Rabszolgatörvény: még jobban bekeményített a Fidesz, és lezúzza az érdekvédelmet

Publikálás dátuma
2018.12.07 10:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik.
Miközben a szakszervezetek már pénteken félpályás útlezárásokkal alapoznak a szombati rabszolgatörvény elleni országos tüntetésre, és bejelentették, addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését. Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi. A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. Az indoklásban ez áll: „A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.” Ezekkel a „garanciális” elemekkel lényegében kidobták a javaslatról a részletes vitát lefolytató vállalkozásfejlesztési bizottság keddi ülésén elfogadott apróbb módosításokat, amelyek az eredeti, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott, a dolgozók és a szakszervezetek körében nagy felháborodást keltő javaslatot finomították volna oly módon, hogy az évi 400 óra túlmunkát a szakszervezetek által kötött kollektív szerződésekhez kötötték volna. Kordás László, a szombatra tüntetést szervező Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke gyalázatosnak nevezte lapunknak az új módosító javaslatot. A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.   
Frissítve: 2018.12.07 14:38

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.