Kórházi fertőzések – Egyre rosszabbak a számok

Publikálás dátuma
2018.12.05 19:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből. Pert indítottak, hogy a kórházakra lebontott adatok is nyilvánosak legyenek.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Mint a TASZ a honlapján felidézi: idén ezt rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül közzétettek néhány adatot. Mint írják, a jelentés nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának: nem derül ki belőle, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatóak benne. A dokumentum idén sem lett érthetőbb, de a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb statisztikai adatokat.

Folyamatos növekedés, hiányos diagnosztika

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A dokumentum kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem. A jelentésből kiderül, hogy a multirezisztens kórokozók (olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak) által okozott fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kórházakból elbocsátott betegre.
A Clostridium difficile (CDI) olyan bélbaktérium, ami az egészséges embereknél rendszerint nem okoz panaszokat, de nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozhat. A jelentés szerint ezeknek a fertőzéseknek a száma az elmúlt évek során kismértékben csökkent.
A TASZ azonban kiemeli: a csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk. Pedig épp ezekből derülhetne ki, hogy egy beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, vagyis ez a diagnózis megfelelő és egyszerű módja. Abban viszont a horvátokat is magasan lekörözzük, hogy milyen eséllyel találnak a laborvizsgálatok ilyen fertőzést a betegeknél: vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, ami még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A dokumentum szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
A TASZ kiemeli, hogy a jelentésből hiányoznak bizonyos adatok (a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli), és a számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani. „Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta. Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el” – emelik ki.
A TASZ pert indított az Emmi ellen annak érdekében, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várják.
„Túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik”
– hangsúlyozza a TASZ.
2018.12.05 19:06
Frissítve: 2018.12.05 20:36

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35