Darák szerint indokolt a közigazgatási bíráskodás elkülönítése

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:38

Fotó: Tóth Gergő
Kérdezzék Trócsányi Lászlót! - mondta Darák Péter arra a kérdésre, hogy a múlt héten a Kúriára látogató igazságügyi miniszterrel való informális, "jó hangulatú" beszélgetésen milyen konkrétumok merültek fel a rendes bíróságoktól szervezetileg elkülönült, új közigazgatási bírósági rendszer kialakítása kapcsán. A Kúria elnöke ezt azon a sajtórendezvényen közölte, amelyen a legfőbb szakmai bírósági szerv féléves munkáját értékelte az elnökhelyettes és a Kúria kollégiumvezetőinek társaságában. Lapunk kérdésére, nem tartanak-e attól, hogy az új közigazgatási bíróságokon az eddig is közigazgatási bíróként dolgozókkal szemben előnybe kerülhetnek az államigazgatásból érkező pályázók, Darák Péter azt mondta, "óhatatlanul bizonytalansággal jár", ha valakinek megváltoznak a munkakörülményei, de utalt arra, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló - a T. Ház előtt lévő - törvénytervezet minden mai közigazgatási bíró számára lehetővé teszi az átlépést az új bírósági rendszerbe. Szerinte a jövőben is főként az eddigi közigazgatási bírók, azok a professzionális szakemberek végzik majd a közigazgatási bíráskodást, akik ezt az elmúlt 25 évben. Kérdésre válaszolva Darák, aki maga is közigazgatási bíró, nem árulta el, hogy él-e az átlépés lehetőségével, annyit mondott, a Kúria elnökének a tervezet szerint csak mandátuma lejárta - 2021. január 1-je - után kell erről nyilatkoznia. Arra is utalt, hogy indokoltnak tartja az új bírósági rendszer létrehozását, de szerinte sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. Idetartozik, hogy a Kúria elnöke annyit elárult: a Trócsányival való múlt heti megbeszélésen a rendes bírósági rendszer felülvizsgálata nem került szóba, az átmenet kérdéseiről esett szó. Kiderült az is, maga Darák a doktori disszertációját a magyar közigazgatási bíráskodás európai integrációjáról írta. Ma már világosan látszik, hogy a szervezetileg elkülönült új közigazgatási bíráskodást mindenképpen megteremti a kormány, amely az előző ciklusban is próbálkozott ezzel, ám kétharmad hiányában visszakozott. Mára viszont az alaptörvénybe írták, hogy a rendes bíróságok mellett a közigazgatási bíróságok elkülönült rendszert alkotnak, olyannyira, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatási jogköreit nem is a nagy hatalmú OBH, illetve annak elnöke, Handó Tünde gyakorolja majd, hanem a - mindenkori - igazságügyi miniszter. A bírói karban a 2011/12-es nagy átalakítás után ismét aggályok fogalmazódtak meg, sokan, különösen a közigazgatási bírók az állásukat féltik, mások attól tartanak, hogy a mostani igazgatási rendszert újra átalakítják, s az OBH helyett a rendes bíróságok is a miniszter alá kerülnek. A bíróságokkal kapcsolatos törvényeket a kormány eddig a bírók számára is váratlanul, meglepetésszerűen terjesztette be. Darák most azt mondta, jó együttműködés alakult ki a törvényhozó (jogalkotó) és törvényalkalmazó (jogalkalmazó) hatalmi ágak között. Kérdésünkre, hogy miért nem jár a Handó által vitatott legitimitású Országos Bírói Tanács (OBT) üléseire, amelynek a Kúria elnökeként maga is tagja, és amely gyakorlatilag az ő jogértelmezésének köszönheti létét, Darák Péter annyit mondott, rendszeres részt vesz az OBT ülésein, legutóbb a december 5-jei, szerdai tanácskozáson volt jelen. Ugyancsak a Népszava kérdésére közölte, miután Patyi András, akit a legesélyesebbnek tartanak a közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a jövőre létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság élére, lemondott rektori megbízatásáról a törvény szerint a Kúrián ítélkezik, ám azon döntések meghozatalában nem vesz részt, amelyekben korábban érintett volt (nyilvánvalóan választási ügyekről van szó, hiszen Patyi az NVB elnökeként is dolgozott - a szerk.) Hozzátette, már a Kúria elődjén, a Legfelsőbb Bíróságon is ítélkezett Patyi, épp azt a tanácsot vezette, amit ő. Még a tájékoztató elején Darák szóba hozta a Kúriának a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe való költözését. Mint mondta, a Kúria évek óta az épületben tartja évnyitó üléseit, vagyis szimbolikusan magukénak érzik az eredetileg is Kúriának szánt ingatlant. Mindez azonban szerinte nem befolyásolta az épületben dolgozó Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos minapi kúriai döntést. Értékelésében Darák azt mondta: a Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsejétől hatályos új polgári és közigazgatási perrendtartás és a júliustól hatályos új büntető eljárási kódex alkalmazásának éve volt.   
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 17:50

Ismét világháborús gránátokat találtak Enyingnél

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:29
A Magyar Honvédség tűzszerészei. Illusztráció: Népszava
Kilenc lőport tartalmazó lőszerhüvely is előkerült a körforgalom közelében.
Második világháborús tüzérségi gránátokat és az azokhoz tartozó lőszerhüvelyeket találtak a tűzszerészek az enyingi körforgalom közelében csütörtökön – tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kommunikációs tisztje az MTI-t. Markovics Zita elmondta, hogy tizenegy 122 milliméteres átmérőjű szovjet tüzérségi gránát és kilenc, ezekhez tartozó, lőport tartalmazó lőszerhüvely került elő a 7-es és a 7116-os út közös körforgalma közelében, ahol már hétfőn is találtak robbanótesteket ott dolgozó munkások. A 7116-os út lezárását feloldották csütörtök délután. A tűzszerészek elszállították a gránátokat és lőszerhüvelyeket, amelyeket később, a honvédség központi gyűjtőhelyén megsemmisítenek. A Balatonvilágos szélén vezető 7116-os út a 7-es utat és az M7-es autópályát köti össze.
Szerző
Témák
Enying gránát

Hiába maszatoltak, előkerült még egy Falcon-kormánygép

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:24

Fotó: honvedelem.hu
Bár nem beszéltek róla, két Falcon7X-et is vásárolt honvédség – a másodiknak ráadásul polgári lajstromszáma van. Kiderült, hogy Csányi Sándor luxusrepülője is kormányzati gépként azonosítja magát - még akkor is, ha éppen egy focimeccsre tart.
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu megtudta, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát: 
Egészen biztosan két különböző járműről van szó, mivel az egyik 606-os azonosítóval, vagyis a katonai célú gépeknél használt háromjegyű “oldalszámmal” repült és repül aktuálisan is, míg a másik polgári légijárműként szerepel a nyilvántartásban ugyanebben az időben, a polgári gépeknél használt ötbetűs HA-LKX lajtromjellel, HM-es tulajdonként, 2019. november 8-ig érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal

Az első Falcon
Fotó: honvedelem.hu
A lap elküldte kérdéseit a Honvédelmi Minisztériumnak azzal a felvetéssel, miszerint az eddig nyilvánosan közöltekkel ellentétben a jelek szerint két ugyanolyan típusú, Dassault Falcon 7X repülőgépük is van, illetve rákérdeztek arra, hogy a másodikat, amelyik polgári lajstromszámot kapott, mikor és mennyiért szerezték be, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.

Nem tagadták a kettőt, de csak egyről beszéltek

 A Zoom.hu már szeptemberben próbálta kideríteni, hogy hány ilyen Falcont vásároltak, mivel már az is heves vitákat váltott ki, hogy egy business jettel fokozta légiszállító-képességét a Magyar Honvédség, de azóta, hogy a gép augusztus elején megérkezett a kecskeméti katonai bázisra, olyan információkhoz jutottak, miszerint nem egy, hanem két ilyen járművet is vettek. Ráadásul már kezdetben két azonos típusú gép beszerzésének terve szivárgott ki a tavasszal erről író Magyar Nemzethez.  A honvédségi beszerzéseket övező – védelmi szempontból bizonyos fokig érthető – titkolózás azonban megnehezítette mindenkinek a dolgát, aki e két gép rejtélyének próbált utánajárni az elmúlt hónapokban. Szeptember elején a portál tisztázó kérdésére a honvédelmi tárca nem adott konkrét választ, hogy egy vagy két gépet vásároltak, ehelyett saját közleményüket idézték vissza – azt, amelyben az Kecskeméten landolt egyetlen gépről tudósítanak Hasonló, a konkrét választ kerülő tájékoztatást kapott kérdésére akkoriban Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője is. A politikus – az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjaként – egyértelműen két Falconra kérdezett rá írásbeli kérdésében. Benkő Tibor honvédelmi miniszter válaszában nem pontosította ugyan a Demeter által használt többesszámot, de következetesen egy darab gépről írt, amely már megérkezett a kecskeméti katonai repülőtérre, és jelezte azt is, hogy ez nem üzleti repülőgép.
A miniszterelnök többször repült már a honvédségi Airbus-szal
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala

Csányi magángépe is kormányzati jelöléssel villog

A Zoom cikkével egy napon hasonló tematikájú cikket jelentetett meg az Átlátszó is: mint kiderítették, Csányi Sándor OTP-vezér 11 milliárd forintos értékű céges magángépe 2017 decemberétől „Magyarország kormánya” jelöléssel repül világszerte, minden út alkalmával ezt az azonosítást használja. A  HA-LKZ lajstromszámú, Falcon 900LX-típusú business jet hivatalosan az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft.-é, de szakértők is Csányi repülőjeként emlegetik - írja a portál.használta  az azonosítót akkor is, amikor Bresztbe, a magyar válogatott meccsére, és Szentpétervárra, a francia-belga vébémeccs helyszínére utazott.
Csányi Sándor gépe
Fotó: Molnár Ádám
Az Átlátszó a repülési útvonalak archívumát böngészve tucatnyi esetet számolt össze, ahol a magángép vagy szállította Orbán Viktort, vagy a miniszterelnök közelében tartózkodott, Orbán müncheni, szófiai, varsói látogatásai idején.  Az is kiderült, hogy a Falcon 900LX nem csak diplomáciai utakon szállíthatta kormányzati jelzéssel a kormányfőt:
Szerző