Bonta Miklós;
GDP;
2018-12-07 08:37:00
Egyre feljebb furakodom/ Jaj, de magas ez a torony./ Még, még, még, még, még/ Ennyi nem elég! - így repítette fel énekszóval a XXI. század első évtizedének egyik legnépszerűbb dalában a képzeletbeli bálnát a Republic együttes. Eldönthetetlen kérdés, hogy a 2018 harmadik negyedében elért 5,2 százalékos, csaknem negyedszázados rekordot megdöntő gazdasági növekedés adatainak láttán furakodnának-e még egyre feljebb, vagy megelégednének ekkora bővüléssel, amely két és félszerese az uniós átlagnak.
Ha nem a torony magasságából szemléljük a magyar gazdaság bővülésének valóban impozáns adatait, hanem visszaszállunk a realitások talajára, akkor be kell látnunk: ennél már valószínűleg nincs feljebb, szakmai kifejezéssel elértük a lokális csúcsot. Bár manapság a magyar gazdaság bővülési üteméről szóló jóslatokkal illik csínján bánni, hiszen tavaly év végén még kettő és négy százalék között szóródtak az előrejelzések, sőt még októberben is három százalékos volt a prognózisok középértéke. Ezt finoman szólva nevezhetjük alábecsülésnek is, azonban közelebb járunk az igazsághoz, ha goromba hibának minősítjük.
Ha csak kicsit is elmélyülünk az idei gazdasági, de még inkább politikai folyamatok elemzésében, nem is kell sokat kutakodnunk, hogy megtaláljuk az elemzői várakozások kisiklásának okát. Ezúttal nem a jegybank-elnök kedvenc találmányának, az unortodoxiának az alkalmazása a vétkes, bár szokatlanságában aligha jár messze tőle. Ez is egy hungarikum, amely nem egy üres teória csupán, hiszen eredményessége számokkal bizonyítható. Olyannyira, hogy ezúttal Budapest és Brüsszel számai is azonosak, de amíg a magyar kormány diadalittasan veri a mellét, addig az Európai Bizottságról korántsem mondható ez el.
Ki ne emlékezne arra, hogy egykori kancelláriaminiszterünk, aki ma ménesgazda és a nemdohányzás fogadatlan prókátora, hivatali ténykedésének egyik utolsó aktusaként bejelentette, hogy a tavaszi választásokig valamennyi uniós pályázatot kiírja a kormány, és a támogatásokat ki is kifizetik. Lázár János ezúttal szavahihetőnek bizonyult, a pályázati összegek 60 százaléka már a támogatottak számlájára került.
Ennek az eljárásnak a hungarikum mivolta abban áll, hogy az összes többi érintett országban 20-25 százalék volt ezeknek a pénzeknek az idei felhasználása. Ma még nem tudjuk, hogy a GDP három százalékát kitevő uniós támogatások mennyiben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, az azonban bizonyos, hogy a növekedés mértéke alacsonyabb lenne a mostani kimagasló értéknél. És ez előrevetíti a következő esztendők hazai gazdasági kilátásait: bármilyen ügyesen tárgyalunk Brüsszelben, a támogatások mértéke mindenképpen mérséklődni fog.
Jövőre az előrejelzések szerint lassul a gazdaság, az idei magas bázist nehéz lesz jelentős mértékben felülmúlni. A jövő megalapozása - az oktatási és az egészségügyi fejlesztések - idén is elmaradtak, így a kilátások sem túl biztatóak. Az 5,2 százalékos GDP-ről a Republic együttes egy másik nótája jut az eszünkbe: "Csak ennyi volt, és nincs tovább!"