Az Orosz Honfitársak kulturális központot létesíthetnek Kalocsán - a polgármester ötlete volt

Publikálás dátuma
2018.12.06 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Bálint József kereste meg az ügyben a 25-30 tagú kalocsai orosz klubot, az intézmény 2019-ben nyílhat meg.
December másodikán közmeghallgatást tartottak Kalocsán, ahol Bálint József polgármester arról is beszélt, hogy két nappal később orosz küldöttség érkezik a városba, hogy egy „orosz kulturális kirendeltség” létesítéséről tárgyaljanak vele. A KaloHírek nevű helyi lap tudósítása szerint Bálint azt mondta, a kezdeményező az új paksi atomerőműblokkot építő Roszatom volt, akik a tárgyalásokba bevonták a budapesti orosz nagykövetséget is. A 444.hu megkereste ezzel kapcsolatban az érintetteket. A portállal a nagykövetség annyit közölt, hogy tényleg folynak ilyen tárgyalások, de ez a Roszatom ügye. Kóti Lóránt, a Roszatom magyarországi PR-menedzsere viszont azt válaszolta, hogy tud a tervről, de nem ők tárgyalnak Kalocsával, hanem a Magyarországon élő orosz közösség kulturális szervezete. Végül elérték Kern Tatjánát, az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsa nevű szervezet elnökét, aki éppen Kalocsán tárgyalt az ügyben. Kern megerősítette, hogy ez tényleg az ő ernyőszervezetének az ügye, azé a tanácsé, ami próbál összefogni minden itt élő oroszt. A szavaiból azonban az derült ki, hogy az egész kultúrközpontos ötlet valójában nem az övék, hanem Bálint polgármesteré volt, az elnöknő elbeszélése szerint ő kereste meg a 25-30 tagú kalocsai orosz klubot – egyik tagszervezetüket – azzal, hogy mi lenne, ha orosz kultúrközpontot csinálnának a városban. A portál szerint Bálint valamilyen ingatlant is felajánlhatott erre a célra. Az Orosz Honfitársak elnöknője azzal kapcsolatban, hogy miért nem magán Pakson akarják az első ilyen központot létrehozni, megismételte, hogy azért, mert Kalocsa állt elő elsőként az ötlettel. Kern arról is beszélt, hogy ők kifejezetten nyitott, az oroszok mellett a helyi magyarokat is megszólító intézményt képzelnek el. Olyan kulturális központot, aminek a fő célja az orosz kultúra és a kortárs Oroszország megismertetése gyerekfoglalkozásokon, kiállításokon, színházi előadásokon, koncerteken és más eseményeken keresztül. Az is kiderült, hogy a kalocsai egyfajta próbaközpont lenne és ha beválik, más településeken is nyitnának ilyeneket az oroszok. Az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsa mindezt részben orosz költségvetési forrásokból tervezi megvalósítani, Kern ugyanis elmondta, hogy részben ilyen forrásokra pályázva finanszírozzák a tevékenységüket, de indulnak EU-s pályázatokon is. Ha minden jól megy, a kalocsai központ 2019-ben nyílhat meg.
2018.12.06 20:34

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38