Rekord mértékű kompenzációt fizettek idén a légitársaságok Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.12.06. 18:18
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
2018-ban eddig 408 eljárást indítottak, 202 esetben pedig elmarasztaló döntés született.
Rekord mértékű, több mint 10,5 millió forint összértékű kompenzációt ítélt meg a légitársaságokkal szemben a pórul járt utasoknak Budapest Főváros Kormányhivatala 2018-ban. A kormányzati szerv csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, 2018-ban eddig összesen 408 eljárást indított a légitársaságokkal szemben, amelyekben 202 esetben elmarasztaló döntés született. A vizsgálatok eredményeképp a hatóság összesen 32 650 euró, azaz mintegy 10,6 millió forint kompenzációt ítélt meg a pórul járt utasoknak. A legmagasabb megítélt kompenzáció 2000 euró, mintegy 650 ezer forint volt. A bejelentések közel 80 százaléka diszkont légitársaságokkal volt kapcsolatos. A közlemény szerint néhány kivételtől eltekintve a légitársaságok az eljárások során együttműködtek a hatósággal és az ügy megnyugtató lezárására törekedtek. Megjegyezték, hogy a vizsgált esetek 10 százalékában nem történt jogsértés, tehát a légitársaságok a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. A kormányhivatal közleményében felhívja a figyelmet: fontos, hogy a légi közlekedést igénybe vevő utasok tisztán lássák jogaikat és problémás esetekben hatékonyan tudjanak fellépni fogyasztói jogaikért, hiszen anyagi kártérítésben részesülhetnek, ha igazolhatóan kár éri őket. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret érintő késések esetében Budapest Főváros Kormányhivatala minden beérkező járattörléssel, visszautasított beszállással vagy késéssel kapcsolatos kérelem esetében megvizsgálta a légitársaságok eljárását, és amennyiben megállapította a kártérítés jogosságát, akkor annak megfizetésére kötelezte az érintett légitársaságot – tették hozzá.
Szerző

Darák szerint indokolt a közigazgatási bíráskodás elkülönítése

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:38

Fotó: Tóth Gergő
Kérdezzék Trócsányi Lászlót! - mondta Darák Péter arra a kérdésre, hogy a múlt héten a Kúriára látogató igazságügyi miniszterrel való informális, "jó hangulatú" beszélgetésen milyen konkrétumok merültek fel a rendes bíróságoktól szervezetileg elkülönült, új közigazgatási bírósági rendszer kialakítása kapcsán. A Kúria elnöke ezt azon a sajtórendezvényen közölte, amelyen a legfőbb szakmai bírósági szerv féléves munkáját értékelte az elnökhelyettes és a Kúria kollégiumvezetőinek társaságában. Lapunk kérdésére, nem tartanak-e attól, hogy az új közigazgatási bíróságokon az eddig is közigazgatási bíróként dolgozókkal szemben előnybe kerülhetnek az államigazgatásból érkező pályázók, Darák Péter azt mondta, "óhatatlanul bizonytalansággal jár", ha valakinek megváltoznak a munkakörülményei, de utalt arra, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló - a T. Ház előtt lévő - törvénytervezet minden mai közigazgatási bíró számára lehetővé teszi az átlépést az új bírósági rendszerbe. Szerinte a jövőben is főként az eddigi közigazgatási bírók, azok a professzionális szakemberek végzik majd a közigazgatási bíráskodást, akik ezt az elmúlt 25 évben. Kérdésre válaszolva Darák, aki maga is közigazgatási bíró, nem árulta el, hogy él-e az átlépés lehetőségével, annyit mondott, a Kúria elnökének a tervezet szerint csak mandátuma lejárta - 2021. január 1-je - után kell erről nyilatkoznia. Arra is utalt, hogy indokoltnak tartja az új bírósági rendszer létrehozását, de szerinte sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. Idetartozik, hogy a Kúria elnöke annyit elárult: a Trócsányival való múlt heti megbeszélésen a rendes bírósági rendszer felülvizsgálata nem került szóba, az átmenet kérdéseiről esett szó. Kiderült az is, maga Darák a doktori disszertációját a magyar közigazgatási bíráskodás európai integrációjáról írta. Ma már világosan látszik, hogy a szervezetileg elkülönült új közigazgatási bíráskodást mindenképpen megteremti a kormány, amely az előző ciklusban is próbálkozott ezzel, ám kétharmad hiányában visszakozott. Mára viszont az alaptörvénybe írták, hogy a rendes bíróságok mellett a közigazgatási bíróságok elkülönült rendszert alkotnak, olyannyira, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatási jogköreit nem is a nagy hatalmú OBH, illetve annak elnöke, Handó Tünde gyakorolja majd, hanem a - mindenkori - igazságügyi miniszter. A bírói karban a 2011/12-es nagy átalakítás után ismét aggályok fogalmazódtak meg, sokan, különösen a közigazgatási bírók az állásukat féltik, mások attól tartanak, hogy a mostani igazgatási rendszert újra átalakítják, s az OBH helyett a rendes bíróságok is a miniszter alá kerülnek. A bíróságokkal kapcsolatos törvényeket a kormány eddig a bírók számára is váratlanul, meglepetésszerűen terjesztette be. Darák most azt mondta, jó együttműködés alakult ki a törvényhozó (jogalkotó) és törvényalkalmazó (jogalkalmazó) hatalmi ágak között. Kérdésünkre, hogy miért nem jár a Handó által vitatott legitimitású Országos Bírói Tanács (OBT) üléseire, amelynek a Kúria elnökeként maga is tagja, és amely gyakorlatilag az ő jogértelmezésének köszönheti létét, Darák Péter annyit mondott, rendszeres részt vesz az OBT ülésein, legutóbb a december 5-jei, szerdai tanácskozáson volt jelen. Ugyancsak a Népszava kérdésére közölte, miután Patyi András, akit a legesélyesebbnek tartanak a közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a jövőre létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság élére, lemondott rektori megbízatásáról a törvény szerint a Kúrián ítélkezik, ám azon döntések meghozatalában nem vesz részt, amelyekben korábban érintett volt (nyilvánvalóan választási ügyekről van szó, hiszen Patyi az NVB elnökeként is dolgozott - a szerk.) Hozzátette, már a Kúria elődjén, a Legfelsőbb Bíróságon is ítélkezett Patyi, épp azt a tanácsot vezette, amit ő. Még a tájékoztató elején Darák szóba hozta a Kúriának a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe való költözését. Mint mondta, a Kúria évek óta az épületben tartja évnyitó üléseit, vagyis szimbolikusan magukénak érzik az eredetileg is Kúriának szánt ingatlant. Mindez azonban szerinte nem befolyásolta az épületben dolgozó Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos minapi kúriai döntést. Értékelésében Darák azt mondta: a Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsejétől hatályos új polgári és közigazgatási perrendtartás és a júliustól hatályos új büntető eljárási kódex alkalmazásának éve volt.   
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 17:50

Ismét világháborús gránátokat találtak Enyingnél

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:29
A Magyar Honvédség tűzszerészei. Illusztráció: Népszava
Kilenc lőport tartalmazó lőszerhüvely is előkerült a körforgalom közelében.
Második világháborús tüzérségi gránátokat és az azokhoz tartozó lőszerhüvelyeket találtak a tűzszerészek az enyingi körforgalom közelében csütörtökön – tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kommunikációs tisztje az MTI-t. Markovics Zita elmondta, hogy tizenegy 122 milliméteres átmérőjű szovjet tüzérségi gránát és kilenc, ezekhez tartozó, lőport tartalmazó lőszerhüvely került elő a 7-es és a 7116-os út közös körforgalma közelében, ahol már hétfőn is találtak robbanótesteket ott dolgozó munkások. A 7116-os út lezárását feloldották csütörtök délután. A tűzszerészek elszállították a gránátokat és lőszerhüvelyeket, amelyeket később, a honvédség központi gyűjtőhelyén megsemmisítenek. A Balatonvilágos szélén vezető 7116-os út a 7-es utat és az M7-es autópályát köti össze.
Szerző
Témák
Enying gránát