Átadták a 2018-as Prima Primissima Díjakat

Publikálás dátuma
2018.12.08. 09:33

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán pénteken elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló. A díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. "Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul" - hangsúlyozta az elnök. Az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át - idézte fel, hozzátéve: a jelöltek, a díjazottak kiválasztásánál mindig a teljesítmény volt a meghatározó. Demján Sándorra emlékezve kijelentette, hogy számukra az év legnagyobb vesztesége az ő távozása volt. Mint mondta, Demján Sándor szellemiségére Széchenyi István nagy hatással volt, sokszor elmondta, hogy a legjobb befektetés a tudásba és a tehetségbe való befektetés. Ennek szellemében hozta létre a Prima Primissima Alapítványt, bízva abban, hogy a díjakkal nem a pénz, hanem annak rangja és az együvé tartozás lesz a legfontosabb - emlékeztetett Csányi Sándor, hozzátéve: "emberségét jellemezte, hogy aktív volt a kulturális mecenatúrában és a segítségre szorulók támogatásában." A kuratórium elnöke kiemelte: "öröksége arra kötelez minket, hogy a Prima Primissima Díjat fenntartsuk, modernizáljuk, és úgy vigyük tovább, hogy a következő generációk szemében is releváns értékmérőként szolgáljon". Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.
Szerző

Színekkel és formákkal is üzennek - avagy mi alatt protestálnak az emberek

Publikálás dátuma
2018.12.08. 08:45

Fotó: Németh András Péter
A demonstrációk szimbolikája többszörösen összetett, történelmi lépések és gondolatok eredménye. Eredetük sokszor nem egyértelmű, jelentésük annál inkább.
Őszirózsák Budapesten, feltartott esernyők Hongkongban, kitűzött kék szalag a rádió kirúgott munkatársaiért, szivárványszín zászló az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) embereket is megillető jogokért. Jelképek és a mögöttük rejlő üzenetek szövik át újra és újra a történelmet és mindennapjainkat. Ezek hol a háttérben bújnak meg, természetes – s gyakran identitásmeghatározó – erőként, akár csak egy ország jelképei, hol előtérbe kerülnek egy CEU-kitűző, vagy egy fekete póló formájában. Ilyen a sárga mellény is, amelyet a francia tüntetési hullám mintájára viselnek a szombati, rabszolgatörvény elleni hazai tüntetésen.
Az egészségügyi reformokért fekete pólóban tüntettek az ápolók
Fotó: Vajda József
„Ezek nem monokauzális dolgok. Egymásra rakódnak színek, terek, politikai üzenetek” – válaszolta lapunknak György Péter esztéta a kérdésre, megállapítható-e, hogy milyen mértékben tudatos a választás, s mennyiben inkább ad hoc ezeknek a szimbólumoknak a fennmaradása, tömeges elterjedése. Példaként a vörös csillagot említette. - Régi tüntetésekről fekete fehér képek állnak rendelkezésünkre, az úgynevezett nagy októberi, vagy kommunista forradalom esetében is, de tudjuk, hogy a csillag színe vörös volt. A tudásunk története és a vizuális látvány története nagyon furcsán függ össze. Hiszen ma olyan korszakban élünk, ahol a legutolsó apróság is beláthatatlan mennyiségű képpel jár együtt. Nem tudom, hogy a képek inflációja segíti-e a lázadás különféle köztéri szimbólumainak a megmaradását – hangsúlyozta.
A közelmúltban lezajlott CEU tüntetések kék színéről – amely a békét, a végtelenséget szimbolizálja – az esztéta szintén az egymásra rakódott rétegeket emelte ki: nagyon régi, bonyolult jelentések találkoznak össze újkori hasonlatokkal. Úgy véli, jó döntés volt a színválasztás, mivel az újkori politikai, békével kapcsolatos mozgalmak is a kék színeit használták. Viszont látható, hogy nem történt semmi, a kormányt nem érdekelte a tüntetések finom szemantikája – fűzte hozzá. Az LMBTQ mozgalmak esetében szintén nagyon találónak gondolja a szivárványszín használatát a sokszínű mozgalom jelképeként. 
Gyakran találkozhatunk először valószínűtlennek gondolható jelképekkel is, így a virágokkal; a portugáliai szegfű, az ukrajnai tulipán vagy a magyar őszirózsa csupán néhány példa. György Péter is elmondta, számos olyan fotót ismerünk – a 68-as év hippi mozgalmától kezdve, Chilén át az amerikai nemzeti gárdistákig –, amelyeken, nem véletlenül, nők tűzik puskacsövükbe a virágot. „A virág egy békés dolog, virággal nem lehet ölni – vagy csak kémiai úton esetleg. Ugyanakkor mégis a pusztulásnak vagy az elpusztíthatóságnak a metaforája.”  
A nemzeti jelképek, a kokárda, vagy a trikolor szerinte olyan szimbólumok, amelyeket egyetlen politikai oldalnak sincs joga kisajátítani. Felidézte azt a néhány évvel ezelőtt Granasztói György történész által felvetett javaslatot, amely arra hívta fel a Fidesz támogatóit, ne vegyék le március 15-én kitűzött kokárdájukat a választásokig. Az országok zászlójával kapcsolatban pedig elmondta, egészen más a helyzet hazánkban, mint például Amerikában: míg ott a házakra kitűzött zászló nem aktuálpolitikai eseményekhez kötődik, sokkal inkább a hazaszeretet, a patriotizmus jele, addig nálunk bizonyos alkalmakhoz, politikai tüntetésekhez kapcsolódik a használata. 
- A jobb és a bal oldal tüntetéseinek fontos, szimbolikus háborúja abban áll, hogy a magyar jobboldal autentikusnak tekinti magát ebben az értelemben, a baloldalnak pedig azért kell használnia ezeket, hogy őt se lehessen kitessékelni a nemzetből – világított rá György Péter. Elmondta, ez épp olyan kérdés, mint hogy elhangzik-e himnusz egy tüntetés végén. - Annak ellenére, hogy a himnusz a nemzethez való tartozás evidenciája, nagyon mást jelent egy jobboldali, vagy baloldali tüntetés esetében – hangsúlyozta. Míg a jobboldali eseményeken a nemzettel való azonosulásuk kétségbevonhatatlan jeleként, reprezentánsaként jelenik meg, addig a baloldalnál azért feltétlenül szükséges, és elvárt, hogy jelezzék, ők sem kívülállók, hanem szintén kétségbevonhatatlan részei a nemzetnek – emelte ki. Megemlítette a kulturális meghittség (cultural intimacy) fogalmát, amely épp arról szól, hogy vannak bizonyos szimbólumok, amelyek esetében magától értetődőnek kell lennie, hogy nem kisajátíthatók: a kokárda vagy a himnusz ennek jó példái. „Mindenkinek el kell fogadnia, hogy a politikai ellenfele ugyanannak a közösségnek a tagja” – hangsúlyozta az esztéta, hozzátéve a magyar politikai álláspontoknak – és a tüntetéseknek – jelenleg viszont az a lényege, hogy a másik nem tartozik a méltók, vagy a nemzet közé. „Ezt azt érzést azonban, hogy akármilyen álláspontjuk van, ők mind a nemzet részei, valóban nem lehet betűkkel kifejezni, csak egy tüntetés politikai szemantikájával.”

Barikádról barikádra

A sárga mellény az üzemanyagár emelése ellen szervezett november 17-i franciaországi tüntetésen jelent meg, főként praktikus indokok miatt: az utakon barikádot építők láthatósági mellényt vettek fel, hogy jobban észrevehetőkké váljanak az autósok számára. Mostanra azonban más országokban is elterjedt: a szerb parlament egyik ellenzéki tagja, iraki kormányellenes tüntetők, német AfD-hez és jobboldali csoportokhoz köthetők, valamint spanyol aktivisták és belgák is viselik. Hazánkban az MSZP-Párbeszéd politikusai öltötték magukra a láthatósági mellényt, kifejezve a rabszolgatörvény elleni tiltakozásukat - amely a mai tüntetés apropója is.

Szerző

A Sziget a legjobb külföldi fesztivál a britek szerint

Publikálás dátuma
2018.12.07. 15:27
Fotó: Molnár Ádám
Díjat nyert a Sziget fesztivál a UK Festival Awardson.
A rendezvény a Best Overseas Festival (legjobb Anglián kívüli fesztivál) kategóriában győzött a britek rangos eseményén, amelyet csütörtökön tartottak Londban - közölte a Sziget az állami hírügynökséggel. A UK Festival Awardsot tizenötödik alkalommal rendezték meg. A Best Overseas Festival kategóriában nyertes Sziget ezzel Európa legjelentősebb nem angol nagyrendezvénye lett. A Sziget mögött végzett a máltai Lost & Found, a horvátországi Hideout, a lengyelországi Pol'and'Rock Festival, az ausztriai Snowbombing és a belgiumi Tomorrowland.  
A legjobb nagyfesztivál a Donington parki Download lett, a legjobb közepes méretű fesztivál a Two Thousand Trees, a legjobb fellépőlistáért az All Points Eastet díjazták. Összesen huszonegy kategóriában osztottak ki elismeréseket.