Rabszolgatörvény: még jobban bekeményített a Fidesz, és lezúzza az érdekvédelmet

Publikálás dátuma
2018.12.07. 10:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik.
Miközben a szakszervezetek már pénteken félpályás útlezárásokkal alapoznak a szombati rabszolgatörvény elleni országos tüntetésre, és bejelentették, addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését. Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi. A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. Az indoklásban ez áll: „A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.” Ezekkel a „garanciális” elemekkel lényegében kidobták a javaslatról a részletes vitát lefolytató vállalkozásfejlesztési bizottság keddi ülésén elfogadott apróbb módosításokat, amelyek az eredeti, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott, a dolgozók és a szakszervezetek körében nagy felháborodást keltő javaslatot finomították volna oly módon, hogy az évi 400 óra túlmunkát a szakszervezetek által kötött kollektív szerződésekhez kötötték volna. Kordás László, a szombatra tüntetést szervező Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke gyalázatosnak nevezte lapunknak az új módosító javaslatot. A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.   
Szerző
Frissítve: 2018.12.07. 14:38

Magára talált az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.07. 09:30
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Amint az várható is volt, a kiugróan magas, 5,2 százalékos harmadik negyedévi  GDP emelkedés után az ipar is szép számokkal rukkolt elő. A KSH első becslése szerint októberben 5,9 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 3,3 százalékos volt a bővülés mértéke. Az idei év első 10 hónapjának teljesítménye is közel áll ehhez, 3,4 százalékkal növekedtünk az előző év azonos időszakához képest. Az ipar mintegy 1,8 millió embernek ad munkát, létszámuk évről évre nagyobb lesz. Bár a kormány továbbra is  az iparosítástól reméli a gazdaság teljesítőképességének növelését, a statisztikai adatok az ipar súlyának fokozatos csökkenését bizonyítják, míg a szolgáltatások - a világ más országaiban tapasztalt tendenciáknak megfelelően egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ma a GDP-n belül mintegy 25,6 százalékos az ipar részesedése, az elmúlt évtizedben 2016-ban 26.6 százalékkal értük el a csúcsot, a mélypontot pedig a 2009-es esztendő jelentette, amikor a világgazdasági válság hatására 23,5 százalékra csökkent a részesedése.  A részletes adatokra ugyan december 7-ig még várni kell, de az bizonyos, hogy az elektronikai ipar teljesítménye egyre izmosabb, és a nyár óta önmaga korábbi teljesítményéhez képest gyengélkedő autóipar is növelte kibocsátásait. Iparági hírek szerint a Volkswagen-csoport üzemeiben bizonytalanságot okozó új emissziós feltételek megteremtése megoldódni látszik, de ahhoz, hogy a hazai autógyárak ismét magukra találjanak és növelni tudják a kibocsátásukat, új modellek ide hozatalára is szükség volt. Az ING elemzői továbbra is azzal kalkulálnak, hogy az idei év csúcsát a harmadik negyedév jelentette és az utolsó negyedévben némileg fékeződhet a gazdaság növekedése - közölte Virovácz Péter a pénzintézet vezető elemzője. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az év egészében az ipar 4,6 százalékkal volt képes növelni a teljesítményét, amit feltehetően idén nem ér el, a szakember 3,5-4 százalék körüli bővülésre számít.        
Szerző
Témák
ipar GDP

323,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.07. 08:08
Illusztráció: Shutterstock
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben gyengült a forint árfolyama péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az eurót a csütörtök esti 323,09 forint után péntek reggel nyolc órakor 323,06 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 283,80-ról 284,07 forintra, a svájci franké pedig 285,98-ról 286,15 forintra emelkedett.