Elbúcsúztatták George H.W. Busht a washingtoni katedrálisban

Publikálás dátuma
2018.12.05 20:34

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
A néhai elnököt csütörtökön helyezik örök nyugalomra a houstoni Elnöki Könyvtár épületében.
A washingtoni katedrálisban szerdán elbúcsúztatták a néhai George H.W. Busht, az Egyesült Államok 41. elnökét. A gyászszertartáson Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, volt honvédelmi miniszter és Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete képviselte. A mintegy kétórás szertartáson imádsággal, bibliai idézetek felolvasásával, az elhunyt életének felidézésével búcsúztak a néhai elnöktől. A ceremóniát a könnyek mellett nem egyszer nevetés is kísérte, amikor a beszédet mondók George H.W. Bush életének kedves és humoros epizódjait, vagy a volt elnök mondásait idézték fel. Egyik fia, George W. Bush, az Egyesült Államok 43. elnöke, a többi között arról beszélt, hogy édesapja megtanította neki, mit jelent elnöknek lenni, hogy az országot bátorsággal és a honfitársai iránti szeretettel a szívében kell vezetni.
„Amikor a történelemkönyveket írják, azt fogják mondani róla: George H. W. Bush az Egyesült Államok nagyszerű elnöke volt”
– fogalmazott ifjabb Bush, aki a beszéde végén – nagyszerű és nemes léleknek nevezve édesapját – elsírta magát.
George W. Bush beszéde előtt Alan Simpson, volt szenátor, az elhunyt barátja, Brian Mulroney, volt kanadai kormányfő, Jenna Bush Hager, a néhai elnök unokája és Jon Meachem, Bush életrajzírója mondott beszédet. Alan Simpson a néhai elnök hűségét emelte ki: hűségét a hazájához, a családjához, a barátaihoz, és nem utolsó sorban a kormányzati, demokratikus intézményrendszerhez.
„A legudvariasabb és legtiszteletreméltóbb ember volt, akit valaha is ismertem”
– fogalmazott a volt szenátor.
Brian Mulroney, Kanada volt konzervatív miniszterelnöke elsősorban személyes emlékeket idézett fel, emlékeztetve arra is, hogy George H W. Bush elnöksége alatt omlott össze a kommunizmus Kelet-Európában, újraegyesült Németország és megszűnt az apartheid Dél-Afrikában. A kanadai politikus idézte a néhai Helmut Kohl német kancellárt, aki szerint – mint Mulroney fogalmazott – „George H.W. Bush briliáns diplomáciája nélkül nem jöhetett volna létre a német egység”.
„George H. W. Bush volt az Egyesült Államok utolsó nagyszerű katona-államférfija”
– mondta beszédében Jon Meacham, a néhai elnök életrajzírója, utalva ezzel arra, hogy az elhunyt pilótaként a második világháborúban is szolgálatot teljesített.
Az író emlékeztetett rá: George H.W. Bush a hidegháború éveiben fellépett az önkényuralom ellen, Washingtonban pedig a politikai megosztottságot ostorozta. Meacham szerint idősebb Bush hitvallása az volt: „mondj igazat, ne hibáztasd a népet, légy erős, tedd a legjobbat, dolgozz keményen, légy megbocsátó”. Meacham kiemelte, hogy a 41. elnöknek köszönhetően az amerikaiak és a világ nemzetei „szabadabbak, jobbak, nemesebbek lettek”. A gyászszertartáson külföldi és amerikai politikusok vettek részt. Jelen volt például Angela Merkel német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök, Károly herceg brit trónörökös, John Major, aki Bush elnöksége idején volt az Egyesült Királyság kormányfője és II. Abdullah jordán király. A templom padsoraiban helyet foglaltak a jelenlegi amerikai kormány tagjai is, az első sorban Donald Trump elnök és felesége, valamint ugyancsak a feleségével három volt amerikai elnök – Barack Obama, Bill Clinton és Jimmy Carter – ült. Donald Trump még a szertartás előtt közzétett Twitter-bejegyzésében azt írta:
„nem temetés ez, hanem egy hosszú és kivételes életet élő, nagyszerű ember ünneplésének napja. Hiányozni fog nekünk”.
A washingtoni katedrálisból az Egyesült Államok 41. elnökének koporsóját a családtagok és néhány barát kíséretében Houstonba szállították, ahol a St. Mary episzkopális templomban ravatalozzák fel, majd a néhai elnököt csütörtökön helyezik örök nyugalomra a houstoni Elnöki Könyvtár épületében. A szerdai napot Donald Trump elnök nemzeti gyásznappá nyilvánította, valamennyi szövetségi -, és kormányhivatal zárva tart, a nemzeti lobogók pedig harminc napon keresztül félárbocon lesznek.
Szerző
2018.12.05 20:34
Frissítve: 2018.12.05 20:34

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02