Kihalás szélén egy ausztráliai minikenguru

Publikálás dátuma
2018.12.06 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/
Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét, az északi patkánykengurut (Bettongia tropica), amelynek mára mindössze két populációja maradt a vadonban - figyelmeztettek a Természetvédelmi Világalap (WWF) ausztráliai részlegének munkatársai.
Az északi patkánykenguruk az északkelet-ausztráliai Queensland államban honosak, ám egyedszámuk drasztikusan fogyatkozik az európai gyarmatosítás óta - írta az MTI a The Guardian alapján. Az 1980-as években készített tanulmányok négy területet jelöltek meg az állatok természetes élőhelyeként. Az öt éven át készített populációs tanulmány szerzői csaknem 100 ezer hektárnyi trópusi esőerdőben helyeztek ki kameracsapdákat és érzékelőket, hogy felmérjék a faj elterjedési területét.
A WWF által közzétett eredmények szerint a korábbi négyből ma már csak két területen élnek északi patkánykenguruk, ami azt jelenti, hogy a populációk száma kettőre, az állatok elterjedési területe pedig a korábbi 500 négyzetkilométerről 145 négyzetkilométerre csökkent az elmúlt három évtizedben. A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.
A WWF munkatársai és a James Cook Egyetem kutatói felszólították az ausztrál szövetségi kormányt, hogy változtassa meg az északi patkánykenguru természetvédelmi besorolását veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre, valamint mérlegelje a lehetőségét néhány "biztonsági tartalékot" jelentő populáció létrehozásának.
A szakemberek a még létező populációk fokozottabb védelmét és élőhelyeik helyreállítását is sürgetik. Caitlin Weatherstone, a projektben részt vevő egyik ökológus szerint a faj esetleges kipusztulása jelentős kihatással lehet a környezetre is. A kutatók megállapították ugyanis, hogy az északi patkánykenguru a térség egyik legfőbb szarvasgomba-fogyasztója, meghatározó szerepet játszik a gombaspórák széthordásában, ami azt jelenti, hogy eltűnése hatással lenne a térség gombáinak sokféleségére.
2018.12.06 17:17
Frissítve: 2018.12.06 17:17

Magyarország az éghajlatváltozás elleni harcban is sereghajtó

Publikálás dátuma
2018.12.10 13:30

Fotó: AFP/ Dominika Zarzycka / NurPhoto
Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlott az országok teljesítménye - közölte a Levegő Munkacsoport az MTI-vel hétfőn.
A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. 
Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása - bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult. Rontotta ugyanakkor az országpontszámot, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata "gyakorlatilag tilos", és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.
A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa - mondta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője a szervezet közleménye szerint.
A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.
2018.12.10 13:30
Frissítve: 2018.12.10 14:34

Párt kapott a szegedi csupaszpofájú tamarin

Publikálás dátuma
2018.12.10 11:11

Fotó: AFP/ Manuel Cohen
Párt kapott a Szegedi Vadasparkban gondozott nőstény csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor), az új hím Angliából érkezett a Tisza-pari városba - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). Kezdetben két hímet - apát és fiát - gondoztak Szegeden, majd az idősebb példány maradt az állatkertben, és mellé választottak tavaly egy nőstényt. Az idős egyed egy betegségben még azelőtt elpusztult, hogy a nőstény tavaly decemberen világra hozta volna utódait. Azért, hogy az értékes vérvonalat képviselő, és kölykeit a nehézségek ellenére is gondosan és sikerrel felnevelő nőstény ne maradjon egyedül, a program egy új hímet biztosított. Spike az angliai Colchester állatkertjéből érkezett, majd a kötelező karantén lejárta után, össze is ismerkedett jövendőbelijével, akivel láthatóan jól érzik magukat.
A csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 177 egyedet nevelnek a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható. A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. Csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll. 
A csupaszpofájú tamarinoknál - ahogy más karmosmajmoknál is - a hímeknek fontos a szerepe az utódnevelésben, ők azok, akik a legtöbbet hordják, védik a kicsinyeket. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe. A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
2018.12.10 11:11
Frissítve: 2018.12.10 12:54