323,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10. 08:18
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint hétfőre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon- írta az MTI.
Az eurót a péntek esti 323,30 forint után 323,08 forinton jegyezték hétfő reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése 283,73-ról 282,74 forintra, a svájci franké 286,18 forintról 285,94-re csökkent.

Dinamikusan nő a karácsonyfa-alapanyagok ára, az ezüstfenyőt meg temethetjük

Publikálás dátuma
2018.12.10. 07:30

Fotó: Varga György / MTI
Válogatás A hétvégén országszerte megkezdődött a karácsonyfavásár. Érdemes körültekintően kiválasztani az ünnep jelképének számító és tavalyihoz képest drágább fát.
Akár 12-13 ezer forintot is elkérhetnek egy 2 méteres nordmann fenyőért az idei karácsonyfa vásáron. Bár a fenyők ára a mérettől, az árusítóhelytől, illetve a származási helytől is függ. Ez a korábban Németországból, Dániából importált fenyőfajta évek óta vezeti a népszerűségi listát a magyar vásárlók körében. Ma már azonban jelentős a hazai termelés is. Az aszályos idő miatt az öntözés, a növényvédelmi költségek növekedése miatt 2018. karácsonyára 10-15 százalékkal magasabb áron értékesítik a termelők a keresett fenyőfajtát. Fogyasztói ára méterenként elérheti a 6000-6500 forintot is. A lucfenyő ára 2017-hez képest még dinamikusabban 20-25, de akár 30 százalékkal is emelkedett, métere 3200-3500 forintba kerül, míg az egyre ritkább ezüstfenyőért 5000-5500 forintot is meg kell adni. A Magyar Díszkertészek Szövetségének tájékoztatása szerint 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfákat Magyarországon.  A karácsonykor értékesített hazai fenyőfák jelentős hányada a Vas, Zala és Somogy megyei, termesztésre szakosodott kertészeteiből származik. Az utóbbi években egyre népszerűbb cserepes fenyők a teljes választék 10-15 százalékát teszik ki a szövetség becslése alapján. Az importtal együtt évi 2-2,5 millió karácsonyfa talál gazdára a szeretet ünnepe alkalmából, a hazai kínálat jelentős részét a Zala megyei Surdon termesztik. A településen 280-290 család, azaz az ott élők 90 százaléka él fenyőfatermesztésből. Ma már az ültetvényeken a facsemeték 80 százaléka a nordmann, mert ez sokáig nem hullatja a leveleit, nem szúr és ezért könnyű díszíteni – mondta a Népszavának Kanász János polgármester. A többi főleg luc és kismértékben erdei, illetve ezüstfenyő. Korábban rengeteg lucot ültettek, ami lenyomta az árakat, így sokan felhagytak vele, ami viszont hiányt szült a jó illata miatt kedvelt fából. Mivel egy szép lucfenyő nevelése legalább 5 év, ezért ennek az ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Az ezüstfenyőtől lehet, hogy búcsút kell majd vennünk, mert a tujákhoz hasonlóan egy jelenleg szinte gyógyíthatatlan fabetegség támadta meg az állományokat. A gazdák úgy látják, nem érdemes vele foglalkozni, mert hiába a többszöri permetezés, néhány év alatt elvörösödnek, elszáradnak a levelei és idő előtt ki kell vágni – mondta Kanász János. A termelők nem zárják ki, hogy a klímaváltozás áll a háttérben. Ennek tudják be azt is, hogy 4-5 éve egyre többet kell gondozni és öntözni az ültetvényeket. A surdiaknak némi vigaszt jelent, hogy az agyagos földjeiket szeretik a fenyőfélék. A polgármester egy városi legendával is leszámolt. A karácsonyfát nem érdemes vízbe állítani, hogy tovább megtartsa a leveleit, mert a fa nem szívja fel a nedvességet. Ha lehet, a lakás hűvösebb helyiségébe kell felállítani, az többet használ. A fenyőfa árában fajtától függően évek munkája fekszik. Egy nordmann csemetét 2-3 évesen ültetik ki a termelők és még 7-8 évig kell nevelni, mire 2 méteres lesz a fa. Évente 3-4-szer permetezni, 4-5-ször a fák alatt kaszálni kell. A szép forma eléréséhez rendszeresen nyírni is kell a fákat. Ugyancsak költségnövelő, hogy karácsonyfát ma már csak hálóba csomagoltan lehet értékesíteni. Bár sokan vásárolnak már elvi, praktikus, vagy anyagi okokból „örökzöldet”, vagyis műanyag fenyőt, érdemben nem csökkent a hagyományos vágott, illetve a gyökeres - földlabdás, vagy cserepes - fenyők piaca. A surdi polgármester szerint alaptalan a zöldek félelme, hogy rengeteg fenyőfát vágnak ki, hiszen ezek úgynevezett haszonfa-ültetvények, és ha valahonnan kitermelnek 5000 fát, 6500-at ültetnek helyette a kertészek - hiszen ebből élnek.

Vásárlási útmutató

Érdemes rákérdezni az eladónál, honnan származik a fa, és mikor vágták ki. A frissesség úgy állapítható meg, hogy egy kicsit megütögetik s kevés tűlevél hullik le róla, a lombozat élénk zöld színű. A legtöbb fát november végén, december elején kivágják, emiatt tehát nem érdemes az ünnepek előtti napokra halasztani a vásárlást. Karácsonyfát nem ajánlatos platóról, vagy olyan árustól vásárolni, akinek nincs jól látható helyen kifüggesztve a vállalkozása neve, címe, elérhetősége. A megvásárolt fát hűvös, szélvédett helyen, például erkélyen, vízbe állítva érdemes tartani, meleg helyre semmi esetre nem szabad bevinni. Az ünnepek alatt lehetőleg ne a fűtőtest mellé állítsák a fát. A gyökeres fenyők az ünnep elteltével fagymentes időben, kiültethetők a kertekbe, kiültetés után takarni kell körülötte a talajt. Nagyban segítheti a fa életben maradását, ha a meleg szobából a kiültetés előtt néhány napra egy hűvösebb helyen hagyjuk aklimatizálódni. Nem ritka, hogy a gyökeres fenyőket - "bérleti díj" levonása után - visszavásárolják, illetve pénzvisszafizetés nélkül visszaveszik.

Szerző
Témák
fenyőfa

Az OPEC visszavág, jön a drágulás, és a háttérben zajlik a palaolaj-forradalom

Publikálás dátuma
2018.12.08. 11:30
Az olajkitermelő országok mindegyikét megrengette az olajár világpiaci zuhanása. Szaúd-Arábiát is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/S
Ismét meglódulhat kissé az olaj - és így a hazai üzemanyagok - ára az OPEC bécsi ülésén elhatározott újabb termelés-visszafogás nyomán.
Az olajár emelése érdekében napi 1,2 millió hordóval visszavágta pénteken a vele együttműködő államokkal közös kitermelését bécsi ülésén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). Ebből 800 ezer hordót vállaltak maguk a kartelltagok – legfőképp Szaúd-Arábia -, további 400 ezret pedig a többiek, így leginkább Oroszország. A hírek hatására délután az olajkurzus emelkedésnek indult: az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordónkénti ára a reggeli 59 dollárról lapzártánkra 63 dollár közelébe került. A kínálatszűkítés jelentős támaszt adott az olajárnak, így az akár 65-75 dollárig is felkúszhat – vélte lapunk megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde részvényelemzője, aki 2019-re is nagyjából ezzel az ársávval számol. Szaúd-Arábia költségvetése például csak 88 dolláron nullszaldós. Tekintve, hogy a kartell és társai 2016 novemberében 1,6 millió hordós kínálat-visszafogásról, majd ez év júniusában, az emelkedő árak láttán ennek egymillió hordós enyhítéséről döntöttek, a mostani újabb nadrágszíj-húzás voltaképp a korábbiaknál is önsanyargatóbb. Az élet ugyanakkor ennél bonyolultabb, hisz például gazdasági összeomlása miatt Venezuela kitermelése jócskán visszaesett, Líbiából viszont éppenséggel több érkezik a vártnál – figyelmeztetett az elemző. Számos tényezőt összefújt a szél – fogalmazott Gaál Gellért arra a kérdésünkre, hogy miként tudott az év nagy részére jellemző, 90-100 dolláros olajárelőrejelzések után október közepe és november vége között a kurzus 87 dollárról harmadával 59 dollárra esni. Az árat felfelé is leginkább Donald Trumpnak a napi 2,4 milliós kivitelre alkalmas Irán elleni megszorító intézkedései hajtották, és az árzuhanást is az iszlám köztársaság elleni amerikai szigor enyhülése váltotta ki. Ráadásul mindenkit meglepett a – kartellen kivüli – Egyesült Államok palaolaj-kitermelésének megugrása is. (Bár alapvetően az olajár 2014 végi összeomlását is e kör meglepő erejével magyarázták, az azóta bekövetkezett áremelkedésben szintén szerepet játszottak e kitermelők állítólagos pénzügyi és szállítási gondjai.) A mostani áreséshez a palaolajcégek és bankjaik közötti kockázatmérséklő megállapodásokból fakadó, öngerjesztő eladási hullám is hozzájárult. A Jamal Khashoggi szaúd-arábiai újságíró ellen az ország isztambuli nagykövetségén elkövetett gyilkosság szintén az USA tárgyalási erejét javította a királysággal szemben. Táplálta az áresést a világ – így legfőképp Kína – keresletemelkedésének lanyhulása is. Az olajárra most leginkább az amerikai palaolaj-forradalom hat – vélekedett lapunk kérdésére Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza, akit a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen kérdeztünk. Ez olyan, világtörténelmi szinten is ritkaságszámba menő kínálatbővülést hoz, mint akár Szaúd-Arábia a 60-as években. Az első nagy palaolaj-felfutást követő, 2014-2015-ös olajárzuhanás után kétségkívül több kitermelő tönkrement. Viszont ezeket mások felvásárolták és folytatták a repesztést. Ma már olyan nagy szereplők is komoly érdekeltségeket építettek ki maguknak, mint a Chevron vagy az ExxonMobil. A rendkívül tőkeigényes iparágban ma már több mint ezermilliárd dollár forog. Eme eljárás azt is lehetővé teszi, hogy a kitermelés gyorsabb beindításával, illetve leállításával rugalmasabban reagáljanak az olajárszintre. Az érdekelteket az elmúlt évek során kétségkívül sújtották bizonyos szűk szállítási képességek. Ez azonban – mondhatni hagyományos piaci szabályok alapján – komoly vezetéképítési lázat gerjesztett. A palaolajbőség hatásához képest Varró László az Irán elleni megszorításokat, Venezuela, Líbia Nigéria, vagy épp más, váratlan világpolitikai események hatását hosszú távon kevéssé tartja számottevőnek. Mindemellett tartós maradhat a világkereslet évente napi 1,3-1,4 millió hordós, meglehetős számottevő emelkedése is - vélekedett az IEA vezető közgazdásza, aki előrejelzést nem kívánt adni az olajárra.
Szerző