Időcsapdába ejtették az ország egyik legnagyobb múzeumát

Publikálás dátuma
2018.12.06 08:15

Fotó: Vajda József
A kormányzati sikerpropagandával szemben a Néprajzi munkatársai azt állítják, a költözés körül teljes a káosz.
Jó hír: az új Néprajzi Múzeum egy rangos nemzetközi versenyen elnyerte a világ legjobb középületének járó díjat. Rossz hír: az elismerés nem a valóságos épületnek, hanem a látványtervnek szól, a Városligetnél épülő múzeum helyén egyelőre csak hatalmas gödör ásítozik. Még rosszabb hír: a Kossuth térről eltávolított intézmény dolgozóinak sejtelmük sincs, hogy mikor, hova és hogyan tudják átvinni a hatalmas gyűjteményt.
Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója ugyanakkor lapunknak azt állította, hogy a költöztetés a tervezett ütemben zajlik. Közlése szerint a Városliget Zrt. és az EMMI szakembereivel együtt, a vonatkozó kormányhatározatoknak megfelelően végzik a költözési és logisztikai feladatokat. Miközben a főigazgató úgy látja, minden a legnagyobb rendben van, a múzeum (nevük mellőzését kérő) munkatársai ennek pontosan az ellenkezőjéről számoltak be a Népszavának. 
Időcsapdában vagyunk – jelentette ki egyikük. A kormány döntése értelmében a múzeumnak 2019 végéig kell elhagynia a Kossuth téri ingatlant, amit a Kúria és a Legfőbb Ügyészség vesz birtokba. Az új városligeti épület azonban csak 2021-re készül el. Már amennyiben tényleg elkészül addig: az ilyen volumenű beruházásoknál gyakori a csúszás. Ráadásul a bíróság nemrég hatályon kívül helyezte az építési engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította az V. kerületi kormányhivatalt. A múzeum egy éve zárva van, de a csomagolás pillanata még nem érkezett el. Kemecsi Lajos tájékoztatása szerint „a kiállítóterekben jelenleg is a költözés előkészítése zajlik. Ez revíziókat, digitális fotózást, QR-kódokkal való ellátást, állományvédelmi tevékenységet, a szállításhoz-mozgatáshoz elengedhetetlen restaurátori beavatkozásokat jelent.” A Néprajziban őrzött mintegy 220 ezer tárggyal a Szabolcs utcai raktárba kellene áthurcolkodni, ami viszont nincs kész. Bár a főigazgató azzal kalkulál, hogy a raktárat jövő év elején átadják, és ezt követően indulhat a műtárgyak költöztetése, a munkatársak körében olyan hírek terjednek, hogy a Szabolcs utcai épületegyüttes csak nyáron lesz fogadókész állapotban. Mérget semmire sem lehet venni. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa idén februárban azt mondta, hogy a Szabolcs utcai komplexum (ami a legkorszerűbb ilyen típusú intézmény Európában) még ebben az évben elkészül. Az, hogy annak rendje és módja szerint kivárják majd, amíg a raktárban „beáll a pára és a klíma”, pillanatnyilag hiú ábrándnak tűnik. Így sem látszik, hogyan tartható a kormány által megszabott határidő. A biztonságos és szakszerű átköltözéshez ekkora tárgymennyiség esetén – tudtuk meg – minimum egy, de inkább két évre lenne szükség. Nem elhanyagolható probléma, hogy a munkatársak elmondása szerint a Kossuth téren lévő könyvtár és irattár számára a Szabolcs utcában nem lesz hely. Sőt: a munkatársak számára sem lesz. A múzeumi létszámot – éppen a költözésre tekintettel – felduzzasztották mintegy 120 főre. Csakhogy a Szabolcs utcában nincsenek irodák egy ekkora stáb elhelyezésére. „Fogalmunk sincs, hova kerülünk addig, amíg elkészül az új épület a Városligetnél” – osztotta meg kételyeit egy néprajzis dolgozó. Elküldött kérdéseink nagy részét Kemecsi Lajos válasz nélkül hagyta, és annak sem adta jelét, hogy a kormánynál kezdeményezné a határidők módosítását. A főigazgató ugyanakkor rögzítette: a legfontosabb szempont minden körülmények között a gyűjtemények biztonsága, erre ügyelve készülnek a tervek.

Kiürítési zűrök

A Kossuth téri épület a Néprajzi Múzeum kiköltözésével sem lesz üres, az ingatlan Alkotmány utcai részét ugyanis a Politikatörténeti Intézet (PTI) használja. A Kúria nemrég kimondta ugyan, hogy a PTI használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, de az épületrész kiürítésére vonatkozó állami keresetet megalapozatlannak találta. Megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó kiköltözni. Kérdésünkre, hogy milyen lépéseket készül tenni, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt válaszolta: jelenleg várják a Kúria írásos ítéletet, ezt követően alakítják ki jogi álláspontjukat.

Terv és valóság

Óvatosan kell bánni a látványtervekkel. Emlékezhetünk a Duna Aréna szomorú történetére: a tervek általános tetszést arattak, aztán impozáns úszócsarnok helyett valami egészen mást, egy konténerszerű képződményt kaptunk. A még csak papíron létező új Néprajzi Múzeum az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen lett a „világ legjobb középülete”. Kérdésünkre, hogy mennyiben szokás látványtervek alapján díjakat osztogatni, Torma Tamás szakújságíró elmondta: ez nem építészeti, hanem beruházói díj. Az említett versenyen nem a szép, hanem a nagy projektek szoktak nyerni. Ettől függetlenül szerinte a Liget Projekt épülettervei közül messze a Néprajzi Múzeumé a legjobb.

Frissítve: 2018.12.06 08:15

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.