Akár 12-13 ezer forintot is elkérhetnek egy 2 méteres nordmann fenyőért az idei karácsonyfa vásáron. Bár a fenyők ára a mérettől, az árusítóhelytől, illetve a származási helytől is függ. Ez a korábban Németországból, Dániából importált fenyőfajta évek óta vezeti a népszerűségi listát a magyar vásárlók körében. Ma már azonban jelentős a hazai termelés is. Az aszályos idő miatt az öntözés, a növényvédelmi költségek növekedése miatt 2018. karácsonyára 10-15 százalékkal magasabb áron értékesítik a termelők a keresett fenyőfajtát. Fogyasztói ára méterenként elérheti a 6000-6500 forintot is. A lucfenyő ára 2017-hez képest még dinamikusabban 20-25, de akár 30 százalékkal is emelkedett, métere 3200-3500 forintba kerül, míg az egyre ritkább ezüstfenyőért 5000-5500 forintot is meg kell adni.
A Magyar Díszkertészek Szövetségének tájékoztatása szerint 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfákat Magyarországon. A karácsonykor értékesített hazai fenyőfák jelentős hányada a Vas, Zala és Somogy megyei, termesztésre szakosodott kertészeteiből származik. Az utóbbi években egyre népszerűbb cserepes fenyők a teljes választék 10-15 százalékát teszik ki a szövetség becslése alapján.
Az importtal együtt évi 2-2,5 millió karácsonyfa talál gazdára a szeretet ünnepe alkalmából, a hazai kínálat jelentős részét a Zala megyei Surdon termesztik. A településen 280-290 család, azaz az ott élők 90 százaléka él fenyőfatermesztésből.
Ma már az ültetvényeken a facsemeték 80 százaléka a nordmann, mert ez sokáig nem hullatja a leveleit, nem szúr és ezért könnyű díszíteni – mondta a Népszavának Kanász János polgármester. A többi főleg luc és kismértékben erdei, illetve ezüstfenyő.
Korábban rengeteg lucot ültettek, ami lenyomta az árakat, így sokan felhagytak vele, ami viszont hiányt szült a jó illata miatt kedvelt fából. Mivel egy szép lucfenyő nevelése legalább 5 év, ezért ennek az ára emelkedett a legnagyobb mértékben.
Az ezüstfenyőtől lehet, hogy búcsút kell majd vennünk, mert a tujákhoz hasonlóan egy jelenleg szinte gyógyíthatatlan fabetegség támadta meg az állományokat. A gazdák úgy látják, nem érdemes vele foglalkozni, mert hiába a többszöri permetezés, néhány év alatt elvörösödnek, elszáradnak a levelei és idő előtt ki kell vágni – mondta Kanász János. A termelők nem zárják ki, hogy a klímaváltozás áll a háttérben.
Ennek tudják be azt is, hogy 4-5 éve egyre többet kell gondozni és öntözni az ültetvényeket. A surdiaknak némi vigaszt jelent, hogy az agyagos földjeiket szeretik a fenyőfélék. A polgármester egy városi legendával is leszámolt. A karácsonyfát nem érdemes vízbe állítani, hogy tovább megtartsa a leveleit, mert a fa nem szívja fel a nedvességet. Ha lehet, a lakás hűvösebb helyiségébe kell felállítani, az többet használ.
A fenyőfa árában fajtától függően évek munkája fekszik. Egy nordmann csemetét 2-3 évesen ültetik ki a termelők és még 7-8 évig kell nevelni, mire 2 méteres lesz a fa. Évente 3-4-szer permetezni, 4-5-ször a fák alatt kaszálni kell. A szép forma eléréséhez rendszeresen nyírni is kell a fákat. Ugyancsak költségnövelő, hogy karácsonyfát ma már csak hálóba csomagoltan lehet értékesíteni.
Bár sokan vásárolnak már elvi, praktikus, vagy anyagi okokból „örökzöldet”, vagyis műanyag fenyőt, érdemben nem csökkent a hagyományos vágott, illetve a gyökeres - földlabdás, vagy cserepes - fenyők piaca. A surdi polgármester szerint alaptalan a zöldek félelme, hogy rengeteg fenyőfát vágnak ki, hiszen ezek úgynevezett haszonfa-ültetvények, és ha valahonnan kitermelnek 5000 fát, 6500-at ültetnek helyette a kertészek - hiszen ebből élnek.
