Fotó: DAVID J. PHILLIP / AFP

Vonattal szállították végső nyughelyére az idősebb Bush elnököt

Utolsó kívánsága szerint a róla elnevezett texasi elnöki könyvtár területén temették el felesége, Barbara és 1953-ban háromévesen elhunyt kislánya, Robin mellé.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.12.07. 13:40
George H. Bush földi maradványait a Kongresszus washingtoni kupolatermében ravatalozták fel
Fotó: ALEX EDELMAN / AFP
A ravatalnál tízezrek vettek búcsút a néhai elnöktől
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Billy Bush a ravatalnál
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Sully, az elnök segítőkutyája is elbúcsúzott
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
George W. Bush korábbi elnök, a néhai elnök fia mond beszédet az állami búcsúztatón
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A jelenlegi és korábbi elnökök a washingtoni nemzeti székesegyházban az állami gyászszertartáson
Fotó: ALEX BRANDON / AFP
A koporsót az elnök tiszteletére 13 éve forgalomba állított mozdony húzta
Fotó: SUZANNE CORDEIRO / AFP
A vonat útvonalán ezrek álltak, integettek és zászlókat lengettek
Fotó: DAVID J. PHILLIP / AFP
A szerelvény a kisebb településeknél lelassított
Fotó: DAVID J. PHILLIP / AFP
A vonat középső kocsijára amerikai zászlót festettek
Fotó: SUZANNE CORDEIRO / AFP
Legutóbb Dwight Eisenhowert szállította vonat a végső nyughelyére
Fotó: DAVID J. PHILLIP / AFP
Vadászgépek tisztelegnek a George H. W. Bush elnöki könyvtár felett
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Az idősebb Bush Amerika 41. elnöke volt
Fotó: DAVID J. PHILLIP / AFP

May menti a menthetőt

Publikálás dátuma
2018.12.07. 10:00
A brit kormányfő egyelőre hiába kísérletezik azzal, hogy meggyőzze az Unióval kötött megállapodás ellenzőit
Fotó: MARK DUFFY / AFP / UK PARLIAMENT
Szinte reménytelen helyzetbe került a brit kormányfő a keddi parlamenti szavazás előtt. A képviselők többsége ugyanis várhatóan elveti az Európai Unióval kötött megállapodást.
Theresa Maynek mindössze négy napja maradt arra, hogy meggyőzze a parlamenti képviselőket arról, mindenki jobban jár, ha megszavazza az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről szóló megállapodás feltételeit, mert ha nem, nagy veszély fenyegeti az országot. A sikerre azonban igen csekély az esély, becslések szerint a kormánypárti brit konzervatívok mintegy száz képviselője sem kívánja támogatni az egyezséget. Ezért a brit kormány néhány képviselője - a Times értesülései szerint - arra próbálja rávenni a kormányfőt, hogy halassza el a szavazást. Azzal érvelnek, hogy az EU jövő csütörtöki és pénteki csúcstalálkozóján a miniszterelnök még finomíthatna a megállapodáson. Ez ellen szól azonban, hogy Brüsszel többször is hangoztatta, a megállapodásban foglaltakon már nem hajlandó változtatni. A brit kormánykoalíció kis pártja, az északír DUP emelte a tétet azzal, hogy nemcsak azt jelentette be, számára elfogadhatatlan az egyezmény, a parlamenti voksolás után meg is kívánja buktatni May kabinetjét.

Kulcskérdés

Az Unióval kötött egyezség legvitatottabb pontja az ír-északír határellenőrzés ügye. Erről lényegében tartalékmegoldás született - hogy elkerüljék az ellenőrzés visszaállítását -, de May szerint csak olyan megállapodást érhetett el, amely ezt a megoldást tartalmazza. Így egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ha két éven belül nem jönne létre olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzést.

Szinte reménytelen helyzetbe került a brit miniszterelnök, s érdekes módon pártján belül éppen azok kezdik meggondolni magukat, s az egyezmény aláírására ösztökélnék párttársaikat, akik eddig a Brexit legnagyobb hívei voltak. Közéjük tartozik Liam Fox kereskedelmi miniszter, aki azzal érvelt: egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy a May és az Európai Unió közötti megállapodás elutasítása esetén a Brexit sem következik be. „Reális veszélyt látok arra, hogy a képviselőház, amelyben a maradáspártiak vannak többségben, el akarja lopni a kilépést a brit emberektől, ami antidemokratikus támadással érne fel” – érvelt a politikus. Hasonlóan beszélt Nick Timothy, a miniszterelnök Brexit-párti tanácsadója, aki úgy vélte, el kell fogadni a megállapodást, mert az elutasítása soft Brexitet, sőt akár egy a kilépésről szóló megismételt népszavazást jelenthet. A miniszterelnök kompromisszumot próbál kötni a Brexit legádázabb híveivel, szerdán és csütörtökön is folyamatosan tárgyaltak egymással. Ennek az lenne a lényege, hogy kedden megszavaznák ugyan a tervezetet, de a megállapodás legkényesebb részeinek érvénybe lépése előtt a tory képviselőknek még beleegyezésüket kellene adniuk. Ez lényegében azt jelenti, hogy a törvényhozás vétójogot kapna. Amennyiben a tervezetet May minden erőfeszítése ellenére kedden elutasítják, úgy a következő lépés egy parlamenti bizalmi szavazás lenne a kormánnyal szemben. Ezen nyilvánvalóan bukna May csapata, ami előrehozott választások kiírását jelentené, s azt, hogy a képviselők meglehetősen zivataros karácsonyi ünnepekre készülhetnek fel. Az Európai Unió mentőövet dobna a brit kormányfőnek, látván szorult helyzetét. Ezért a Daily Telegraph úgy tudja, hogy az EU a jövő héten, a szavazás után felajánlja Maynek az 50-es cikkely hatályának kitolását, ami a kilépés 2019. március 29-i kiterjesztését jelentené, így elkerülve azt, hogy London mindenfajta megállapodás nélkül („no deal”) lépjen ki az Európai Unióból.

Felmérhetetlen károk

A brit pénzügyminiszter szerint az Európai Unióval kialakult kereskedelmi kapcsolatok jelentős részét lerombolná, ha országa megállapodás nélkül lépne ki. Philip Hammond emlékeztetett rá, a külkereskedelem csaknem 65 százaléka zajlik uniós szerződések alapján. Mint mondta, a jelenlegi kapcsolatrendszer 45 év alatt épült ki, és a brit gazdaság elválaszthatatlanul összefonódott az uniós gazdaságokkal. 

Témák
Brexit

Egész Európa Hamburgra figyel: megválasztják Merkel utódát

Publikálás dátuma
2018.12.07. 08:30
Angela Merkel már a helyszínen van, és felkészült arra, hogy sok év után távozzon pártja éléről
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ma választják meg a német kereszténydemokraták új elnökét, aki nagy valószínűséggel az ország következő kancellárja, az Unió vezető személyisége lesz majd.
Történelmi nap lesz a mai a német belpolitikában. Angela Merkel, a második világháború utáni bő hét évtized egyik legfontosabb személyisége távozik a kereszténydemokraták elnöki székéből. Hogy mekkora felelősség hárul a CDU küldötteire a holnap záruló hamburgi kongresszuson, az is jelzi: feltehetően az lesz 2021 után Németország kancellárja, akit most pártelnöknek választanak. Így nemcsak arról döntenek, milyen irányvonalat kövessen majd a párt, hanem arról is, milyen jövőt képzelnek el az Európai Unió számára. Amíg Merkel kancellár marad, addig persze inkább ő lesz a német belpolitika arca, ő vesz részt a brüsszeli uniós csúcstalálkozókon, határozza meg a bel- és külpolitikát, s tárgyal a külföldi állam- és kormányfőkkel. A szerepe mégis változni fog, s idővel a CDU új elnöke is egyre nagyobb beleszólást kívánhat a kormányzás ügyeibe is. Merkelnek ezért sem mindegy, ki lesz a párt új elnöke. Ha Friedrich Merz egykori frakcióvezetőre, vagy Jens Spahn egészségügyi miniszterre esne a küldöttek választása, akkor állandó feszültség alakulhat ki a kancellár és a pártelnök között. Ha viszont a jelenlévők Annegret Kramp-Karrenbauert választanák meg a CDU élére, akkor várhatóan kiváló lesz az együttműködés a duó között. Angela Merkel igen nehéz döntést hozott azzal, hogy október végén bejelentette, távozik a párt éléről. Ám úgy érezte, nincs más választása azok után, hogy a Bajorországban a CSU, Hessenben pedig a CDU szerepelt történelmien gyengén a tartományi voksoláson. A kancellár eltökéltségét mutatja, hogy már a hesseni fiaskó másnapján bejelentette terveit. Igaz, azt is közölte, hogy ezt már a nyári szabadsága alatt eldöntötte. Azóta többször is hangoztatta, egyetlen jelölt mellett sem kíván kampányolni. Ez teljesen érthető, hiszen kormányzása szempontjából felettébb kellemetlen helyzet állna elő, ha nyíltan támogatná a szívéhez legközelebb álló Annegret Kramp-Karrenbauert, miközben Merzet választanák meg a CDU élére. Merkelt ezúttal sem csalta meg a politikai szimata. A bejelentése óta készített közvélemény-kutatások alapján megállt a CDU népszerűségének csökkenése, sőt a trend kezd megfordulni. Az utóbbi hetekben 2-3 százalékkal erősödött a CDU, igaz a 30 százalékot továbbra sem éri el, csak megközelíti. A Zöldek nyár óta tartó szárnyalásában megtorpanás tapasztalható, jelenleg 20 százalék körül áll a párt, de két felmérés ez alatt látta. A szociáldemokraták azonban ebből sem tudnak profitálni, az INSA például legutóbb már csak 13,5 százalékon mérte az SPD-t. Az AfD 15-16 százalék körül áll, megítélése nem különösebben változott az eltelt bő egy hónap alatt. A német lapok nagyon visszafogottan ítélik meg az esélyeket, úgy vélik, akár célfotó dönthet. Az azonban nem is kérdés, hogy csak Kramp-Karrenbauernek és Merznek van esélye. A rajtuk kívül emlegetett Jens Spahn - Merkel politikájának legnagyobb bírálója - alighanem maga is tudja, csak a futottak még kategóriába sorolható. Talán elsősorban nem is a pártelnöki tisztség megkaparintása a célja, hanem az, hogy jobban megismerjék őt. Amennyiben 15 százalék körüli eredményt érne el, az már komoly eredmény lenne számára, s ebből akár a későbbiekben is politikai tőkét kovácsolhatna. A jelöltek úgynevezett regionális konferenciákon számoltak be elképzeléseikről. Ezeken Kramp-Karrenbauert találták a legrokonszenvesebbnek és leginkább szavahihetőnek. Merz ugyanakkor a gazdasági kérdésekben brillírozott. Jens Spahnnal kapcsolatban az volt az általános vélemény: jobb teljesítményt nyújtott, mint amit a tőle megszokott radikális megnyilvánulásai alapján vártak tőle. Kramp-Karrenbauer a kampány idejére sem adta fel a CDU főtitkári tisztségét, de konkrét megbízatása nem volt ez idő alatt. Nagy előnye, hogy igen jól ismeri a párt teljes hálózatát, ráadásul annak fontos láncszeme. Merzet ugyan sok kereszténydemokrata valóságos Messiásként emlegeti, majdnem tíz éve nem vett részt a politikai életben, aminek azért meg vannak a maga hátrányai.

A szavazás menete

A három jelölt nyolc regionális konferencián beszélt elképzeléseiről. A CDU új elnökéről összesen 1001 küldött dönt, ezer szavazót a 17 tartományi szervezet delegál, egyet az európai parlamenti frakció. (A CDU-nak csak Bajorországban nincs tartományi szervezete.) Az, hogy az egyes tartományok hány képviselőt küldhetnek, a tagszámtól, illetve a legutóbbi választáson elért eredménytől függ, amint ezt a CDU statútumának 27. paragrafusa is kimondja. Messze az észak-rajna-vesztfáliai a legbefolyásosabb 296 képviselővel. Nagy részük alighanem AKK-ra szavaz, de nem voksolnak egységesen. Baden-Württemberg 154 küldöttet delegálhat. 103 főt számlál a hannoveri különítmény, a rajnavidék-pfalzi 89-et, a hesseni pedig 88-at. A többi tartomány ennél jóval kevesebb képviselőt küld Hamburgba. A szavazás első körében aligha tesz szert bármelyik jelölt abszolút többségre, így a második kör dönt majd.

Kramp-Karrenbauer és Merz egyelőre még beszélő viszonyban
Fotó: JAN WOITAS/DPA / AFP

A két favorit, AKK és Merz

Kramp-Karrenbauer legnagyobb előnye az, ami a hátránya is. Nevezetesen, hogy nehéz kilépnie a kancellár árnyékából. Bár Merkel senki mellett sem foglalt állást, nyílt titok, hogy ő a kancellár kedvenc jelöltje, elvégre az ő ötlete volt, hogy Kramp-Karrenbauer legyen a CDU főtitkára. Sokaknak tetszik, hogy Merkelhez hasonlóan a nyugodt erőt képviseli. Az azonban láthatóan őt is zavarta a kampányban, hogy sokszor „Merkel 2.0”-ként emlegették. Óvatosan próbált is elhatárolódni mentorától. „Igen sokat köszönhetek Angela Merkelnek, bizonyos dolgok összekötnek bennünket. Ugyanakkor néhány témában eltérő álláspontot képviselünk”- hangoztatta. Egyebek mellett keményebb menekültpolitikát követelt, bár arra is nagyon ügyelt, hogy kiemelje: nem ezt tartja a legfontosabb kérdésnek. Kifejtette, tranzitközpontokat kell létrehozni a menekültek számára, s szorgalmazta, hogy minél több visszafogadó országgal kössenek bilaterális megállapodást. Saar-vidék korábbi miniszterelnökeként is kissé eltért a berlini kormány menekültpolitikájától. A kereszténydemokraták főtitkára egyúttal úgy vélte, a CDU-t „láthatóbbá” kell tenni. Kifejtette, a párt nem annyira karakteres, mint a nyolcvanas évek elején. Kramp-Karrenbauert több tartományi vezető is támogatja, köztük Armin Laschet, a befolyásos észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök. Nem állíthatnánk, hogy hátsó szándék nélkül. Abból indul ki, minél gyengébb személyiséget kell megválasztani, hogy minél jobban befolyásolhassa őt. A német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikus nagy hátránya, hogy Kelet-Németországban alig van támogatója, mivel az ottani CDU-nál úgy vélik, nem elég erős ahhoz, hogy háttérbe szorítsa a térségben kivételesen erős szélsőjobboldali Alternatívát (AfD). Kramp-Karrenbauer szempontjából különösen nagy a tét. Ha ugyanis veszít, nem csak a főtitkári tisztségről kell lemondania, az is elképzelhető, hogy a politikának is hátat fordíthat. Friedrich Merznek ebből a szempontból nincs annyi veszítenivalója, hiszen jó ideig nem vett részt a napi politikában. Merz számára komoly fegyvertényt jelent, hogy kedden váratlanul kiállt mellette Wolfgang Schäuble, a párt egykori pénzügyminisztere. Ugyanakkor sokan úgy érezhetik, hogy a CDU szürke eminenciása ezzel hátba támadta Merkelt, s így bosszulta meg azt, hogy egykor nem ő lett a kereszténydemokraták elnöke. Merz jóval radikálisabb menekültpolitikát folytatna a kancellárnál. Nagy feltűnést, s nem éppen pozitív visszhangot keltett az a kijelentése, amely szerint az alkotmányból törölni kellene az üldözöttek menedékhez való jogát. Ám Merkel gazdaságpolitikájával sem ért egyet, sőt kormányzásának koncepciójával sem. Úgy véli, erősíteni kell a központi hatalmat, s véget kell vetni a kompromisszumok politikájának. Szerinte a CDU-nak jobban el kell különülnie a szociáldemokratáktól, ami nehezebb együttműködést vetít előre a nagykoalíció pártjai között. Sokakat a CDU-n belül éppen az aggaszt, hogy nehéz elképzelni, Merz pártelnökké választása esetén hatékonyan tudna együttműködni a kancellárral. Visszatetsző lehet, hogy parlamenti mandátum nélkül akar beleszólást az ország ügyeibe. Feltételezések szerint Merz akár arra is kísérletet tehet, hogy a CDU képviselőcsoportjának támogatásával elérje Merkel lemondását és a kancellári tisztség megkaparintását. Szövetségesei biztosan lennének hozzá, ugyanakkor a szociáldemokraták aligha adnák a nevüket egy ilyen megoldáshoz. Merz mellett szólhat, hogy egyesek szerint a CDU-nak ismét férfiasabbá kell válnia, s a kongresszuson a választók 65 százaléka férfi. Nem kérdés, hogy a jelöltek közül ő rendelkezik a legjobb retorikai képességekkel. Feltételezések szerint a választás első fordulójában Kramp-Karrenbauer végez az élen, Merz azonban azt reméli, hogy a második körben megszerzi a Spahnra szavazók támogatását.