323,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10 08:18
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint hétfőre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon- írta az MTI.
Az eurót a péntek esti 323,30 forint után 323,08 forinton jegyezték hétfő reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése 283,73-ról 282,74 forintra, a svájci franké 286,18 forintról 285,94-re csökkent.
2018.12.10 08:18

Kevesebb méz terem, az import méz letöri az árakat

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:00

Fotó: AFP/ OLEKSANDR RUPETA
Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédőszerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek.
A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin–tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Nébih vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatta lapunkat a minisztérium. Ettől függetlenül, minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. Mint emlékezetes az unióban felfüggesztették a neonikotinoidok használatát. Az intézkedést csak négy ország nem szavazta meg, s az egyik Magyarország volt. A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak. Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke a jó hírrel kezdte. Tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt. A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni. Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát. Több olyan növény is kiesik a biztos „szállítói kosárból”, amelyekre korábban bizton számíthattak a méhészek. Az egyik alapvetően fontos növény az akác, amely az utóbbi 5-10 évben egyre korábban virágzik, a méhek fejlődési ciklusa azonban ezt képtelen követni. Például tavaly, mire a méhcsaládok a gyűjtési fejlettséget elérték, már nem volt akácvirág.  A méhészkedés olyan mint a mozdony füstje: akit egyszer megcsapott, nehezen hagy fel vele. Aki méhészkedésből akar megélni, annak legalább 200 családot kell tartania. Egy termelő méhcsalád 40 ezer forint, egy családot átlagosan 20 ezer rovar alkot. A méhészek gondjait csak szaporítja, hogy míg korábban egy méhcsalád egy szezonban átlagosan 50-100 kiló mézet is előállított, ez már 25 kilóra csökkent. Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.  

A kínai és argentin méz letöri az árakat

Az unió is támogatja a méhészeket, mert az argentin, de főleg a kínai méz - amit a hazai termelők csak fenntartással neveznek annak -, a világpiacon alacsonyan tartja az árakat. Az uniós méhészegyesületek évek óta szorgalmazzák a származási hely, az eredetjelölés bevezetését. Az árakat letöri az is, hogy az európai mézeket gyakran az olcsó ázsiai termékekkel keverik. A jelenlegi mézhamisítási technológiákkal pedig szinte kimutathatatlan a „minőségjavító" beavatkozás. Az unióban egyre többen hagynak fel a méhészkedéssel, emiatt folyamatosan csökken az ágazat súlya. Magyarországon is pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, azzal a feltétellel, hogy legalább 5 évig fenntartják a méhészetüket, ami különböző okokból egyre nehezebb feladat. Emellett jelentős beruházást is igényel. További segítség a cukorra és az állatgyógyászatra nyújtott támogatás is. Ezen kívül a mézkinyerési eszközökre, de még a kaptárak szállítására szolgáló utánfutóra is igényelhető forrás. 

Mézárak az áruházláncoknál (forint/kilogramm)

Áruház - Akácméz - Vegyes virágméz Lidl: 3108 / 1776 Tesco: 2867 / 1932 Aldi:  2788 / 1776 Spar: 3221 / 2000 (1765*) *Budget, saját márkás virágméz Forrás: Népszava-gyűjtés

2019.01.21 09:00
Frissítve: 2019.01.21 09:00

317,91 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:41
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A hét végén folytatta a pénteken megkezdett erősödését a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 317,91 forintra csökkent hétfő reggel háromnegyed nyolcra a péntek este hét órai 317,98 forintról. 
A dollár jegyzése 279,96-ról 279,36 forintra, a svájci franké pedig 281,18 forintról 280,62 forintra ment le hétfő reggelig.
Pénteken a forint 0,5 százalék erősödéssel nyugtázta a Magyar Nemzeti Bank alelnökének a monetáris szigorítás közelgő megkezdésének a lehetőségéről tett megjegyzését.
Szerző
2019.01.21 08:41