Időcsapdába ejtették az ország egyik legnagyobb múzeumát

Publikálás dátuma
2018.12.06 08:15

Fotó: / Vajda József
A kormányzati sikerpropagandával szemben a Néprajzi munkatársai azt állítják, a költözés körül teljes a káosz.
Jó hír: az új Néprajzi Múzeum egy rangos nemzetközi versenyen elnyerte a világ legjobb középületének járó díjat. Rossz hír: az elismerés nem a valóságos épületnek, hanem a látványtervnek szól, a Városligetnél épülő múzeum helyén egyelőre csak hatalmas gödör ásítozik. Még rosszabb hír: a Kossuth térről eltávolított intézmény dolgozóinak sejtelmük sincs, hogy mikor, hova és hogyan tudják átvinni a hatalmas gyűjteményt.
Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója ugyanakkor lapunknak azt állította, hogy a költöztetés a tervezett ütemben zajlik. Közlése szerint a Városliget Zrt. és az EMMI szakembereivel együtt, a vonatkozó kormányhatározatoknak megfelelően végzik a költözési és logisztikai feladatokat. Miközben a főigazgató úgy látja, minden a legnagyobb rendben van, a múzeum (nevük mellőzését kérő) munkatársai ennek pontosan az ellenkezőjéről számoltak be a Népszavának. 
Időcsapdában vagyunk – jelentette ki egyikük. A kormány döntése értelmében a múzeumnak 2019 végéig kell elhagynia a Kossuth téri ingatlant, amit a Kúria és a Legfőbb Ügyészség vesz birtokba. Az új városligeti épület azonban csak 2021-re készül el. Már amennyiben tényleg elkészül addig: az ilyen volumenű beruházásoknál gyakori a csúszás. Ráadásul a bíróság nemrég hatályon kívül helyezte az építési engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította az V. kerületi kormányhivatalt. A múzeum egy éve zárva van, de a csomagolás pillanata még nem érkezett el. Kemecsi Lajos tájékoztatása szerint „a kiállítóterekben jelenleg is a költözés előkészítése zajlik. Ez revíziókat, digitális fotózást, QR-kódokkal való ellátást, állományvédelmi tevékenységet, a szállításhoz-mozgatáshoz elengedhetetlen restaurátori beavatkozásokat jelent.” A Néprajziban őrzött mintegy 220 ezer tárggyal a Szabolcs utcai raktárba kellene áthurcolkodni, ami viszont nincs kész. Bár a főigazgató azzal kalkulál, hogy a raktárat jövő év elején átadják, és ezt követően indulhat a műtárgyak költöztetése, a munkatársak körében olyan hírek terjednek, hogy a Szabolcs utcai épületegyüttes csak nyáron lesz fogadókész állapotban. Mérget semmire sem lehet venni. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa idén februárban azt mondta, hogy a Szabolcs utcai komplexum (ami a legkorszerűbb ilyen típusú intézmény Európában) még ebben az évben elkészül. Az, hogy annak rendje és módja szerint kivárják majd, amíg a raktárban „beáll a pára és a klíma”, pillanatnyilag hiú ábrándnak tűnik. Így sem látszik, hogyan tartható a kormány által megszabott határidő. A biztonságos és szakszerű átköltözéshez ekkora tárgymennyiség esetén – tudtuk meg – minimum egy, de inkább két évre lenne szükség. Nem elhanyagolható probléma, hogy a munkatársak elmondása szerint a Kossuth téren lévő könyvtár és irattár számára a Szabolcs utcában nem lesz hely. Sőt: a munkatársak számára sem lesz. A múzeumi létszámot – éppen a költözésre tekintettel – felduzzasztották mintegy 120 főre. Csakhogy a Szabolcs utcában nincsenek irodák egy ekkora stáb elhelyezésére. „Fogalmunk sincs, hova kerülünk addig, amíg elkészül az új épület a Városligetnél” – osztotta meg kételyeit egy néprajzis dolgozó. Elküldött kérdéseink nagy részét Kemecsi Lajos válasz nélkül hagyta, és annak sem adta jelét, hogy a kormánynál kezdeményezné a határidők módosítását. A főigazgató ugyanakkor rögzítette: a legfontosabb szempont minden körülmények között a gyűjtemények biztonsága, erre ügyelve készülnek a tervek.

Kiürítési zűrök

A Kossuth téri épület a Néprajzi Múzeum kiköltözésével sem lesz üres, az ingatlan Alkotmány utcai részét ugyanis a Politikatörténeti Intézet (PTI) használja. A Kúria nemrég kimondta ugyan, hogy a PTI használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, de az épületrész kiürítésére vonatkozó állami keresetet megalapozatlannak találta. Megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó kiköltözni. Kérdésünkre, hogy milyen lépéseket készül tenni, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt válaszolta: jelenleg várják a Kúria írásos ítéletet, ezt követően alakítják ki jogi álláspontjukat.

Terv és valóság

Óvatosan kell bánni a látványtervekkel. Emlékezhetünk a Duna Aréna szomorú történetére: a tervek általános tetszést arattak, aztán impozáns úszócsarnok helyett valami egészen mást, egy konténerszerű képződményt kaptunk. A még csak papíron létező új Néprajzi Múzeum az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen lett a „világ legjobb középülete”. Kérdésünkre, hogy mennyiben szokás látványtervek alapján díjakat osztogatni, Torma Tamás szakújságíró elmondta: ez nem építészeti, hanem beruházói díj. Az említett versenyen nem a szép, hanem a nagy projektek szoktak nyerni. Ettől függetlenül szerinte a Liget Projekt épülettervei közül messze a Néprajzi Múzeumé a legjobb.

2018.12.06 08:15
Frissítve: 2018.12.06 08:15

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35