Darák szerint indokolt a közigazgatási bíráskodás elkülönítése

Publikálás dátuma
2018.12.06 17:38

Fotó: / Tóth Gergő
Kérdezzék Trócsányi Lászlót! - mondta Darák Péter arra a kérdésre, hogy a múlt héten a Kúriára látogató igazságügyi miniszterrel való informális, "jó hangulatú" beszélgetésen milyen konkrétumok merültek fel a rendes bíróságoktól szervezetileg elkülönült, új közigazgatási bírósági rendszer kialakítása kapcsán. A Kúria elnöke ezt azon a sajtórendezvényen közölte, amelyen a legfőbb szakmai bírósági szerv féléves munkáját értékelte az elnökhelyettes és a Kúria kollégiumvezetőinek társaságában. Lapunk kérdésére, nem tartanak-e attól, hogy az új közigazgatási bíróságokon az eddig is közigazgatási bíróként dolgozókkal szemben előnybe kerülhetnek az államigazgatásból érkező pályázók, Darák Péter azt mondta, "óhatatlanul bizonytalansággal jár", ha valakinek megváltoznak a munkakörülményei, de utalt arra, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló - a T. Ház előtt lévő - törvénytervezet minden mai közigazgatási bíró számára lehetővé teszi az átlépést az új bírósági rendszerbe. Szerinte a jövőben is főként az eddigi közigazgatási bírók, azok a professzionális szakemberek végzik majd a közigazgatási bíráskodást, akik ezt az elmúlt 25 évben. Kérdésre válaszolva Darák, aki maga is közigazgatási bíró, nem árulta el, hogy él-e az átlépés lehetőségével, annyit mondott, a Kúria elnökének a tervezet szerint csak mandátuma lejárta - 2021. január 1-je - után kell erről nyilatkoznia. Arra is utalt, hogy indokoltnak tartja az új bírósági rendszer létrehozását, de szerinte sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. Idetartozik, hogy a Kúria elnöke annyit elárult: a Trócsányival való múlt heti megbeszélésen a rendes bírósági rendszer felülvizsgálata nem került szóba, az átmenet kérdéseiről esett szó. Kiderült az is, maga Darák a doktori disszertációját a magyar közigazgatási bíráskodás európai integrációjáról írta. Ma már világosan látszik, hogy a szervezetileg elkülönült új közigazgatási bíráskodást mindenképpen megteremti a kormány, amely az előző ciklusban is próbálkozott ezzel, ám kétharmad hiányában visszakozott. Mára viszont az alaptörvénybe írták, hogy a rendes bíróságok mellett a közigazgatási bíróságok elkülönült rendszert alkotnak, olyannyira, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatási jogköreit nem is a nagy hatalmú OBH, illetve annak elnöke, Handó Tünde gyakorolja majd, hanem a - mindenkori - igazságügyi miniszter. A bírói karban a 2011/12-es nagy átalakítás után ismét aggályok fogalmazódtak meg, sokan, különösen a közigazgatási bírók az állásukat féltik, mások attól tartanak, hogy a mostani igazgatási rendszert újra átalakítják, s az OBH helyett a rendes bíróságok is a miniszter alá kerülnek. A bíróságokkal kapcsolatos törvényeket a kormány eddig a bírók számára is váratlanul, meglepetésszerűen terjesztette be. Darák most azt mondta, jó együttműködés alakult ki a törvényhozó (jogalkotó) és törvényalkalmazó (jogalkalmazó) hatalmi ágak között. Kérdésünkre, hogy miért nem jár a Handó által vitatott legitimitású Országos Bírói Tanács (OBT) üléseire, amelynek a Kúria elnökeként maga is tagja, és amely gyakorlatilag az ő jogértelmezésének köszönheti létét, Darák Péter annyit mondott, rendszeres részt vesz az OBT ülésein, legutóbb a december 5-jei, szerdai tanácskozáson volt jelen. Ugyancsak a Népszava kérdésére közölte, miután Patyi András, akit a legesélyesebbnek tartanak a közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a jövőre létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság élére, lemondott rektori megbízatásáról a törvény szerint a Kúrián ítélkezik, ám azon döntések meghozatalában nem vesz részt, amelyekben korábban érintett volt (nyilvánvalóan választási ügyekről van szó, hiszen Patyi az NVB elnökeként is dolgozott - a szerk.) Hozzátette, már a Kúria elődjén, a Legfelsőbb Bíróságon is ítélkezett Patyi, épp azt a tanácsot vezette, amit ő. Még a tájékoztató elején Darák szóba hozta a Kúriának a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe való költözését. Mint mondta, a Kúria évek óta az épületben tartja évnyitó üléseit, vagyis szimbolikusan magukénak érzik az eredetileg is Kúriának szánt ingatlant. Mindez azonban szerinte nem befolyásolta az épületben dolgozó Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos minapi kúriai döntést. Értékelésében Darák azt mondta: a Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsejétől hatályos új polgári és közigazgatási perrendtartás és a júliustól hatályos új büntető eljárási kódex alkalmazásának éve volt.   
2018.12.06 17:38
Frissítve: 2018.12.06 17:50

Ennyit a "Mi Hazánk Mozgalom" Fidesz-ellenességéről: Volner a Betyársereggel zúzná le a baloldali tüntetőket

Publikálás dátuma
2018.12.15 12:26

Fotó: MTI/ Soós Lajos
„Ha azt látjuk, hogy a Szent Korona veszélybe kerül, vagy azt látjuk, hogy ez a baloldali csürhe valamilyen komolyabb eredményt ér el, akkor be fogom riadóztatni a Betyársereget. Ki fogunk menni 300 emberrel a Kossuth térre a rendfenntartóknak segíteni a rendteremtésben. Ezt 5 perc alatt meg tudjuk oldani ezekkel a képzett emberekkel.", nyilatkozta Volner János az Echo TV-ben.
Emlékeztetőül: ő Jobbik egykori alelnöke, aki több társával együtt a Mi Hazánk Mozgalomba igazolt, megteremtve annak lehetőségét, hogy a széljobb formációnak önálló parlamenti frakciója legyen. Mindezt - legalábbis a parlamenti pletyka szerint  - Kövér László házelnök háttér-támogatásával sikerült menedzselni. Jelen állás szerint Volner alakulata őfelsége ellenzékeként működik, érdemben egyedül a Jobbikot amortizálja - példának okáért az egykori alelnök azt vizionálta, hogy nagyon csúnya magánéleti botrányok törnek majd ki néhai pártjában.
2018.12.15 12:26

Szakszervezetek: Áder felelőssége, hogy milyen lesz az emberek karácsonya

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:52
Áder János és Orbán Viktor 2018. május 7-én, az Országgyűlés másnapi alakuló ülése előtt Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A köztársasági elnök még arra sem méltatta a Sándor-palota elé gyűlt érdekvédőket, hogy valakit kiküldjön a szakszervezetek nyílt levelét átvenni. Pedig munkanap van.
Áder János felelőssége, hogy lesz-e békés karácsonya a magyar dolgozóknak vagy sem – jelentette ki Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján. A versenyszféra legnagyobb érdekvédelmi konföderációjának elnöke szerint, ha a köztársasági elnök aláírja a munka törvénykönyve Kósa Lajos-féle módosítását, vagyis a rabszolgatörvényt, azzal minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozza a munkavállalókat. A szakszervezet vezetői szerdán, amikor a kormányoldal egyoldalúan elfogadta a munka világát alapjaiban megváltoztató törvénycsomagot, nyílt levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy az elfogadott rabszolgatörvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek. Mivel kérésükre semmilyen formában nem reagált az elnöki hivatal, a szombati munkanapot kihasználva megpróbálták személyesen is átadni levelüket Áder Jánosnak, ám nem jártak sikerrel. Csak az őrség tagjai dolgoztak ugyanis, a hivatal üres volt, vagy senki nem tartotta fontosnak, hogy legalább gesztusként kimenjen a dolgozók képviselőivel találkozni. A szociális partnerek kirekesztésével történő törvényhozás, a kormányzati lekezelés és cinizmus miatt az érdekvédők azt mondják: elég volt! A MASZSZ tagjai részt vesznek a vasárnap délután a Hősök terére szervezett tömegdemonstráción is, a szervezet nevében Székely Tamás alelnök mond beszédet. A jövő hét elején az összes szakszervezet és a támogató civil szervezetek meghívásával a konföderáció megkezdi az országos tiltakozó akciók koordinálását.
2018.12.15 11:52