy a jelentésből hiányoznak bizonyos adatok (a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli), és a számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani. „Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta. Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el” – emelik ki.
A TASZ pert indított az Emmi ellen annak érdekében, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várják.
„Túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik”
– hangsúlyozza a TASZ.
2018.12.05 19:06
Frissítve: 2018.12.05 20:36

Durvul a hóhelyzet: egyre több megyére adnak ki riasztást

Publikálás dátuma
2018.12.15 13:41

Fotó: MTI/ Varga György
A déli országrészben húszcentis hótakaró alakulhat ki.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a havazás miatt Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében léptette életbe az elsőfokú figyelmeztetés. Szombat estig még folytatódik az országos havazás, de a Dunántúlon nyugat felől gyengül, éjszaka fokozatosan megszűnik a csapadék. Síkvidéken az ország északnyugati felében további 1-7, délkeleti felében további 7-15 centiméter hó valószínű. A hóréteg vastagsága vasárnap reggelig főként délen, délkeleten, illetve a hegyvidéki területeken elérheti a 15-20, a délkeleti határvidéken meghaladhatja a 20 centimétert, aminek jó része ott nedves, tapadó hó formában valószínű. A keleti határnál vegyes formájú csapadék (havas eső, fagyott eső) sem kizárt. Kiemelték továbbá, hogy az élénk, néhol erős északi, északkeleti szél főként a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön, északkeleten kissé hordhatja a havat. Ugyanakkor északkeleten már éjszaka, nyugaton pedig vasárnap reggeltől mérséklődik a légmozgás. A hófúvás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki az elsőfokú figyelmeztetést.
Szerző
Témák
havazás
2018.12.15 13:41

Polgármesteri összefogással bojkottálná a rabszolgatörvényt Botka

Publikálás dátuma
2018.12.15 13:14
Botka László nyáron a Népszava szerkesztőségében - Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Szeged vállalja, hogy intézményei és cégei nem élnek a 400 órás túlóra lehetőségével.
Szeged polgármestere határozatot terjeszt be a helyi közgyűlés elé, amely megtiltja a rabszolgatörvény alkalmazását az önkormányzat cégeinél, írja a szeged.hu. A szegedi önkormányzat garantálja, hogy nem él a rabszolgatörvényben rögzített 400 túlóra lehetőségével. A szegedi határozat tizennégy önkormányzati tulajdonú vállalatra vonatkozik, amelyeknek összesen 2000-nél is több alkalmazottja van. Rájuk biztosan nem fog vonatkozni a Fidesz által kierőszakolt rabszolgatörvény. Botka László arra kéri a munkáltatókat és a többi önkormányzat vezetőjét, hogy kövessék példáját. Ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt, amellyel a Fidesz kiszolgáltatja a magyar munkavállalókat a multinacionális cégek érdekeinek.
2018.12.15 13:14