Jelentős megtakarítást vártak a közvilágítási fejlesztésektől azokon a településeken, ahol újakra cserélték az utcák, terek lámpáit. Csakhogy nem mindenütt csökkent úgy a villanyszámla, ahogyan azt remélték. Így történt ez Siófokon és Hódmezővásárhelyen is, ahol az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődött Elios Innovatív Zrt. – illetve jogelődje, az ES-Holding – cserélte a lámpákat. Hódmezővásárhely esete azért is érdekes, mert ez volt a kiindulópontja, afféle mintaprojektje – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint súlyos szabálytalanságok közepette lebonyolított – Elios-os pályázatoknak.
Siófokon a város 6900 lámpája közül 4600-at újítottak fel 2012 és 2015 között több lépésben. A város 2012-ben – amikor még december végéig a régi lámpák világítottak – 101,8 millió forintot költött a közterületi fényforrások villanyszámlájára. 2017-ben pedig 66,1 milliót. Ez 35 százalékos csökkenés, csakhogy ugyanebben az időszakban az áram ára 38 százalékkal esett vissza. Mindezek alapján az siófoki önkormányzat érdeklődésünkre úgy vont mérleget az energiatakarékossági tapasztalatokról: „Egzakt módon teljesítménycsökkenés nem határozható meg.”
2009-ben – az akkor még Lázár János vezette – Hódmezővásárhely és az akkor még ES-Holding névre hallgató cég közötti szerződésben a vállalkozás azt ígérte: az új lámpák átadását követő öt évig az úgynevezett A2-es egyetemes szolgáltatói árral kalkulálva 25 százalékos megtakarítást ér el. Az önkormányzat még ennél is bizakodóbb volt: azt prognosztizálta, hogy a 6800 lámpa részleges felújítása, cseréje után 35 százalékkal csökkennek a közvilágítás költségei. Úgy számoltak, évi 44 milliót spórolhat a város, ami abszurd, hiszen a felújítások előtt, 2011-ben 48 milliót költöttek közvilágításra. Az új hódmezővásárhelyi lámpákat végül 2012 elején adták át. A LED-lámpák révén valóban lényegesen, több mint 20 százalékkal kisebb lett az áramfogyasztás, ám a várt nagy spórolás így is elmaradt. A város 2012-ben 55 milliót, 2013-ban pedig 50 millió forintot fizetett a közvilágítás után. (Arra, hogy az áramfogyasztás-csökkenés ellenére miért lett mégis nagyobb a számla, magyarázat lehet az: abban az időszakban nőtt az energia ára.) Akkor sem lett volna sikertörténet a fejlesztés, ha az áram nem drágul: a 20 százalékos energiafogyasztás-csökkenés bizonyosan nem hozta volna az ígért 25 százalékos rezsimegtakarítást.
Az elmaradt spórolás még inkább tetten érhető a karbantartási díjaknál. A még Lázár vezette önkormányzat a karbantartási díjak jelentős csökkenését harangozta be. Azt ígérték, hogy a 2011-ben 21 millió forintos karbantartási díj 12 millióval csökken majd. Ehhez képest az erre fordított összeg hosszú éveken át nem változott. 2015-ben és 2016-ban aztán váratlanul 2-4 millióra esett az üzemeltetési költség, de 2017-ben már újra 19 millió volt a karbantartási díj.
Nem csak Siófokon és Hódmezővásárhelyen maradt el a remélt rezsicsökkenés a lámpacsere után. Korábban a Direkt36 írta meg, hogy Keszthelyen sem jöttek be a cég által ígért megtakarítások. A keszthelyi világítás felújításhoz az uniós források elnyeréséhez szükséges energetikai tanulmányban az szerepelt, hogy az új lámpákkal közel felére apad a város villanyszámlája, és nagyjából ugyanennyivel csökkennek a karbantartási költségek, de ezt nem tudták teljesíteni.
Mint arról korábban többször írtunk, tavaly ősszel derült ki, hogy az OLAF 35 Elios-közvilágítási tendernél talált szabálytalanságokat, 17 esetben pedig komoly összefonódásokra bukkant a kiíró önkormányzatok, a tendert lebonyolító tanácsadó cégek és a nyertes ajánlattevő között. Bár az ügyészi felügyelet alatt eljáró rendőrség végül bűncselekmény megállapítása nélkül zárta le a nyomozást nemrégiben, az OLAF javaslatára jelenleg az Európai Bizottság dönt arról, visszakéri-e Magyarországtól az érintett közvilágítási felújításokra adott összesen 13,5 milliárd forintot.
