Előfizetés

Nagyhatalmak játszótere lett a nyugat-szaharai térség

László Dávid
Publikálás dátuma
2018.12.08. 10:45

Fotó: ABDELHAK SENNA / AFP
A Nyugat és a növekvő befolyású Oroszország érdekei a Magreb térségben sem egyeznek, de itt aligha szélesednek ki a konfliktusok.
Hat év szünet után lehelt életet az ENSZ az elfeledett nyugat-szaharai konfliktus rendezésébe. Genfben újra egy asztalhoz ült Marokkó, Algéria és Mauritánia külügyminisztere, valamint a függetlenségért küzdő Polisario Front képviselői. Ha áttörés nem is történt, a megbeszélések jó hangulatban teltek, jövő év elején újra találkoznak a felek. A tárgyalásokért felelős különleges ENSZ-biztos, korábbi német elnök Horst Köhler abban persze aligha reménykedhet, hogy egy csapásra rendezi a helyzetet, viszont abban igen, hogy kissé felolvasztja a befagyott egyeztetéseket. Hogy valami megmozdult, az is jelzi, a konferencia előtt VI. Mohammed marokkói király „olajágat nyújtva” Algériának a viszony rendezését ajánlotta, Tunézia pedig jelentkezett közvetítőnek. Algírból nem érkezett hivatalos beleegyezés, ugyanakkor az évek óta tetszhalott állapotban működő Arab Magreb Unió ülésének összehívását sürgették. Ha a konfliktus az utóbbi években nem is túl hangos, azért sem a térségnek, sem Európának nem hiányzik a feszültségforrás. Arról nem is beszélve, hogy az ENSZ által fenntartott békefenntartó misszió (MINURSO) évi több mint 52 millió dollárba kerül. Közben pedig Észak-Afrikában is ott legyeskednek a nagyhatalmak is. „Az Európai Unió szeretné csökkenteni energiafüggőségét Oroszországtól, amire az egyik lehetőség Észak-Afrikában van. Csakhogy tudják ezt Moszkvában is, ezért az oroszok egyre nagyobb részesedést szereznek a líbiai és az algériai olaj - és gázmezőkben” - mondta el lapunk megkeresésére Besenyő János. Az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának docense emlékeztetett, hogy a hidegháború után az oroszok ugyan önkéntesen kivonultak a fekete kontinensről, de egyre inkább visszatérőben vannak, befolyásuk növekszik, például Líbiának, Marokkónak, Egyiptomnak és Algériának is atomreaktort építenek. Rámutatott, pontosan látják ezt Washingtonban is, ám az Egyesült Államok nehéz helyzetbe kényszerült. A Maghreb régió vezetéséért ugyanis Marokkó és Algéria is verseng, szemben állnak a nyugat-szaharai konfliktusban is, ám mindketten Amerika fontos szövetségesei. „Marokkó a Gibraltári-szoros, az Atlanti-óceán kikötői és a terrorellenes harc, míg Algéria ugyancsak a terrorellenes küzdelem és a már említett gazdag olaj - és gázmezők miatt” - magyarázta a szakértő, aki korábban katonaként a MINURSO-ban is szolgált. Szerinte az eltérő amerikai-orosz érdekek ellenére nem kell attól tartani, hogy a szíriaihoz hasonló, úgynevezett kihelyezett (proxy) háborúra kerülne sor a térségben. „Líbiában ugyan polgárháború zajlik, ám azokat az erőket, amelyek valamilyen módon kötődtek az Egyesült Államokhoz már nagy részt felszámolták” - tette hozzá. A Magreb másik konfliktuszónájában, a Nyugat-Szaharában sem várható összetűzés. Besenyő János rámutatott, hogy Moszkvának nem érdeke a konfliktus kiszélesítése, ebben az ügyben próbálnak semlegesek maradni. A régi szovjet szövetséges, Algéria a mai napig jelentős mennyiségű orosz fegyverzetet vásárol, Marokkó pedig az oroszok legnagyobb foszfátszállítója. „A nyugat-szaharai konfliktus azért élesedik megint, mert az Egyesült Államok megelégelte, hogy a MINURSO majd harminc éve bármiféle eredmény nélkül működik” - fűzte hozzá. A békekonferencia kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Algériának nincs jogosítványa – és nem is akar - tárgyalni a szaharáviakról, a helyzetet a függetlenségért küzdő Polisario Frontnak és Rabatnak kellene rendeznie. Kiemelte azt is, Algériának sem érdeke, hogy egy esetleges független Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság terroristafészekké váljon, egyúttal emlékeztetett, hogy a Polisario még soha sem követett el terrorcselekményt, annak ellenére sem, ha ezzel a marokkóiak igyekeznek a szervezetet megvádolni. „Szaúd-Arábia és Irán befolyása nem jelentős a térségben, Törökország viszont nem is rejti véka alá, hogy birodalomként tekint magára, és szeretne visszatérni Észak-Afrikába” - folytatta a regionális hatalmi helyzet elemzését a Besenyő János. Ugyan a Magreb „Európa kapuja”, a szakértő szerint mégsem lehet az afrikai kontinensen – így Nyugat-Szaharában sem - egységes uniós fellépésről sem beszélni. „Amikor csinálni kellett valamit, mindig összeurópai érdekeket emlegettek. Mikor aztán konkrét üzletről volt szó, hirtelen előkerültek a nemzeti érdekek. Elsősorban a volt gyarmattartó országoké: a franciáké, aztán a belgáké, a németeké, a brité, és akkor már szóba sem jöttek a magyarok” - elevenítette fel missziós tapasztalatait. A szakértő úgy vélte, hogy a következő ötven évben egész Afrika még fontosabb lesz a nyersanyagok, a demográfiai robbanás, a migráció és a szabadon megművelhető földterületek miatt. Arra figyelmeztetett, hogy az afrikai nyersanyagokért máris megindult a küzdelem, és koránt sem csak az amerikaiak és oroszok között, de rendkívül jelentős szereplővé nőtte ki magát Kína, valamint a már említett Törökország, India, Japán és Brazília. És hogy ez mennyire jó a helyieknek? Besenyő szerint újragyarmatosításról azért nem lehet beszélni, hiszen a történésekben az afrikai államok is partnerek, más kérdés, hogy a korrupció miatt ebből mit lát a lakosság. „Az egyik uniós misszióban szolgáló európai ország békefenntartója látott olyan kifutópályát Kongóban, amely jobb volt, mint bármelyik európai reptéré. Leszállt egy magángép, a helyi hadúr emberei telehordták, majd elszállt. Jelentette az ENSZ parancsnokságnak, mire pár nap múlva figyelmeztették, hogy ez nem rá tartozik, ha biztonságban akar maradni, erről ne beszéljen. Újra megtörtént, akkor komolyabban figyelmeztették, mire inkább a környékre se ment többet” - festette le a korrupt rendszer működését.

Harc a sivatagért

Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület Észak-Nyugat-Afrikában. A spanyolok 1975-ös kivonulása után a foszfátban és más nyersanyagokban is gazdag területre a szomszédos Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A szaharávik 1976-ban kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, melyet csak néhány állam ismer el (Magyarország nem). 1979-ben Mauritánia visszavonta követeléseit, a teljes területet Marokkó vonta ellenőrzése alá. A Polisarioval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben békét kötöttek, azóta a fegyveres konfliktus szünetel.

Már a tüntetések előtt őrizetbe vettek 34 embert, nyolcezer rendőr van készenlétben Párizsban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.08. 09:28

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Páncélozott járműveket vezényeltek az utcákra. Az áruházak, az éttermek és a múzeumok zárva lesznek, a kirakatokat elbarikádozták.
A francia rendőrség 177 embert előállított és közülük 34-et őrizetbe vett Párizsban szombat reggel a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom szombatra meghirdetett újabb tiltakozása előtt – közölte a rendőrség, amelynek elsődleges célja erőszakos csoportok kialakulásának megakadályozása. Az MTI összefoglalója szerint a gyanúsítottak vidékről érkezett 30 év körüli férfiak, akiknél álarcokat, kalapácsokat vagy köveket találtak. Feltételezhető róluk, hogy erőszakra és szándékos összetűzésekre készültek. A reggeli órákban viszonylagos nyugalom honolt a francia fővárosban, ahol 8 ezer rendőr van készenlétben, és az utcákra vezényelték a csendőrség tucatnyi páncélozott járművét is. A város körüli körgyűrűn viszont forgalomlassító megmozdulások kezdődtek, miután a sárgamellényes mozgalom egyik elindítója, Éric Drouet – aki ellen eljárást indított az ügyészség, miután egy élő televíziós vitaműsorban az elnöki hivatal elfoglalására buzdította társait – péntek este felhívást tett közzé, amelyben városi tüntetések helyett inkább a párizsi körgyűrűn forgalomlassításra szólított fel. 

Koncertek és színdarabok maradnak el, a kirakatokat elbarikádozták

A politikai pártok, a rendőri szervek és maguk a tüntetők is elsősorban a „professzionális rendbontók” provokációitól és szándékos rendbontásaitól tartanak. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter a BFM hírtelevízióban közölte: péntek este mintegy húsz ultrajobboldali szélsőségest megelőzés céljából őrizetbe vett az ügyészség, miután az államrend megdöntésére buzdítottak.
„El akarjuk kerülni az erőszakot és az összecsapásokat”

– hangsúlyozta a tárcavezető.

A francia fővárosban a nagyobb áruházak, üzletek, éttermek, múzeumok és turistalátványosságok nem nyitnak ki szombaton, a kirakatokat elbarikádozták, színházi előadások, sportrendezvények, koncertek maradnak el. A belügyminisztérium 89 ezer biztonságit mozgósít Franciaország-szerte. A Champs-Élysées sugárút közelében az Elysée-palotával, valamint az Opéra, a Madeleine, a Bastille és a République tér is azon övezetek között szerepel a rendőrség szerint, ahol rombolásra lehet számítani. A prefektúra közzétett egy térképet, amelyen a sárgamellényesek feltételezett útvonalai és akcióhelyei láthatók a különböző felhívások alapján, ugyanis a tüntetésről hivatalos bejelentés nem érkezett a hatóságokhoz. A rendőrség a környékbeli üzleteket és vendéglátóhelyeket a létesítmények védelmére és minden olyan tárgy elrakására kérte, amelyet a feldühödött tüntetők „fegyverként”  használhatnak a rendőrökkel szemben. A legrizikósabb helyszíneken a gépkocsi-tulajdonosokat szórólapokon a járművek biztonságos helyre szállítására ösztönözték. A belső kerületekben szombaton korlátozzák a gépjárműforgalmat, mintegy 36 metrómegállót lezárnak, és ötven buszjárat kerülő útvonalon közlekedik.
FOTÓ: ALAIN JOCARD / AFP
Nyolc észak-franciaországi településen gyülekezési tilalmat rendeltek el, és a dél-franciaországi Montaubanban is betiltották a tüntetéseket, miután pénteken három házi készítésű bombát és nyolc Molotov-koktélt foglaltak le egy úttorlasznál tiltakozó sárgamellényes csoporttól.

„Már csak Emmanuel Macronra várunk”

A magukat mérsékeltnek mondó sárgamellényesek delegációját péntek este fogadta Édouard Philippe miniszterelnök.
„A kormányfő meghallgatott minket, és azt ígérte, továbbítja a követeléseinket a köztársasági elnöknek. Most már csak Emmanuel Macronra várunk. Remélem, úgy fog beszélni Franciaország népéhez, mint egy apa, szeretettel és tisztelettel, és határozott döntéseket hoz”

– mondta a találkozó után Christophe Chalencon, a mozgalom egyik szóvivője.

A másfél éve egy nagyszabású reformprogrammal megválasztott, és már a tüntetések előtt is népszerűtlen elnök „tisztában van a helyzettel, és nem akar olajat önteni a tűzre, ezért nem kíván szombat előtt beszélni” – közölte Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke. A köztársasági elnök péntek este a Párizshoz közeli Nogent-sur-Marne-ban azoknál a csendőröknél járt, akik szombaton a Champs-Élysées-n fognak szolgálatot teljesíteni, és szembenézni a legradikálisabb tüntetőkkel. A hatóságok pénteken egész nap nyugalomra intettek, miután a múlt szombati párizsi zavargásokat követően a francia kormány – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. Csütörtökön Olivier Faure, a szocialisták főtitkára közölte: hétfőn a francia kormány ellen három baloldali ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt terjeszt be. Faure hozzátette, hogy a szocialista, a kommunisták és a Lázadó Franciaország párt az elkövetkező napokban szövetségeseket keres majd a bizalmi szavazáshoz más politikai csoportok körében. Az energiaszektorban dolgozókat tömörítő CGT szakszervezet 48 órás sztrájkot jelentett be a sárgamellényesek támogatására. A munkabeszüntetés december 13-án veszi kezdetét. A szakszervezet azzal indokolja a döntését, hogy Emmanuel Macron a szektort érintő átalakításai hosszú távon komoly veszélyt jelentenek a munkahelyekre, miközben függő helyzetbe hozzák Franciaországot.   Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig szimpatizál a szociális mozgalommal.

Öt év börtön várhat Trump volt ügyvédjére

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.08. 08:39
Michael Cohen
Fotó: DREW ANGERER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Az ügyész 51 hónaptól 63 hónapig terjedő büntetés kiszabását kérte Michael Cohenra.
Az amerikai szövetségi ügyész börtönbüntetést kér Michael Cohenra, Donald Trump elnök volt ügyvédjére. A New York-i bírósághoz benyújtott beadványban a vádhatóság képviselője az MTI összefoglalója szerint elismerte, hogy Cohen együttműködött a Robert Mueller vezette különleges bizottsággal és – ahogy a beadványban olvasható – „hasznos” információkkal segítette a vizsgálatokat az oroszok befolyásolási kísérleteiről a 2016-os amerikai elnökválasztás idején, de „kiadós” börtönbüntetést kért a volt ügyvédre. Az ügyész részletesen felsorolta a Cohen által elkövetett bűncselekményeket, köztük az adó-, és banki csalást, egy pornószínésznőnek eszközölt pénzátutalást Donald Trump nevében, és a hatóság félrevezetését. Az ügyész 51 hónaptól 63 hónapig terjedő börtönbüntetést kért kiszabni a vádlottra. Cohen már augusztusban elismerte bűnösségét, és azt is, hogy hamis vallomásával félrevezette a kongresszusi vizsgáló bizottságokat, valamint enyhébb büntetés reményében együttműködött a Mueller vezette bizottsággal. A bizottság nyomozóinak a többi között kisebbíteni igyekezett a szerepét egy Moszkvában felépítendő Trump-toronyról szóló tárgyalásokon, és azt állította, hogy a kongresszusi bizottságok előtti meghallgatását megelőzően konzultált a Fehér Házzal. Az ügyészi beadvány szerint 2015 novemberében egy orosz állampolgár megkereste Cohent és azt javasolta, hogy hozzon össze egy találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, amely elősegíthetné a moszkvai Trump-torony ügyét. Az orosz állampolgár – az ügyészség beadványa szerint – állítólag azt mondta Cohennak, hogy egy ilyen találkozónak „fantasztikus hatása” lenne „politikai és üzleti szempontból egyaránt”. Cohen ezt a javaslatot nem vette figyelembe, mert más jellegű orosz kapcsolatai voltak. Michael Cohen ügyvédje a Mueller-bizottsággal történt együttműködésre hivatkozva kérelmezte a várható büntetés enyhítését, a börtönbüntetés elengedését. A New York-i ügyészség azonban nem fogadta el a kérést, álláspontjuk szerint Cohen cselekedeteit „személyes kapzsiság” motiválta, és – mint megállapították – a volt ügyvéd „többször felhasználta hatalmát és befolyását csalárd célokra”. Cohen idén augusztusban bűnösnek mondta magát a kampányfinanszírozási törvény megsértése, valamint adó-, és banki csalások miatt, valamint vádalkut kötött és együttműködést ígért a Mueller-bizottággal. A vádalku során Cohen nem nevesítette Trumpot. Úgy nyilatkozott, hogy ami a kampányfinanszírozási törvény megsértését illeti, arról „egy szövetségi hivatalra pályázó jelölttel” egyeztetve cselekedett. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás előtt elhallgatott olyan információkat, amelyekkel ártott volna „egy szövetségi jelöltnek”. November végén Cohen elismerte: bűnös abban, hogy nem mondott igazat a kongresszusnak és a Robert Mueller vezette különbizottságnak, amely Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya munkatársai és oroszok esetleges összejátszását vizsgálja. Írásos nyilatkozatban közölte, hogy a Trump iránti lojalitása késztette őt arra, hogy eskü alatt hazudjon az amerikai elnök egykori moszkvai üzleti ügyeit illetően.

A bizottság szerint Manafort többször is hazudott

Pénteken este a Mueller-bizottság nyilvánosságra hozott Paul Manafortra, Donald Trump elnökválasztási kampányának első menedzserére vonatkozó információkat is. Ezek szerint Manafort „érzékelhetően több alkalommal is hazudott”, a többi között egy orosz hírszerzői kapcsolatokkal rendelkező politikai konzultánssal folytatott megbeszéléseiről és a Trump-kormányzat tisztségviselőivel fenntartott kapcsolatairól, amelyeket még azután is ápolt, hogy 2017-ben vádat emeltek ellene. A Mueller-bizottság szerint Manafort nem mondott igazat a Konsztantyin Kilimnik feltételezett orosz hírszerzői kapcsolatokkal rendelkező ukrán állampolgárral fenntartott viszonyáról sem.
Paul Manafort FOTÓ: AFP / JIM WATSON
Manafort ügyvédje nem kommentálta a nyilvánosságra került dokumentumokat. Donald Trump pénteken este Twitter-bejegyzésében a Cohenra kért börtönbüntetésről és a nyilvánosságra került dokumentumokról azt írta: „teljes egészében tisztázza az elnököt. Köszönet érte”.

James Comey: Zavarba ejtőek Trump támadásai

James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Donald Trump által menesztett volt igazgatója – miután részt vett két kongresszusi bizottság egész nap tartó meghallgatásán – azt mondta: az amerikai elnök támadásai az igazságszolgáltatás ellen nagyon zavarba ejtőek. A meghallgatás zárt körű volt, az ott elhangzott konkrétumokról a volt FBI-igazgató nem is akart nyilatkozni. Sajtóértesülések szerint a törvényhozók azokról az FBI által elkövetett esetleges hivatali visszaélésekről, törvénytelenségekről faggatták Comeyt, amelyek a 2016-os elnökválasztás idején vélt orosz beavatkozásra vonatkozó vizsgálatok során történhettek. Raja Krishnamoorti demokrata párti törvényhozó a meghallgatás után a sajtónak azt mondta: a hangulat végig feszült volt, Comey a kérdések egy részére – például a Hillary Clinton külügyminiszteri levelezésének vizsgálatát firtatókra – nem válaszolt és szerinte ezt helyesen tette. A demokrata párti politikus közölte, hogy a meghallgatáson elhangzottak egybecsengtek azzal, amit Comey a nemrégiben megjelentetett könyvében leírt. Jimmy Gomez kaliforniai demokrata párti politikus pedig arról számolt be: a volt FBI-igazgató a meghallgatáson azt mondta, hogy a Clinton-levelezés és az orosz befolyásolási kísérletek ügyében folytatott vizsgálatot ma sem csinálná másképp. Az idén nyáron az igazságügyi minisztérium – amely az FBI felügyeletét is ellátja – jelentést tett közzé, amelyben élesen bírálta Comeyt azért, ahogyan a Clinton-levelezés vizsgálatát bonyolította. A tárca azonban végül arra a következtetésre jutott, hogy az FBI-igazgató döntéseit és cselekedeteit nem befolyásolták politikai megfontolások. A sajtókonferencián Comeyt kérdezték Donald Trump péntek délelőtti bejelentéséről is, miszerint William Barrt jelöli igazságügyi miniszternek. James Comey dicsérte a választást, mint fogalmazott: Barr mélyen elkötelezett az igazságügyi tárca integritása mellett.