tüntetés;szakszervezetek;túlóra;rabszolgatörvény;

Rabszolgatörvény: még jobban bekeményített a Fidesz, és lezúzza az érdekvédelmet

"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik.

Miközben a szakszervezetek már pénteken félpályás útlezárásokkal alapoznak a szombati rabszolgatörvény elleni országos tüntetésre, és bejelentették, addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését.

Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi.

A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. Az indoklásban ez áll: „A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.”

Ezekkel a „garanciális” elemekkel lényegében kidobták a javaslatról a részletes vitát lefolytató vállalkozásfejlesztési bizottság keddi ülésén elfogadott apróbb módosításokat, amelyek az eredeti, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott, a dolgozók és a szakszervezetek körében nagy felháborodást keltő javaslatot finomították volna oly módon, hogy az évi 400 óra túlmunkát a szakszervezetek által kötött kollektív szerződésekhez kötötték volna. Kordás László, a szombatra tüntetést szervező Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke gyalázatosnak nevezte lapunknak az új módosító javaslatot.

A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.