Négy nap múlva kiderül, hogy a britek visszatáncolhatnak-e a Brexittől

Publikálás dátuma
2018.12.06 12:18
Képünk illusztráció. Fotó: AFP / dpa /Michael Kappeler
Fotó: /
Uniós bírósági döntéstől függ, hogy az Egyesült Királyság egyoldalúan elállhat-e a kiválástól. Az ítélet döntő pillanatban lehet hatással a brit parlament euroszkeptikus és uniópárti tagjaira is.
Jövő hétfőn, egy nappal a Brexit-megállapodásról szóló brit parlamenti szavazás előtt hirdet ítéletet az Európai Bíróság arról, hogy az Egyesült Királyságnak jogában áll-e egyoldalúan leállítani az uniós kiválás folyamatát. A luxembourgi székhelyű törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint december 10-én reggel 9 órakor lesz az ítélethirdetés, amely szokatlan gyorsasággal követi a főtanácsnoki indítványt ebben az ügyben – mutat rá az MTI.
 A bíróság illetékes főtanácsnoka e heti állásfoglalásában megállapította, hogy szerinte az EU alapszerződésének 50. cikke lehetővé teszi a kilépési szándék bejelentésének egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg hivatalosan nem lép hatályba a távozás. Ez jelen esetben 2019. március 29-én, pontosan két évvel az 50. cikk aktiválása után lesz esedékes. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
A brit parlament alsóháza jövő kedden szavaz a kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, azonban szakértők szerint az egyezmény elfogadása a jelenlegi erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik, ennek hiányában pedig a brit kormány eddigi nyilatkozatai alapján legvalószínűbb a rendezetlen kiválás, noha az elmúlt napokban maga Theresa May brit kormányfő is világossá tette, hogy ha a parlament elutasítja a megállapodást, akkor az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az unióból, vagy az is elképzelhető, hogy az EU tagja marad. A hétfői luxembourgi ítélet hatással lehet ezen folyamatra, ugyanis a bennmaradás sok képviselő szemében vonzóbb lehet a komoly gazdasági károkat okozó, úgynevezett „kizuhanásnál", és a kilépést ellenzők számára kedvező döntés nyomán valamelyest nőhet egy második népszavazás esélye is. 
2018.12.06 12:18

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25