Darák szerint indokolt a közigazgatási bíráskodás elkülönítése

Publikálás dátuma
2018.12.06 17:38

Fotó: Tóth Gergő
Kérdezzék Trócsányi Lászlót! - mondta Darák Péter arra a kérdésre, hogy a múlt héten a Kúriára látogató igazságügyi miniszterrel való informális, "jó hangulatú" beszélgetésen milyen konkrétumok merültek fel a rendes bíróságoktól szervezetileg elkülönült, új közigazgatási bírósági rendszer kialakítása kapcsán. A Kúria elnöke ezt azon a sajtórendezvényen közölte, amelyen a legfőbb szakmai bírósági szerv féléves munkáját értékelte az elnökhelyettes és a Kúria kollégiumvezetőinek társaságában. Lapunk kérdésére, nem tartanak-e attól, hogy az új közigazgatási bíróságokon az eddig is közigazgatási bíróként dolgozókkal szemben előnybe kerülhetnek az államigazgatásból érkező pályázók, Darák Péter azt mondta, "óhatatlanul bizonytalansággal jár", ha valakinek megváltoznak a munkakörülményei, de utalt arra, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló - a T. Ház előtt lévő - törvénytervezet minden mai közigazgatási bíró számára lehetővé teszi az átlépést az új bírósági rendszerbe. Szerinte a jövőben is főként az eddigi közigazgatási bírók, azok a professzionális szakemberek végzik majd a közigazgatási bíráskodást, akik ezt az elmúlt 25 évben. Kérdésre válaszolva Darák, aki maga is közigazgatási bíró, nem árulta el, hogy él-e az átlépés lehetőségével, annyit mondott, a Kúria elnökének a tervezet szerint csak mandátuma lejárta - 2021. január 1-je - után kell erről nyilatkoznia. Arra is utalt, hogy indokoltnak tartja az új bírósági rendszer létrehozását, de szerinte sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. Idetartozik, hogy a Kúria elnöke annyit elárult: a Trócsányival való múlt heti megbeszélésen a rendes bírósági rendszer felülvizsgálata nem került szóba, az átmenet kérdéseiről esett szó. Kiderült az is, maga Darák a doktori disszertációját a magyar közigazgatási bíráskodás európai integrációjáról írta. Ma már világosan látszik, hogy a szervezetileg elkülönült új közigazgatási bíráskodást mindenképpen megteremti a kormány, amely az előző ciklusban is próbálkozott ezzel, ám kétharmad hiányában visszakozott. Mára viszont az alaptörvénybe írták, hogy a rendes bíróságok mellett a közigazgatási bíróságok elkülönült rendszert alkotnak, olyannyira, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatási jogköreit nem is a nagy hatalmú OBH, illetve annak elnöke, Handó Tünde gyakorolja majd, hanem a - mindenkori - igazságügyi miniszter. A bírói karban a 2011/12-es nagy átalakítás után ismét aggályok fogalmazódtak meg, sokan, különösen a közigazgatási bírók az állásukat féltik, mások attól tartanak, hogy a mostani igazgatási rendszert újra átalakítják, s az OBH helyett a rendes bíróságok is a miniszter alá kerülnek. A bíróságokkal kapcsolatos törvényeket a kormány eddig a bírók számára is váratlanul, meglepetésszerűen terjesztette be. Darák most azt mondta, jó együttműködés alakult ki a törvényhozó (jogalkotó) és törvényalkalmazó (jogalkalmazó) hatalmi ágak között. Kérdésünkre, hogy miért nem jár a Handó által vitatott legitimitású Országos Bírói Tanács (OBT) üléseire, amelynek a Kúria elnökeként maga is tagja, és amely gyakorlatilag az ő jogértelmezésének köszönheti létét, Darák Péter annyit mondott, rendszeres részt vesz az OBT ülésein, legutóbb a december 5-jei, szerdai tanácskozáson volt jelen. Ugyancsak a Népszava kérdésére közölte, miután Patyi András, akit a legesélyesebbnek tartanak a közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a jövőre létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság élére, lemondott rektori megbízatásáról a törvény szerint a Kúrián ítélkezik, ám azon döntések meghozatalában nem vesz részt, amelyekben korábban érintett volt (nyilvánvalóan választási ügyekről van szó, hiszen Patyi az NVB elnökeként is dolgozott - a szerk.) Hozzátette, már a Kúria elődjén, a Legfelsőbb Bíróságon is ítélkezett Patyi, épp azt a tanácsot vezette, amit ő. Még a tájékoztató elején Darák szóba hozta a Kúriának a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe való költözését. Mint mondta, a Kúria évek óta az épületben tartja évnyitó üléseit, vagyis szimbolikusan magukénak érzik az eredetileg is Kúriának szánt ingatlant. Mindez azonban szerinte nem befolyásolta az épületben dolgozó Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos minapi kúriai döntést. Értékelésében Darák azt mondta: a Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsejétől hatályos új polgári és közigazgatási perrendtartás és a júliustól hatályos új büntető eljárási kódex alkalmazásának éve volt.   
Frissítve: 2018.12.06 17:50

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00