Elbúcsúztatták George H.W. Busht a washingtoni katedrálisban

Publikálás dátuma
2018.12.05. 20:34

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A néhai elnököt csütörtökön helyezik örök nyugalomra a houstoni Elnöki Könyvtár épületében.
A washingtoni katedrálisban szerdán elbúcsúztatták a néhai George H.W. Busht, az Egyesült Államok 41. elnökét. A gyászszertartáson Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, volt honvédelmi miniszter és Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete képviselte. A mintegy kétórás szertartáson imádsággal, bibliai idézetek felolvasásával, az elhunyt életének felidézésével búcsúztak a néhai elnöktől. A ceremóniát a könnyek mellett nem egyszer nevetés is kísérte, amikor a beszédet mondók George H.W. Bush életének kedves és humoros epizódjait, vagy a volt elnök mondásait idézték fel. Egyik fia, George W. Bush, az Egyesült Államok 43. elnöke, a többi között arról beszélt, hogy édesapja megtanította neki, mit jelent elnöknek lenni, hogy az országot bátorsággal és a honfitársai iránti szeretettel a szívében kell vezetni.
„Amikor a történelemkönyveket írják, azt fogják mondani róla: George H. W. Bush az Egyesült Államok nagyszerű elnöke volt”

– fogalmazott ifjabb Bush, aki a beszéde végén – nagyszerű és nemes léleknek nevezve édesapját – elsírta magát.

George W. Bush beszéde előtt Alan Simpson, volt szenátor, az elhunyt barátja, Brian Mulroney, volt kanadai kormányfő, Jenna Bush Hager, a néhai elnök unokája és Jon Meachem, Bush életrajzírója mondott beszédet. Alan Simpson a néhai elnök hűségét emelte ki: hűségét a hazájához, a családjához, a barátaihoz, és nem utolsó sorban a kormányzati, demokratikus intézményrendszerhez.
„A legudvariasabb és legtiszteletreméltóbb ember volt, akit valaha is ismertem”

– fogalmazott a volt szenátor.

Brian Mulroney, Kanada volt konzervatív miniszterelnöke elsősorban személyes emlékeket idézett fel, emlékeztetve arra is, hogy George H W. Bush elnöksége alatt omlott össze a kommunizmus Kelet-Európában, újraegyesült Németország és megszűnt az apartheid Dél-Afrikában. A kanadai politikus idézte a néhai Helmut Kohl német kancellárt, aki szerint – mint Mulroney fogalmazott – „George H.W. Bush briliáns diplomáciája nélkül nem jöhetett volna létre a német egység”.
„George H. W. Bush volt az Egyesült Államok utolsó nagyszerű katona-államférfija”

– mondta beszédében Jon Meacham, a néhai elnök életrajzírója, utalva ezzel arra, hogy az elhunyt pilótaként a második világháborúban is szolgálatot teljesített.

Az író emlékeztetett rá: George H.W. Bush a hidegháború éveiben fellépett az önkényuralom ellen, Washingtonban pedig a politikai megosztottságot ostorozta. Meacham szerint idősebb Bush hitvallása az volt: „mondj igazat, ne hibáztasd a népet, légy erős, tedd a legjobbat, dolgozz keményen, légy megbocsátó”. Meacham kiemelte, hogy a 41. elnöknek köszönhetően az amerikaiak és a világ nemzetei „szabadabbak, jobbak, nemesebbek lettek”. A gyászszertartáson külföldi és amerikai politikusok vettek részt. Jelen volt például Angela Merkel német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök, Károly herceg brit trónörökös, John Major, aki Bush elnöksége idején volt az Egyesült Királyság kormányfője és II. Abdullah jordán király. A templom padsoraiban helyet foglaltak a jelenlegi amerikai kormány tagjai is, az első sorban Donald Trump elnök és felesége, valamint ugyancsak a feleségével három volt amerikai elnök – Barack Obama, Bill Clinton és Jimmy Carter – ült. Donald Trump még a szertartás előtt közzétett Twitter-bejegyzésében azt írta:
„nem temetés ez, hanem egy hosszú és kivételes életet élő, nagyszerű ember ünneplésének napja. Hiányozni fog nekünk”.

A washingtoni katedrálisból az Egyesült Államok 41. elnökének koporsóját a családtagok és néhány barát kíséretében Houstonba szállították, ahol a St. Mary episzkopális templomban ravatalozzák fel, majd a néhai elnököt csütörtökön helyezik örök nyugalomra a houstoni Elnöki Könyvtár épületében. A szerdai napot Donald Trump elnök nemzeti gyásznappá nyilvánította, valamennyi szövetségi -, és kormányhivatal zárva tart, a nemzeti lobogók pedig harminc napon keresztül félárbocon lesznek.
Szerző

Győzelemre állnak a sárgamellényesek – Kész végleg eltörölni az üzemanyagadót a francia kormány

Publikálás dátuma
2018.12.05. 20:18

Fotó: MEHDI TAAMALLAH / NURPHOTO / AFP
Édouard Philippe még kedden jelentette be, hogy hat hónapos moratóriumot hirdet, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és emeli a minimálbért.
A francia kormány teljesen és végleg eltörli az üzemanyagadót, ha nem talál másfajta jó megoldásokat az életszínvonal javítására – mondta az MTI összefoglalója szerint Édouard Philippe francia kormányfő a nemzetgyűlésben, miután a sárgamellényes mozgalom országszerte folytatta a tüntetéseket. A miniszterelnök kedden jelentette be, hogy – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és három százalékkal megemeli a minimálbért. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerda este közzétett felmérése szerint a franciák 78 százaléka úgy véli, hogy a kormány nem tett eleget a sárga mellényesek elvárásainak, akik folytatták az útblokádokat és újabb országos tiltakozónapot szerveznek szombatra. A kabinet keddre tervezett megbeszéléseket a sárga mellényesek vezetőivel, ez azonban elmaradt, miután a lázadók elutasították a kormány megbeszélésekre vonatkozó ajánlatát. Emmanuel Macron hétfő este tartott rendkívüli ülést a kormány vezető tisztségviselőivel a kialakult helyzetről. Ekkor jelentették be, hogy a francia köztársasági elnök a kialakult helyzetre való tekintettel elhalasztja kétnaposra tervezett belgrádi útját.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 20:37

És akkor Magyarország megtámogatja a NATO-t

Publikálás dátuma
2018.12.05. 18:22
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminiszter
Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI/KKM
Két misszióhoz is érkeznek magyar katonák.
Magyarország összesen 100 fővel növeli hozzájárulását a NATO koszovói, illetve afganisztáni missziójához — jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán. Elmondta azt is, Magyarország 2024-ig fenntartja évi 500 ezer dolláros (141,5 millió forintos) támogatását az afganisztáni biztonsági erőknek. A politikus a brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hazánk megpályázza a KFOR — a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő — jövő nyáron megüresedő parancsnoki tisztét. A brüsszeli ülés második napján a tárcavezetők a nyugat-balkáni és az afganisztáni helyzetről tárgyaltak. Megállapították, hogy a görög-macedón névvita megoldásával Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a NATO-tagság felé. Szijjártó Péter a magyar álláspontot tolmácsolva arról beszélt, hogy az országnak már rég a szövetségesek között lenne a helye. Kérdésünkre elmondta, hogy az ülésen nem emelt kifogást a macedóniai bíróságok független működésével kapcsolatban. Pedig a NATO-tagságnak ugyanúgy feltétele a demokratikus berendezkedés, mint az EU-csatlakozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a Gruevszki-üggyel kapcsolatban azzal vádolta a macedón igazságszolgáltatást, hogy részese az országban zajló politikai játszmáknak. A külügyminiszterek arról is döntöttek, hogy Bosznia-Hercegovina benyújthatja első éves akciótervét a NATO-nak. Ez még nem azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni államot meghívták a szövetség csatlakozást előkészítő programjába, de mindenképpen az együttműködés szorosabbra fűzéséről árulkodik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozást követő sajtóértekezletén “rossz időzítésűnek” nevezte az önálló hadsereg létrehozásáról szőtt koszovói terveket. Szerinte az csak bonyolítaná az Európai Unió közvetítésével zajló Belgrád és Pristina közötti párbeszédet.  “Az európai egység nem helyettesítheti a transzatlanti egységet” — válaszolta a főtitkár arra az újságírói kérdésre, hogy az európai hadsereg létrehozása milyen hatással lehet az észak-atlanti szövetség jövőjére.
Témák
NATO