Orbán reagált: HVG és Magyar Narancs címlapot küldött a Zsidó Világkongresszus elnökének

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:44

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
„Magam is bizonytalan vagyok, hogy levelét politikai iratnak vagy a magyarországi zsidóság melletti kiállásként értelmezzem” – fogalmazott a miniszterelnök.
Levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus elnökének, miután Ronald S. Lauder néhány napja arra szólította fel a magyar kormányfőt, hogy nyilvánosan ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet. A kormányfő válaszlevelét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el az MTI-nek. Ebben Orbán közölte: „Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját követi az antiszemitizmus kérdésében. Kormányom fellépése, döntései nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány a zsidó származású állampolgáraiért teljes felelősséget érez, és gondoskodik biztonságukról. Ön és szervezete erre az egyértelmű magyar kormányzati politikára a jövőben is számíthat.
A miniszterelnök hozzátette:
„Meglepetéssel olvasom, hogy Ön a szólás- és a sajtószabadság korlátozását kéri tőlem. Az Ön iránt érzett minden tiszteletem ellenére sem áll módomban az efféle kéréseket teljesíteni. Ezt a levelet is csak a személyes ismeretségünk és az Ön iránt érzett tisztelet indokolta.”

Csodálkozásomat fejezem ki azért is, mert mintha az Ön tolla csak akkor találna papírt, ha zsidó származású baloldali közéleti szereplő kerül egy vita középpontjába. Ám még sosem kaptam Öntől levelet, amikor a kormányzattal együttműködő vagy jobboldali érzelmű zsidó származású állampolgár került hasonló helyzetbe. Ennek beszédes példáit mellékelten küldöm” – írta Orbán Viktor, aki a HVG hetilap és a Magyar Narancs egy-egy korábbi számának címlapját mellékelte leveléhez.
A két csatolt címlap
„Innen, Budapestről nehéz megérteni az Ön magyar közéletben mutatott egyértelmű baloldali-liberális elfogultságát. Magam is bizonytalan vagyok, hogy levelét politikai iratnak vagy a magyarországi zsidóság melletti kiállásként értelmezzem. Ha utóbbiról van szó, akkor köszönet érte. Még ha okafogyott is”

– zárta levelét Orbán Viktor.

Mint megírtuk, a korábban Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelő meglehetősen ízléstelen címlappal adta el az Együttélés házáról szóló cikküket. A borítón Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke látható, szállongó húszezresekkel övezve, alatta pedig egy felirat: Együttélés Háza: A Heisler-projekt, elszámolási nehézségek. A címlapot látva Izrael nagykövete is felhívta Heislert a MAZSIHISZ elnökét, hogy kifejezze személyes aggodalmát és megdöbbenését. A nagykövet szerint a Figyelő üzenete burkolt és szégyenletes célzás – mármint a zsidóság pénzéhességéről szóló negatív, sértő sztereotípiákra.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 15:10

Orbán lépése törvénytelen - Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a fideszes médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:13

Fotó: Tóth Gergő
A törvények betartása mellett sem a GVH, sem az NMHH nem engedhetné a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejöttét.
Az Alkotmánybíróságtól kéri a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) annak kimondását, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit - derül ki a szervezet csütörtöki közleményéből.
Szerdán derült ki, hogy a versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványban egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma: a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette az egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot. A MÚOSZ meggyőződése, hogy
Orbán lépése törvénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait.

A trükk nyílt beismerése annak, hogy a - minimum a megyei lapok és az országos rádiók terén - monopolhelyzetű médiamamut a törvények betartása mellett nem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén, írja a közlemény.
A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben semmilyen indoklás nem szerepel. Ami magyarázatot utólag mégis hozzáfűztek - a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzése - az komolyan vehetetlen. A MÚOSZ arra emlékeztet, hogy egyrészt tévécsatornákat, rádiókat és online platformokat is tömörít a fideszes médiagólem, másrészt drasztikusan csökken minden egyes Mészáros Lőrinchez került lap példányszáma.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 14:21

Paks 2: Azért is külön fizetünk az oroszoknak, hogy hitelt adnak nekünk

Publikálás dátuma
2018.12.06. 11:39
Süli János, paksi fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
Fotó: Vajda József / Népszava
Az orosz hitel nyolcvan százalékát törlesztette már Magyarország – mondta Süli János, paksi fejlesztéséért felelős miniszter. Majdnem félmilliárdot pedig azért fizetünk Moszkvának, hogy egyáltalán hitelt kapjunk tőlük.
A paksi atomerőmű építése eddig 98 millió euróba került, ennek a 80 százalékát, 78 millió eurót hívott le Magyarország az orosz hitelből, amit azonban rögtön vissza is fizetett - válaszolta Szél Bernadett független parlamenti képviselő kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter
Azt eddig is tudtuk, hogy az Oroszországgal kötött hitelszerződésben lehetőség van arra, hogy a magyar állam bármikor előtörlessze a lehívott összeget, Süli elmondása szerint "a kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva" idén májusban ez meg is történt, így most egy fillérrel sem tartozunk az oroszoknak - írja a Süli tájékoztatóját idéző Portfolio.hu.
A miniszter azt is elárulta, hogy az orosz fél által rendelkezésre tartott, de le nem hívott hitelösszeg után 0,25%-os rendelkezésre tartási díjat kell fizetni, ez 2016-ban 250 ezer, 2017-ben 762 500, míg 2018-ban 334 454 eurót jelentett.  
Vagyis összesen már több mint 1,3 millió eurót (mintegy 430 millió forintot) kifizetett Magyarország az orosz félnek csak azért, mert lehetővé teszi a hitel lehívását szükség esetére

- jegyzi meg csütörtöki cikkében a pénzügyi-gazdasági portál.
Szerző