A bűn örök árnya végig elkísér

Modern, letisztult, izgalmas rendezéssel indult az Opera idei évada, igaz kissé későn. Az Erkel Színházban egy fiatal orosz rendező vitte színre Puccini ritkábban játszott operáját A Nyugat lányát.

Az orosz rendező Vasily Barkhatov az Erkel Színházba saját tervező csapattal érkezett. Zinovy Margolin markáns díszlete, hatalmas betoncsövek, meghatározó eleme A Nyugat lánya című előadásának. Azonnal kortalanná, maivá teszi a cselekményt. A csövek, vagy gyűrűknek is lehet nevezni egyszerre menedékül szolgálnak az aranyásóknak, másrészt szinte agyonnyomják őket, eltörpülnek benne, mellette. Jól példázzák, hogy aki vándornak, szegénynek születik, a kitörési esélye szinte a nullával egyenlő. Legfeljebb örökre reménykedhet benne, hogy a talált arany majd fordít a sorsán. Vagy talán a szerelem. Puccini nálunk ritkán játszott operája A Nyugat lánya mindkét esélyt fel teszi egy lapra. És egyáltalán nem mellékes a bűn kérdése, Vajon egy életen belül lehet-e újrakezdeni, vagy a bűn örök árnyként örökre ott marad bélyegként rajtunk, még akkor is ha közben elsodor bennünket a szerelem?

Minnie az aranyásók oltalmazója épp egy rabló banditába szeret bele. Kibe másba? Hiába az élet egyszerre reménykeltő és kegyetlen. Minnie szerepében Rálik Szilvia egy darabig talán túl visszafogott, aztán a második felvonás közepétől már közelebb engedi magához a szeretetéhes, romantikus nő figuráját. Óvja hirtelen jött szerelmét, ápolja, bevállalja mindenestől. A bűneivel együtt. Magáénak akarja és egy pókerjátszmának köszönhetően meg is nyeri.

A bandita Boncsér Gergely olyan, mint egy nagyra nőtt kamasz. Gyerekként belecsöppent a bűnbe és úgy maradt. A szerelem azonban egy csapásra eltörölte a veszélyérzetét. Mindenen át gázol és már az sem érdeki, hogy ha lebukik. A sheriff, aki szintén szerelmes Minnie-be, Florin Estefan, nem tudja megkapni az asszonyt, hiába áll mellette a törvény. Az érzelmeink más szabályok szerint működnek.

Az Opera zenekarát Kocsár Balázs dirigálja. Az együttes jól szól, bár olykor, mintha hangerőben kissé elnyomná az énekeseket. A rendezés a harmadik felvonást rendhagyóan egy álomként vizionálja. A bandita fejében végigpereg minden és a végén nézői értelmezés kérdése, hogy vidám véget látunk, vagy tragédiát. A bűn tehát megváltható, de lehet, hogy csak a túlvilágon.