Kitiltanák a Balatonról az e-jetskit

Publikálás dátuma
2018.12.06 10:30

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Civilek szerint zavaró és a környezetre is káros a magyarok által kifejlesztett elektrojet. A tervezők szerint nincs miért aggódni.
- Szeretném, ha a Balaton a pihenés, a csend és a családok tava maradhatna. Sem az élővilágnak, sem az üdülőknek nincs szüksége a zavarásra, zajra, szennyezésre. Maradjon a Balaton a fürdőzőké! - ilyen és ehhez hasonló megjegyzések olvashatók a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) petíciójához csatolva, amelyet azért indított a civil szervezet, hogy törvényileg tiltsák be az elektromos jetskik használatát a tavon. A napokban megjelent felhívást – amelyet a Szabad Pécs vett észre – eddig csaknem hétszázan írták alá, köztük Bezeréti Katalin, Balatonföldvár korábbi polgármestere is. - A motorcsónakokat több mint harminc éve kitiltották a Balatonról, mert megértették a döntéshozók, nemcsak veszélyes, de ökológiailag is káros. Ez az elektromos jetskire is vonatkozik, mert felkavarja a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek - mondta a Népszavának Hajósy Adrienn, a NABE aktivistája. Úgy vélte, nincs miért engedélyezni az elektrojetet, mert bár hivatalosan annak számít, nem valódi közlekedési eszköz, s csak egy tehetős réteg újabb játékszere lesz, amely azonban százezrek kikapcsolódását teszi tönkre. - Van éppen elég más vízfelület, ahol szórakozásból száguldozni lehet – jelentette ki az aktivista. A tiltakozást kiváltó elektrojet elvileg nem jetski : a magyar fejlesztésű jármű ugyanis hivatalosan nem vízi sporteszköz, hanem kisgéphajó, amelyhez jogosítvány szükséges. Az elektrojetet világszabadalomként Balatonvilágoson fejlesztik, gyártója szerint más, mint a jetski, mert nem szennyező, nem pazarló és sokkal halkabb. Az ötletgazdák szerint ugyanakkor balatoni elterjedése újabb vonzerőt jelentene a tó számára. - A fejlesztés során kiemelten figyeltünk rá, hogy az elektrojet ne szennyezze a környezetet és ne okozzon zajszennyezést sem – mondta megkeresésünkre Rádi Péter, a Narke Team ügyvezetője. – A gyártás és a tesztelés alatt készült mérések azt mutatják, hogy az elektrojet minden követelménynek megfelel. Ettől függetlenül nyitottak vagyunk a párbeszédre azokkal, akiket a hivatalos papírok és adatok nem győznek meg – tette hozzá. A gyártó cég vezetője elmondta, műszakilag olyan megoldást sikerült kifejleszteniük, amelynek köszönhetően a járműnek minimális a merülése, és a hanghatása sem releváns. - Emellett jól manőverezhető, biztonságos, a vezetése jogosítványhoz kötött, azaz nem kell attól tartani, hogy felelőtlenül száguldozhat vele bárki a fürdőzők között – mondta. A hajózási szabályzat egyébként előírja, mely vízfelületeken lehet vele közlekedni – tette hozzá. Rádi Péter szerint az e-jetski ára is előrevetíti, hogy nem lesz tömegtermék: arra számítanak, hogy a nemzetközi kereslet lesz magasabb, nem a hazai. A Balaton vizéről egyébként a jetskik - a belső égésű motorral hajtott kishajókhoz és csónakokhoz hasonlóan - ki vannak tiltva, viszont az eletrojet megfelel a jelenlegi törvényi kritériumoknak. - Jelenleg valóban nincs törvény az elektromos jetskire – ismerte el Hajósy Adrienn –, mert amikor a 80-as években megalkották az erre vonatkozó passzust, nem gondolhatott senki elektromos meghajtású járművekre. - S ezt a jogi kiskapuit akarják most kihasználni - mondta. A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség legutóbbi ülésén fel is merült, módosítani kellene az ide vonatkozó jogszabályt, hogy a törvény az elektrojetre is vonatkozzon, de akadt olyan ötlet is, hogy 15 kilométer/órában kellene maximálni a jármű megengedett sebességét a tavon. Utóbbi vélhetően azt jelentené, hogy az elektrojet nem terjedne el a Balatonnál: ki fizetne több mint 15 millió forintot valamiért, amivel úgy tud haladni, mint egy gumikajakkal.

Milliárdos fejlesztés

A Narke TheElectrojet névre keresztelt jármű magyar mérnökök munkájának köszönhető, s néhány éve kezdődött meg a fejlesztése Balatonvilágoson: az eddig több mint 1 milliárd forintos beruházást az unió 369 millióval támogatta. Az elektrojet hivatalosan három személyes, súlya 380 kiló, a háromfázisú aszinkronmotor 60 lóerős, s 55 kilométer/órás sebességre képes, az akkumulátora másfél-két órás működést tesz lehetővé egy töltéssel.

Témák
Balaton
2018.12.06 10:30
Frissítve: 2018.12.06 10:30

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35