egészségügy;háziorvos;

Központosítanák a háziorvoslást

Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.

A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.)

A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése.  

Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon.

Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is.

– Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák