Kórházi fertőzések – Egyre rosszabbak a számok

Publikálás dátuma
2018.12.05 19:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből. Pert indítottak, hogy a kórházakra lebontott adatok is nyilvánosak legyenek.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Mint a TASZ a honlapján felidézi: idén ezt rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül közzétettek néhány adatot. Mint írják, a jelentés nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának: nem derül ki belőle, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatóak benne. A dokumentum idén sem lett érthetőbb, de a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb statisztikai adatokat.

Folyamatos növekedés, hiányos diagnosztika

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A dokumentum kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem. A jelentésből kiderül, hogy a multirezisztens kórokozók (olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak) által okozott fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kórházakból elbocsátott betegre.
A Clostridium difficile (CDI) olyan bélbaktérium, ami az egészséges embereknél rendszerint nem okoz panaszokat, de nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozhat. A jelentés szerint ezeknek a fertőzéseknek a száma az elmúlt évek során kismértékben csökkent.
A TASZ azonban kiemeli: a csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk. Pedig épp ezekből derülhetne ki, hogy egy beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, vagyis ez a diagnózis megfelelő és egyszerű módja. Abban viszont a horvátokat is magasan lekörözzük, hogy milyen eséllyel találnak a laborvizsgálatok ilyen fertőzést a betegeknél: vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, ami még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A dokumentum szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
A TASZ kiemeli, hogy a jelentésből hiányoznak bizonyos adatok (a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli), és a számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani. „Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta. Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el” – emelik ki.
A TASZ pert indított az Emmi ellen annak érdekében, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várják.
„Túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik”
– hangsúlyozza a TASZ.
Frissítve: 2018.12.05 20:36

Lift és padlófűtés is lesz a szegedi dómban, 1,7 milliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.04.24 20:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
A  Szeged-Csanádi Egyházmegye ennél olcsóbb beruházást akart, de nem bánták a félmilliárdos pluszköltséget sem.
Vége az idős asszonyok templomi fagyoskodásának – legalábbis a szegedi dómban, ahol Kiss- Rigó László szeged-csanádi püspök átfogó felújítást rendelt el, beleértve a fűtésrendszer kiépítését is. 
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a  Szeged-Csanádi Egyházmegye összesen 1,74 milliárd forint értékben rendelt meg korszerűsítési munkálatokat a Dóm téri fogadalmi templomban (a . A megbízás többek között kiterjed a templom teljes, 6500 négyzetméteres homlokfelületének szerkezeti javítására, restaurálására, új, fehér mészkő lépcsőburkolatra is. Mindez azért meglepő, mert a Délmagyar cikke szerint
a dómot már 2014 és 2015 között is felújították, akkor 2,1 milliárd forintnyi uniós és állami támogatással.
(A korábbi forrásból jutott a templom látogatóközpontjának felújítására, ahol aztán egy Katedrális nevű luxuséttermet alakítottak ki.) A Google Maps-en publikált friss, márciusi képen mindenesetre úgy tűnik, hogy „a homlokfelület” kifogástalan állapotú. 

Kell oda lift, meg csobogó is

Az egyházmegye nem érte be a szimpla (bár megkérdőjelezhető szükségességű) külső felújítással: a megbízás alapján csobogóval és díszkivilágítással látják el a Páduai Szent Antal szobor előtti vizes medencét, a templom liturgikus tere pedig 1366 négyzetméteres területen kap padlófűtést és persze új padlóburkolatot – „hang, fény- és látványtechnikai fejlesztéssel”. És hogy a misét celebráló idős püspökök se fáradjanak el, a 
a püspöki sekrestye bejárata előtt egyedi kivitelű új, 4 megállós, 11,68 méter emelőmagasságú liftet építenek
A közbeszerzési dokumentumból azt is megtudtuk, hogy az építkezés ideje alatt bekamerázzák a templomteret, a felújításról pedig fotókönyv készül. Ez - mármint a felszerelt webkamerák száma – külön pontot jelentett a pályázatok elbírálásakor. Bár az egyházmegye eredetileg 1,25 milliárd forintra becsülte a pályázat összértékét, a beérkező ajánlatokból gyorsan egyértelművé vált, hogy 1,7 milliárd alatt nem ússzák meg az újabb felújítást. A tendert végül a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte el, 1,74 milliárdos ajánlatával, ami közel félmilliárddal többet jelentett a tervezett összegnél, a beruházó azonban erre is rábólintott.
A két felújítás során tehát 3, 8 milliárdot szántak a fogadalmi templom restaurálására. Ebből az összegből számos szociális bérlakást, hajléktalanszállót – adott esetben kórházi részleget – is lehetett volna építeni. De, mint Semjén Zsolttól tudjuk, az egyház nem valamiféle emberbaráti egyesület

A hirado.hu helyreigazít, de nem fizet: Hadházy bekészítette a végrehajtót

Publikálás dátuma
2019.04.24 18:55
Hadházy Ákos. Fotó: Molnár Ádám
Szánalmas balfácánok az ellenzéki politikusok Hadházy Ákos szerint, ha hagyják, hogy haugságokat terjesszen róluk a kormánymédia.
Végrehajtóval fenyegeti a hirado.hu-t Hadházy Ákos. A független képviselő megelégelte, hogy a honlap ugyan évekig tartó perek után közzétette a "sehol nem látható" helyreigazítást, csakhogy hónapok óta nem fizeti ki neki és édesapjának megítélt 600-600 ezer forint sérelemdíjat. "A közpénzen végzett aljas lejáratásukért az Önök adófizetői pénzéből kellene fizetniük, de most az egyszer úgy tűnik, spórolnak Önöknek. Nem úgy mint akkor, amikor milliárdokat költöttek el kamu megbízásokra.", ironizál az ellenzéki honatya.
Emlékeztetőül: az úgynevezett közszolgálati híroldal 2017 januárjában valótlanul állította, hogy Hadházy Ákos és apja "földmutyiban érintett". 2018 januárjában az Origót szemlézve ugyancsak megalapozatlanul írta Hadházy Ákosról, hogy egy étteremben rendszeresen egyeztet Simicska Ádámmal az LMP és a Jobbik együttműködéséről. 
Hadházy szerint szánalmas balfácánok azok az ellenzéki politikusok, akik tűrik, hogy a kormánymédia hazugságokat terjesszen róluk.