Eltűnt két amerikai katonai repülő a japán partoknál, egy embert sikerült kimenteni

Publikálás dátuma
2018.12.06. 08:58
Egy F-18-as és egy KC-130-as légi utántöltés közben - ilyen helyzetben történt a szerencsétlenség is
Fotó: Masaki Akizuki / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun
Heten voltak a repülőkön, közülük eddig egyetlen katonát sikerült megtalálnia a japán hatóságoknak. Nem tudni, mi történt.
Balesetet szenvedett csütörtökön az amerikai tengerészgyalogság két repülőgépe Japán partjainál, heten eltűntek - jelentette be a tengerészgyalogság. A szűkszavú közlemény sem a szerencsétlenség körülményeiről, sem egyéb részleteiről nem tesz említést. Az amerikai sajtóban megjelent - és nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozó - információk szerint egy F/A 18-as vadászrepülőgép és egy KC 130-as utántöltő repülő járt szerencsétlenül.
A két gép fedélzetén együttesen héttagú személyzet tartózkodott.

A két gép a szokásos gyakorlatozásra szállt fel a Japánban lévő Ivakuni légibázisról, helyi (japán) idő szerint a szerda délutáni órákban, és éjfél után vesztették el velük a kapcsolatot. Ivakuni annak a három japán légi támaszpontnak az egyike, ahol az Egyesült Államok tengerészgyalogsága a vadászgépeit állomásoztatja.
Egyelőre bizonytalanság övezi a szerencsétlenség körülményeit, az első információk szerint azonban az illetékesek nem gyanakszanak merényletre. A nyomozást megindították.
A japán védelmi minisztérium később közölte, hogy egy katonát kimentettek a tengerből.

Amerikai közlés szerint a japánok azonnal megkezdték a keresést és a mentési munkálatokat. A japán védelmi minisztérium helyi idő szerint késő este bejelentette: fáradhatatlanul folynak a kutatási és mentési munkálatok, és egy katonát sikerült kimenteni. A tengerészgyalogos állapota stabil. A japán hatóságok azt ígérték: amint többet tudnak a baleset okáról és körülményeiről, azonnal tájékoztatást adnak, de egyelőre a mentésre összpontosítják erőiket.

Fel akarta robbantani a családját egy katona Besztercén

Publikálás dátuma
2018.12.05. 21:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A férfi készített egy szerkezetet, amely a bejárati ajtó kinyitásakor robbanást okoz, majd kiugrott az ablakon.
Egy hivatásos katona egy lakást bérelt Besztercén, amelyben a 17 éves lányával és a gyermeke 43 éves anyjával élt. Eddig ismeretlen okokból kitervelte, hogy öngyilkosságot követ el, és a családtagjaival is végezni akart – írja egy helyi portál beszámolója alapján a maszol.ro. A cikk szerint a férfi szerda délután megeresztette a gázcsapot a lakásban, és improvizált egy szerkezetet, amely a bejárati ajtó kinyitásakor felrobbantja a felhalmozott gázt. Az ablakon nézte, amint a hazatérő élettársa és a lánya közeledik a tömbházhoz, integetett neki, majd a mélybe ugrott. Az ijedt nő riasztotta a hatóságokat a 112-es segélyhívó számon. Tíz perccel ezután hatalmas robbanás rázta meg a lakást, a detonáció magától következett be. A férfi lánya ekkor a lépcsőházban tartózkodott, és nem sérült meg. A tömbház előtti parkolóban várakozó anyját és egy tűzoltót megsebesítették a lehulló üvegszilánkok és vakolatdarabok. A hivatásos katona többszörös csonttöréssel, kómában került kórházba, élettársát és a tűzoltót enyhébb sérülésekkel ápolják.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 21:56

Erőteljesebben lépne fel az Európai Bizottság az álhírekkel szemben

Publikálás dátuma
2018.12.05. 21:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Felszólították a tagországokat, hogy tegyenek többet az uniós értékek és szakpolitikák kommunikációja terén, valamint külön programokkal mozdítsák elő a médiaműveltséget.
Határozottabb fellépést szeretne a félretájékoztatással, az internetes álhírekkel szemben az Európai Bizottság, amely ennek céljából cselekvési tervet és javaslatokat mutatott be szerdán. A brüsszeli testület megerősítené az EU külügyi szolgálatának illetékes munkacsoportjait és a szomszédságpolitikai partnerállamokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközt biztosítva számukra. A szolgálat stratégiai kommunikációs költségvetése a tervek szerint jövőre több mint kétszeresére – 1,9 millióról 5 millió euróra – emelkedik. Külön riasztási rendszert hoznak létre az európai uniós intézmények és a tagországok között a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok megosztásának és a fenyegetések időben történő jelzése céljából. Emellett a jövő májusi európai parlamenti választásokig havi jelentéstételre kötelezik vállalásaik végrehajtásáról az internetes platformokat, például a Google-t, a Facebookot és a Twittert. Az érintett vállalatoknak biztosítaniuk kell a politikai hirdetések átláthatóságát, fokozniuk kell a hamis felhasználói fiókok törlését, meg kell jelölniük az internetes botok által küldött üzeneteket és javítaniuk kell az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságát. Az Európai Bizottság végezetül felszólította a tagországokat, hogy tegyenek többet az uniós értékek és szakpolitikák kommunikációja terén, és védelmezzék az EU-t és annak intézményeit a félretájékoztatási kampányokkal szemben, valamint külön programokkal mozdítsák elő a médiaműveltséget.
„Erős bizonyítékok mutatnak arra, hogy Oroszország a dezinformációk elsődleges forrása Európában”

– húzta alá Andrus Ansip, a testület digitális egységes piacért felelős alelnöke.

Kiemelte, hogy a félretájékoztatás az orosz katonai doktrína, illetve a Nyugat megosztását és gyengítését célzó stratégia része.
„Szeretnénk látni, hogy az internetes platformok valódi előrelépést tesznek a vállalásaik végrehajtásában”

– jelentette ki Julian King biztonságért felelős uniós biztos.

Hozzátette, hogy amennyiben az önkéntes fellépés nem hoz megfelelő eredményt, akkor jogilag fogják szabályozni a kérdést. A nyugati vádak szerint Oroszország dollármilliárdokat költ arra, hogy dezinformációs kampányokkal, álhírekkel próbálja befolyásolni a választásokat és aláásni a demokráciát világszerte.
Szerző