Majd hatmillió ember menekült már el Szíriából a háború 2011-es kirobbanása óta. Legtöbbjük csak a szomszédig jutott, több mint 3,6 millióan Törökországban, közel egymillióan Libanonban, 670 ezren Jordániában, néhány százezren Irakban és Egyiptomban kerestek menedéket.
Az Európát 2015-ben elérő migrációs áradattal körülbelül egymillióan érkeztek, a következő évben Ankarával kötött alkuval sikerült drasztikusan csökkenteni az útra kelők számát. Idén eddig csak 113 ezer illegális bevándorlót regisztráltak, közülük alig kilencezren voltak szírek.
Szíriában a háború a végéhez közeledik, az Iszlám Állam vereséget szenvedett, Bassár al-Aszad hatalmát nem sikerült megdönteni. De vajon van-e visszaút a menekülőnek? És hova térhetnének vissza? Tavalyi évre vonatkozó adatok szerint 66 ezren vállalták a hazatérést, többségében a szomszédos államokból. Legtöbbjüket csak romok fogadták, az ország újjáépítése az ENSZ becslései szerint legalább 388 milliárd dollárba kerülne. Kérdés, ki fedezi a cechet, ha az Aszad-rezsimet nem fogadja vissza és szankciókkal sújtja a nemzetközi közösség?
"Elképzelhető, hogy Szíria remeteállammá válik, de sokkal valószínűbb, hogy a szunnita arab országok és a nyugat sem hagynák, hogy Damaszkusz kizárólag orosz-iráni befolyás alá kerüljön. Ennek következtében a régióban már most látható visszatáncolás Aszad teljes elutasításához képest, például a kisebb Öböl-államok részéről, ráadásul Omán és Egyiptom nem is szakították meg a kapcsolataikat. Másrészt az Aszad-kormánynak is jól felfogott érdeke, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva Moszkvának és Teheránnak, így Szíria részéről is várhatunk valamilyen mértékű egyensúlyozási kísérletet" - nyilatkozta lapunknak Szalai Máté.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója rámutatott, az arab térségben hamarabb megtörténhet Aszad visszafogadása, a nyugaton csak ezt követően. "A jelenlegi európai vezetők számára egyelőre túl toxikus az ügy, éppen ezért – akár gazdasági érdekek ellenére – sem lehetünk benne biztosak, hogy a nyugati államok a közeljövőben újra elismernék az Aszad-kormányt. Szíriai diplomaták azonban láthatóan dolgoznak a kérdésen, és hátsó ajtókon igyekeznek bejutni európai külügyminisztériumokba." - fűzte hozzá.
A menekültek visszatérésének lehetőségével kapcsolatban a szakértő emlékeztetett, a törökországi szíriaiak jelentős része már gazdasági értelemben is új életet kezdett, vállalkoznak vagy munkát vállaltak, így ők könnyen lehet, hogy nem mennének haza. "Ugyanakkor a három legnagyobb szíriai menekült-befogadó ország mindegyikében mára már menekültellenes a politikai közbeszéd, így ezen országok kormányai valószínűleg egyre határozottabban fognak fellépni a hazatelepítés mellett" - vélekedett.